pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
pontból természetesen egyéni, hisz<br />
van, aki jól érzi magát a fesztiválokon,<br />
és következõ évben is elmegy, és<br />
van olyan, aki csak egyszer vesz részt<br />
a misszióban, de a KözösPont misszióba<br />
való részvétel minden esetben<br />
egy meghatározó élmény lesz minden<br />
keresztény fiatal számára; egy olyan<br />
élmény, egy olyan tapasztalat-együttes,<br />
amit nemcsak, hogy el tud vinni<br />
magával, hanem be is tud építeni az<br />
életébe. Ezáltal mindenki, aki valaha<br />
is részt vett a misszió munkájában<br />
KözösPontos marad, még akkor is, ha<br />
már nem missziózik. Egyik interjúalanyom<br />
ezt ahhoz hasonlította, hogyha<br />
az ember a Kis Géza középiskolába<br />
járt, akkor egész életében Kis Gézás<br />
marad (37201136/01/I). A KözösPontosnak<br />
lenni tehát egy szituatív identitás,<br />
de „egy olyan életre szóló élmény,<br />
amit nem lehet elfelejteni”<br />
(17202637/02/I).<br />
IV. „Szigetesített vallás”<br />
A következõ<strong>kb</strong>en vizsgáljuk meg a<br />
„szigetesített egyház” vallását, vagyis<br />
azt, hogy milyen vallást közvetít a sátor<br />
a fesztiválozók felé. A vallást itt<br />
durkheimi értelemben értem, azaz a<br />
„szent, vagyis elkülönített és tiltott<br />
dolgokra vonatkozó hiedelmek és<br />
gyakorlatok összefüggõ rendszere,<br />
amely a híveket az egyháznak nevezett<br />
morális közösségbe egyesíti”.<br />
(Durkheim, 2003:53) A definícióból<br />
következik egyrészt az, hogy a vallás<br />
elválaszthatatlan az egyháztól, másrészt<br />
pedig, hogy kollektív. Ez utóbbi<br />
fontos igazán számunkra, az, hogy a<br />
vallás egy embercsoport kollektív tudatában<br />
élõ eszmék rendszere, amelyek<br />
cselekvése<strong>kb</strong>en, ún. rítuso<strong>kb</strong>an<br />
öltenek testet.<br />
A KözösPont misszió „szigetesített<br />
vallása” a történelmi egyházak által<br />
képviselt vallás módosított változata.<br />
A módosítás itt is, a közösség ökumenikus<br />
jellegének, és a fesztiválok életvilágának<br />
elvárás rendszeréhez igazodik,<br />
azonban e kettõ hatása itt még<br />
Szakralitások<br />
és profanitások<br />
látványosabb, még dominánsabb lesz.<br />
Így jön létre a kereszténység egy adott<br />
térhez és idõhöz kötött módozata.<br />
Ennek megfelelõen a „szigetesített<br />
vallást” egyrészt az jellemzi, hogy a<br />
keresztény felekezetek közös és azonos<br />
hitelveire, rítusaira, gyakorlatára<br />
épül, másrészt pedig, hogy kereszténység<br />
megszûrt, leegyszerûsített elemeibõl<br />
építkezik. Így ez a vallás csak<br />
a fesztiválok speciális életvilágában<br />
megvalósuló misszió vonatkozásában<br />
létjogosult. Ebben a részben tehát<br />
elõször sorra veszem azokat az elgondolásokat,<br />
képzeteket, szimbólumokat,<br />
amelyek a missziózókat vallási<br />
közösségé szervezik, majd bemutatom<br />
a rítusaikat.<br />
IV.1. A „hiedelmek”<br />
A vallási hiedelmek véleményállapotok<br />
és képzetek komplex rendszere,<br />
amelyek közösek egy adott embercsoportban,<br />
„amely kinyilvánítja, hogy e<br />
hiedelme<strong>kb</strong>en osztozik, és közösen<br />
gyakorolja az azokhoz kapcsolódó rítusokat”<br />
(Durkheim 2003: 50). A Közös-<br />
Pont sátor esetében ez a hitrendszer<br />
tulajdonképpen az a szellemi tér, amelyet<br />
a három történelmi egyház a saját<br />
konszenzusával meghatároz, kialakít.<br />
Ennek nyomán azt mondhatnánk,<br />
hogy mivel a KözösPont sátor – mint<br />
azt már fentebb láttuk –, egy ökumenikus<br />
közösség, ezért a „szigetesített<br />
vallás” egy ökumenikus vallás. Ökumenikus<br />
vallás azonban nem létezik.<br />
Az ökumenizmus ugyanis egy mozgalom,<br />
egy törekvés, és mint ilyen nem<br />
vallási identitáselem. Az egyén vallási<br />
identitása lehet az, hogy õ keresztény,<br />
vagy hogy pl. katolikus, de egy ember<br />
soha nem lehet ökumenikus. Az ökumené<br />
tulajdonképpen az a szimbolikus<br />
köztes tér, ahol a felekezetek kapcsolatteremtése<br />
megvalósul azáltal,<br />
hogy a közös pontok válnak hangsúlyossá.<br />
Az ökumenizmus elfogadása, a<br />
közös térben való mozgás szándéka<br />
és ebben a térben való mozgás feltételeinek<br />
elfogadása azonban már beépülhet<br />
az identitásba.<br />
A „szigetesített vallás” szellemi tere<br />
azáltal, hogy több egyház együttmûködése<br />
során alakul ki, az ökumenizmus<br />
szellemisége mentén jön létre.<br />
Ennek következtében a „szigetesített<br />
vallásban” egyfelõl a kereszténység, a<br />
felekezeti színezetüktõl lecsupaszított<br />
keresztény elvek, hittételek, gondolatok<br />
válnak hangsúlyossá, másfelõl a<br />
felekezeti sajátosságok megmutatása.<br />
Egy paradox helyzettel állunk tehát<br />
szemben. Az ellentmondás azonban<br />
67<br />
KÉK<br />
csak látszólagos. Nincs ugyanis másról<br />
szó, minthogy egyrészrõl azok elemek<br />
hangsúlyozódnak, azok emelõdnek<br />
ki, amelyek a kereszténységhez<br />
köthetõk. A kereszténység jelentése<br />
itt – mint egyébként a közösségé is –,<br />
visszanyúlik a tradicionális, az õsi kereszténységre.<br />
Az, ami a felekezete<strong>kb</strong>en<br />
ugyanis közös, amit minden felekezet<br />
el tud fogadni, egyértelmûen a<br />
Krisztus által alapított õsegyháznak az<br />
értékrendszerébõl ered, hiszen ez volt<br />
az a kiindulási alap, amelybõl aztán a<br />
felekezetek szétváltak, tehát csak ez<br />
lehet igazán jó alapja a felekezetek<br />
közti kommunikációnak. Épp azért a<br />
„szigetesített vallás” „egy kicsit õskereszténynek<br />
tûnik” (17202637/02/I).<br />
Az ellentmondás feloldása másrészrõl<br />
az, hogy az ökumenizmus nem<br />
csak a felekezetek közös részét jelenti,<br />
hanem az egymás felé való nyitottságot,<br />
az egymás felé való közeledést is,<br />
amely egyértelmûen magában hordozza<br />
a másik felekezet sajátosságainak