pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
nek találnak (37343936/01/KB), hanem<br />
maguk a misszióban résztvevõ fiatalok<br />
is elhívják barátaikat, ismerõseiket.<br />
Annak okáról, hogy miért maradt<br />
meg a személyes meghívások szokása<br />
egyik interjúalanyom ezt mondta: „Ez<br />
így könnyebb, egyszerûbb. Azt egyszerû<br />
meghívni, akit ismerek a teológiáról,<br />
mert tudom, hogy mire számíthatok<br />
tõle, hogy bízhatok benne.<br />
Olyan embert, akivel együtt söröztünk<br />
és tudom, hogy van elég vagány,<br />
de voltak olyan beszélgetéseink, hogy<br />
tudom, hogy õ ezeket a dolgokat nagyon<br />
keményen végigjárt, végiggondolta.<br />
Így nem lutri” (33132048/01/I).<br />
Jól összhangban van ez a KözösPontos<br />
identitás fentebb vázolt elemeivel,<br />
az erõs hittel rendelkezõ, bulizós keresztény<br />
fiatal image-ével. Ez a módszer<br />
különösen akkor kap nagy hangsúlyt,<br />
akkor van különösen nagy jelentõsége,<br />
amikor egy újabb fesztivál „hirtelen<br />
kerül bele a képbe” (11142613/01/I),<br />
és így megint gyorsan kellenek emberek<br />
a szolgálatra. Ilyenkor sokszor a<br />
már „kipróbált”, „bejáratott”, sok éve<br />
missziózóknak szólnak a szervezõk.<br />
A másik út a misszióba való részvételre<br />
a jelentkezés. A missziót, a miszszió<br />
munkájába való bekapcsolódás<br />
módját több helyen is meghirdetik.<br />
A saját felekezetben való minél szélesebb<br />
körû meghirdetésnek, valamint<br />
a jelentkezõk kiválogatásának minden<br />
felekezetben van egy felelõse, aki a<br />
saját felekezetének különbözõ fórumain<br />
(egyházi sajtóban, a teológiákon,<br />
egyetemi istentiszteleteken, levelezõlistákon)<br />
közzé teszi, terjeszti,<br />
hirdeti saját felekezetének tagjai között<br />
a missziót. Az érdeklõdõknek pályázniuk<br />
kell a szolgálatra, majd pedig<br />
egy kiválasztáson, felvételi elbeszélgetésen<br />
kell részt venniük. A pályáztatás<br />
és a kiválasztás felekezetenként más<br />
és más módon történik, de elvei mindenhol<br />
azonosak, és lényegében<br />
ugyanazok, mint amely elvek szerint<br />
a személyes meghívások is történnek.<br />
A jelentkezõknek tehát meg kell felelnie<br />
a már fent ismertetett feltételeknek,<br />
hogy alkalmasnak találtassanak a<br />
Szakralitások<br />
és profanitások<br />
szolgálatra. Ennek nyomán lényegében<br />
a szó legszorosabb értelmébe vett<br />
válogatott közösség képe bontakozik<br />
ki elõttünk. Ez a válogatás természetesen<br />
egyrészt „önmûködõ”, hiszen<br />
csak bizonyos beállítódással rendelkezõ<br />
fiatalok jelentkeznek a szolgálatra,<br />
így csak belõlük lehet válogatni, másrészt<br />
azonban, eze<strong>kb</strong>õl a fiatalo<strong>kb</strong>ól a<br />
szervezõk kiválasztják azokat, akiket<br />
alkalmasnak találnak. Érdekessége a<br />
helyzetnek, hogy a jelentkezõk közül<br />
„Fõleg azokat szórtuk ki, akikrõl kiderül,<br />
hogy nagyon téríteni akarják az<br />
embereket, akik túl egyháziasan reagáltak<br />
a dolgokra” (11142613/01/I).<br />
Ez nem csak azt jelenti, hogy a túlzott<br />
egyháziasságtól való tartózkodás az<br />
egyik legfontosabb kritériuma a miszszióba<br />
kerülésnek, hanem azt is, hogy<br />
a jelentkezõk hitü<strong>kb</strong>en elkötelezett fiatalok.<br />
Azért ugyanis még senkit sem<br />
szórtak ki a válogatáson, mert nem<br />
lett volna elég erõs a hite, mert nem<br />
lett volna „eléggé jó keresztény”, és az<br />
is csak 1-2 alkalommal történt meg az<br />
öt év alatt, hogy valakit haza kellett<br />
küldeni, mert kiderült róla, hogy csak<br />
a buli miatt jelentkezett.<br />
A válogatás azonban még önmagában<br />
nem elég ahhoz, hogy közösség<br />
legyen a KözösPontoso<strong>kb</strong>ól. Noha a<br />
fiatalok sok szempontból hasonlítanak<br />
egymásra, mégis tudatos munkával<br />
ki kell alakítani egy jól mûködõ<br />
csapatot, közösséget a különbözõ helyekrõl,<br />
egyetemekrõl, felekezete<strong>kb</strong>õl,<br />
tradíció<strong>kb</strong>ól érkezõ fiatalo<strong>kb</strong>ól. Erre<br />
szolgálnak a tavasszal meginduló képzések.<br />
A missziós munkára kiválasztottak<br />
három hétvégét töltenek együtt,<br />
általában valahol Budapesten kívül,<br />
vagy egy pesti külkerületben. A Budapesttõl<br />
való távolság azért lényeges,<br />
mert így a leendõ missziózók általában<br />
nem tudnak estére hazamenni,<br />
vagyis több idõt töltenek együtt, és<br />
ezáltal is erõsödik a közösség. Az elsõ<br />
képzésen az összes KözösPontos együtt<br />
vesz részt, a másik kettõn pedig fesztiválonként<br />
külön-külön, azaz minden<br />
fesztiválozó csapatnak saját képzései<br />
vannak.<br />
A képzések három célt szolgálnak.<br />
Egyrészt felkészítik a résztvevõket a<br />
missziózásra, a missziós munkára. Ez<br />
tulajdonképpen egy lelkigondozói,<br />
gyakorlati képzés. Másrészt az ökumené<br />
elveivel összhangban a közös<br />
lelkiség kialakítása a cél. Harmadrészt<br />
pedig a közösség, a csapat kialakítása<br />
történik. A tanulmány szempontjából<br />
számunkra az utóbbi kettõ lényeges.<br />
Fontos azonban látnunk, hogy mivel<br />
egy keresztény közösségrõl beszélünk<br />
a közös lelkiség és a közösség mint<br />
63<br />
KÉK<br />
csapat kialakítása két, egymással öszszekapcsolódó<br />
folyamat. Egy jól mûködõ<br />
csapat megszervezése ugyanis<br />
csak úgy lehetséges, ha a résztvevõk<br />
megismerik egymást, ha képessé válnak<br />
az együttmûködésre, amihez azonban<br />
esetün<strong>kb</strong>en elengedhetetlenül szükséges<br />
az, hogy egymás felekezeteit,<br />
egymás „vallását” is megismerjék.<br />
A közös lelkiség megteremtésénél<br />
lényegében a missziós munka teológiai<br />
megalapozása történik, melynek során<br />
„Tudatosítjuk [a missziózó<strong>kb</strong>an],<br />
hogy a testvéred, akivel teljes egységben<br />
ott fogsz missziózni, neveltetésénél,<br />
egyházánál fogva bizonyos dolgokat<br />
egy kicsit másképp tanult, másképp<br />
lát, de ez nem tesz minket<br />
ellenséggé, hanem egy árnyalat, egy<br />
sokszínûség” (31282737/02/I). Azt<br />
mondhatjuk tehát, hogy a felekezetek<br />
egységének megteremtése itt a fõ feladat;<br />
„Fontos az egység megtalálása<br />
egymásban. Meg kell találni azt, amiben<br />
egyek vagyunk, a közös pontot”