pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
S ha a szentély a Mennyek országa,<br />
akkor a „kórus” a Hívõk földje.<br />
A fõhajó meghatározó liturgikus berendezése<br />
a püspöki trónus és vele<br />
szemben a díszes szószék. Fontos szerepét<br />
a díszes és központi helyzetû<br />
bima (szószék) is kihangsúlyozza. A<br />
szószék központi elhelyezésének oka<br />
az, hogy annak üresen is hirdetnie<br />
kell Krisztus feltámadását.<br />
Az áldozatban a kopt hívõk a középsõ<br />
oltárnál részesülnek, ez a kopt<br />
templomban az Isten trónusa, az<br />
Utolsó Vacsora asztala és a Kereszt<br />
Szentélye is. A kopt templomo<strong>kb</strong>an<br />
azonban – a nyugati hagyománytól<br />
30<br />
KÉK<br />
eltérõen – az oltár nem az Úrvacsora<br />
elfogyasztásának helyszíne. „A kopt<br />
hagyomány az Istennek fönntartott keleti<br />
szentélyben ajánlja föl és változtatja át a<br />
kenyeret és a bort, de illõ távolságba vonul<br />
vissza ünnepeinek szeretetlakomájához”. 68<br />
Ez az oltár elfüggönyözhetõ, s mögötte<br />
a presbyterion (lépcsõzetes papi ülés)<br />
van. A középsõ oltár és a szentély az ég<br />
és az egész föld találkozási pontja.<br />
A hálaadás része<br />
A „Miatyánk” elmondása után a pap<br />
áldást oszt, majd a nem-konszekrált<br />
kenyereket kiosztják. A liturgia végén<br />
a papok a mosdótála<strong>kb</strong>ól szentelt vizet<br />
Szakralitások<br />
és profanitások<br />
fröcskölnek a mennyezet felé. Magyarázatuk<br />
szerint így üdítik fel a szolgálatban<br />
elfáradt angyalokat. Ezután a<br />
gyülekezet tagjait is lelocsolják, majd<br />
elbocsátják.<br />
A közösség az egész liturgia folyamán<br />
Krisztus Mennybemenetelének<br />
mozzanatait követi. Tehát egy elõre és<br />
felfelé haladást jelenít meg. A liturgia<br />
kezdetén a pap szentélybevonulása a<br />
felfelé vezetõ vonulatot képezi. S amikor<br />
az adományokat megköszönõ hálaadó<br />
ima után kilép a szentélybõl, a<br />
világba való visszatérésének vagyunk<br />
tanúi. A keresztény liturgia valamenynyi<br />
szertartása vonulatszerû, ebben a<br />
vonulásban nemcsak az ember halad<br />
Isten (Menny) felé, hanem az áldozat<br />
misztériuma által Isten is közeledik az<br />
ember felé. A kopt templomok nagy<br />
része szõnyeggel van borítva. A szõnyeg<br />
szerepe a „kigyómentes övezet”<br />
létrehozása, 69 ahogyan a beduin sátra<strong>kb</strong>an,<br />
vagy a zsidó vallás tabernákulumában.<br />
Ennek analógiájára jött létre<br />
mind a templomo<strong>kb</strong>an, mind a mecsete<strong>kb</strong>en,<br />
a „kigyómentes övezet”,<br />
mellyel a gonoszt kívánják elûzni.<br />
A kopt misében a fontosabb részek<br />
kiemelésére csengõket és cintányérokat<br />
használnak (szerzeteseknél a VI.<br />
századtól fa gong is szerepel). Harangok<br />
a IX. századtól vannak – korábban<br />
az iszlám tiltotta. Ez a szertartás<br />
tehát nem magánjellegû cselekmény,<br />
mint ahogy egyetlen liturgikus cselekmény<br />
sem, sokkal inkább a különbözõ<br />
tagok hitközösségi cselekménye.<br />
Ebben a szertartásban egyesül és<br />
szentelõdik meg a hívõk kultúrája. Ez<br />
bizonyítja, hogy a hit egysége nem<br />
olyan korlátozott emberi egység, mint<br />
a társadalom vagy a nemzet egysége.<br />
JEGYZETEK<br />
1 Marosán György: Istennel, Isten nélkül<br />
vagy istentelenül, 24.<br />
2 A mormogás ugyanis csak válasza,<br />
vagy ismétlése lehetett annak, amit õ<br />
mondott. A legtöbb vallási rítusban pedig<br />
ez mindig a vezetõre, a papra, vagy<br />
a kiválasztottra jellemzõ szituáció.<br />
Ezért vélhettem õt a „szertartás” vezetõjének.<br />
3 A külföldi turisták amúgy is kedvelt<br />
szokása, befeküdni a szarkofágba.<br />
4 „Vannak azonban, … akik felnõtt korban<br />
tértek át más vallásfelekezete<strong>kb</strong>õl, netán<br />
akkor keresztelkedtek meg egyenesen orthodoxnak.<br />
S ezek a „problémás” orthodox<br />
hívek. Mert nem orthodox légkörben<br />
nevelkedtek, ösztönszerûen átélve az orthodoxiát,<br />
hanem abban valamiféle „exotikumot”<br />
láttak vagy éreztek. (Nem véletlen,<br />
hogy közülük sokan elõbb valamilyen<br />
más, nem keresztény keleti valláshoz tartoztak…)<br />
Végül is az orthodox kereszténységhez<br />
csatlakozva, azon belül szinte<br />
azonnal áttérésük vagy megkeresztelkedésük<br />
után úgy érzik, hogy jobban ismerik<br />
az orthodoxiát, mint azok, akiket ott találtak,<br />
beleértve a papokat is” (Prot. Dr.<br />
Berki Feriz 1997).<br />
5 Uo., 27.<br />
6 E. Durkheim: A vallási élet elemi formái.<br />
48.<br />
7 Az ókori államok kialakulására jellemzõ.<br />
8 Az ókori államok kialakulására jellemzõ.<br />
9 Kis Gabriella: Vallás és multikulturalizmus.<br />
7.<br />
10 Huntingtonnál, ahogyan ez Kis Gabriella<br />
tanulmányából kiderül, a vallásnak<br />
jelentõs szerepe van a politikában.<br />
Fukuyamával szemben, aki a gazdaságban<br />
betöltött szerepét véli hangsúlyosabbnak.<br />
Pl.: az ázsiai gazdasági sikereket<br />
abban látja, hogy az ázsiai társadalmak<br />
megõrizték kultúrájuk bizonyos<br />
vonásait, így például szigorú munkaerkölcsüket<br />
is.<br />
11 A „szabad egyház szabad állam” címet<br />
viselõ tervezet az egyház és az állam<br />
szétválasztását célozza, és egy új egyház-finanszírozási<br />
rendszert javasol az<br />
államnak.<br />
12 Rendezvény célja volt a párbeszéd vagy<br />
vita kezdeményezése a szakrális mûvészet<br />
mibenlétének meghatározására.
Change language