pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

More documents

Recommendations

Info

(36222022/01/KB). Ezt segíti elõ, hogy a képzések során közös áhítatokat tartanak, ahol egymás dalait éneklik, és csak a Miatyánkot imádkozzák, valamint, hogy minden képzés záró akkordjaként a KözösPontosok együtt mennek el más-más felekezet istentiszteletére. Ennek eredményeképpen „A fiatalok megismerik egymást, és otthonossá vállnak egymás liturgiájában” (36264539/02/I). A közösségben levés tehát itt tulajdonképpen a hitben való együttlétet jelenti, amit tanulni kell, de ami tanulható, és, ami még fontosabb be is építhetõ az egyének vallási irányultságába. 64 KÉK Ezzel párhuzamosan zajlik a Közös- Pontos csapat kialakítása, ami alapvetõen egy világi értelembe vett közösségépítést jelent: „Ki kell alakítani egy csapatot világi értelemben. Ezt szakemberek végzik. Tudod, csoportdinamika, meg ilyesmik” (36222022/02/I). Ez valójában nem jelent mást, mint hogy a leendõ missziózóknak össze kell rázódniuk, csiszolódniuk, szokniuk, hogy tudjanak egymásra számítani, hiszen egy hétig együtt kell dolgozniuk. Ennek kialakítása is megkezdõdik már a képzéseken, de a misszió résztvevõi szerint igazából kint a fesztiválokon formálódnak közösséggé, mivel a fesztiválok pörgõs, felfokozott tempója miatt minden gyorsabban, intenzívebben történik. A csapat meglétének jelentõsége a munka jellegébõl is fakad. A szolgálat ugyanis nagyon megterhelõ mind lelkileg, mind szellemileg, és sokszor fizikailag is – pl. mivel gyakori, hogy a fiataloknak lelkigondozói feladatokat Szakralitások és profanitások kell ellátniuk –, ezért szükség van egy megtartó közösségre. A csapat közösséggé formálását segítik elõ a missziózók szerint a közös élmények, a közös erõfeszítések, a közös evések, a közös éneklések és áhítatok is (11342537/02/I, 28262323/01/I). Ez az utóbbi gondolat pedig nagyon szépen mutatja, hogy a világi értelemben vett közösség nem választható el a közösség teológiai értelmétõl, mint arra már az elõbb is utaltam. A közösség, az együtt levés ugyanis kettõs jelentéssel bír. Világi értelemben jelent egy csapatot, egy haveri, egy baráti társaságot, amelynek tagjai együtt mennek el szolgálaton kívül bulizni, sörözni, koncertezni. Ebben az értelemben továbbá jelent egy munkaközösséget is. Ez utóbbi jelentésében azonban már elválaszthatatlan a vallási közösségtõl, hiszen a munka itt nem más, mint Isten igéjének hirdetése. A közösségben levésnek, az együtt levések ez a kettõs jelentése jól megmutatkozik abban is, hogy a misszió sikerét a KözösPontosok az együtt levésben, az „egységben az erõ” gondolatban látják. Ez pedig jelenti azt, hogy: „Fontos, hogy a staféta együtt legyen. Ez kisugárzik” (36264539/01/I), azaz, hogy a betérõk lássák, vagy legalábbis érzékeljék, hogy ez egy harmonikusan, jól együttmûködõ csapat. Ugyanakkor ez az együtt levés a felekezetek együttlevését, harmonikus együtt dolgozását is kifejezi: „Együtt kell mûködnünk, csak így érhetünk célt, hiszen ez teszi a munkánkat hitelessé” (11363631/01/I). Ez utóbbi pedig azért a siker záloga, mert a missziózók tapasztalata az, hogy: „Megdöbbenti az embereket az ökumené. Fura nekik, pedig hát nem ez a szép, a jó?” (27201237/01/KB). A közösségnek ez utóbbi értelmezése miatt a missziós munkában nagyon nagy hangsúly helyezõdik a „közösre”, az „együttre”, mint az a következõkben látszani fog. A KözösPont sátor közössége tehát egy keresztény közösség, egy olyan keresztény közösség, amelyik nem kapcsolódik egyik felekezethez sem. A közösség tehát ökumenikus, így a felekezeti hovatartozás háttérbe szorul, lényegtelenné válik a közösség élete szempontjából. Ennek nyomán a különbségek jelentõségüket vesztik, és a közös dolgok, az egyezések kerülnek a fókuszba: „Nem azt keressük, hogy miben különbözünk, hanem, hogy miben vagyunk egyek, az egységet tartjuk szem elõtt” (28262323/01/I). A sátor neve is ezt fejezi ki; a felekezetek közös pontját, találkozási pontját, metszés pontját. Ahogy egyik beszélgetõpartnerem megfogalmazta: „A KözösPont maga a megtestesült ökumenizmus. Persze nevelésben különbözünk, de ez ott a Szigeten egyáltalán nem releváns” (17202637/01/KB). Az ökumenizmus azonban nem csak a közös pontok megkeresését és az azokra való koncentrálást jelenti, hanem azt is, hogy ezek a fiatalok a mindennapjaikban valóban meg is élik ezt a látszólagos különbségek nélküli létet: „Nekem van olyan, hogy egy reformátust közelebb érzek magamhoz, mint egy olyan katolikust, aki az ökumenétõl távol van. Úgy érzem, hogy a mi szellemiségünk az hat, alig van különbség köztünk” (37201136/01/I) – magyarázta egyik katolikus interjúalanyom. Ennek nyomán kialakul egy közös, egy „ökumenikus értékrendszer” is. Errõl egyik adatközlõm így beszélt: „Van egy közös kialakított álláspontunk a Közös- Pontban a liturgiához való hozzáállásról, hogy elfogadjuk egymás liturgiáját, és oda-vissza alkalmazzuk. Azaz a protestáns nem botránkozik meg azon, ha a katolikus áhítat keresztvetéssel kezdõdik, de senki nem kötelezi a protestánst keresztvetésre” (31282737/02/I). Arról van itt tehát szó, hogy a fiatalok azáltal, hogy KözösPontosokká válnak, hogy megismerik egymás felekezeteit, egymás liturgiáját, egymás
hagyományait, képessé válnak arra, hogy otthonosan mozogjanak a felekezetek közötti térben, hogy a saját felekezeti identitásuk megõrzése mellett képesek legyenek valóban nem észrevenni a különbségeket, beleolvadni a másik felekezet vallási életébe. Álljon itt erre egy példa. A Sziget Fesztiválon vasárnap a KözösPont sátorban mindhárom alapító felekezet tart istentiszteletet, amely nyitott mindenki – KözösPontos és fesztiválozó – számára egyaránt. A KözösPontosok közül sokan nem csak a saját felekezetükére mennek el, hanem „belehallgatnak” a többiekébe is. 2005-ben történt az evangélikus istentisztelet végén, hogy mikor a lelkész felszólított a híveket, hogy jöjjenek az oltárhoz úrvacsorát venni, nem csak az evangélikusok állták körbe az oltárt, hanem reformátusok és katolikusok is. A katolikusok azonban, mikor odaért hozzájuk a lelkész, nem vették magukhoz a kenyeret és a bort. 21 Mint utóbb kiderült a lelkész ezeknek az embereknek egy rövid áldást mondott. Az esetbõl jól látszik, hogy a különbözõ felekezetekbõl jövõk hogyan képesek saját felekezetük határait átlépni, és részt venni más felekezetek szertartásain úgy, hogy közben nem adják fel saját vallási identitásukat, valamint az a tolerancia, és nyitottság is, amivel a lelkész ugyancsak a saját egyházának szokásrendszerében maradva tiszteletben tartotta a más felekezetbõl érkezett fiatalok tradícióit. Az ökumenizmus a közösség szempontjából azt is jelenti, hogy a közösségen belül hangsúlyos lesz a felekezetek egyenlõsége. Ennek megfelelõen mindegyik felekezetbõl megközelítõleg ugyanannyi szolgálattevõ fiatal megy ki minden fesztiválra szolgálni, valamint mindegyik fesztiválra mindegyik felekezetbõl érkezik egy lelkész vagy pap, – az ún. spirituálisok, vagy röviden spirik – akik a lelki hátteret biztosítják. A szolgálattevõ fiatalokat minden fesztiválon úgy osztják be, hogy mindegyik együtt szolgálatot teljesítõ csoportba, azaz stafétába Szakralitások és profanitások mindegyik felekezetbõl legyen valaki, valamint a staféták vezetõit is úgy választják meg, hogy mindegyik felekezetbõl legalább egy stafétavezetõ legyen. A stafétákba való beosztással, azaz azzal, hogy „összekeverik” a felekezeteket még inkább elõsegítik azt, hogy a közös munka és az egymásrautaltság által a felekezetek közelebb kerüljenek egymáshoz, hogy jobban megismerjék egymást és tanulhassanak egymástól. Ennek mûködõképességérõl és sikerességérõl ezt mondta egyik adatközlõm: „2000-ben még nagyon látszott, hogy ki melyik felekezetbõl jött. Most ez már nincs. Tanulnak egymástól” (36264539/01/I). Mindezek ellenére azonban természetes, hogy az egy felekezetbõl érkezõk jobban ismerik egymást. Pontosabban a katolikusok esetében az azonos gyülekezetbõl, a protestánsok esetében pedig az azonos felsõoktatási intézménybõl – a protestáns Közös- Pontosoknak több, mint két harmada valamelyik teológiára jár vagy járt – érkezõk között általában szorosabb a viszony. Noha, mint a fenti idézetbõl kiderült kezdenek eltûnni a látványos felekezeti különbségek a misszión belül, ez nem jelenti azt, hogy a KözösPontosok ne tudnák egymásról, hogy ki melyik felekezethez tartozik. „Nyilvánvalóan kiderül abból, hogy vannak bizonyos alapemberek bizonyos felekezetekbõl, és akik azok köré csoportosulnak, abból nagyjából le lehet vágni, hogy hova tartozik” (37201136/01/I) – mondta egy, a KözösPont misszió munkájában rég óta résztvevõ fiú, de ez a „fiatalabbak” számára is kiderül, mivel: „Általában, kb. az elsõ kérdések között van” (11342537/02/I). Az tehát, hogy ki melyik egyház tagja lényeges a KözösPontosoknak. Ez ugyanis egy kommunikációt megkönnyítõ plusz információ. Meghatározza például, hogy mirõl lehet, de még inkább, hogy mirõl nem lehet, vagy inkább csak nem érdemes a másikkal beszélni: „Vannak témák, amikrõl nem beszélünk, pl. Máriáról” (11255023/01/I). Továbbá segíti a másik megértését is: „Hogyha olyan kérdés jön elõ, akkor esetleg tudom, hogy õ miért gondolja úgy. Például, mert õ katolikus, és neki fontos a gyónás. Tehát akkor már nem kérdés számomra, nem kell külön lejátszani, hogy miért, mert tudom, hogy az neki miért fontos. Szóval ilyen szempontból ezt jó tudni” (11342537/02/I). Ebbõl tehát az látszik, hogy az egymás vallási identitásának ismerete az „ökumenikus kommunikációt”, és ezáltal az ökumenikus mozgalom hatékony mûködését segíti elõ. 65 KÉK Az egymás közötti kommunikációban tehát egyrészt megjelenik a felekezetiség. Részben úgy, mint egy, a másik iránti kíváncsiságból, érdeklõdésbõl fakadó téma, amirõl lehet beszélgetni, részben pedig poénként, poénokban. Ez utóbbi tulajdonképpen azt jelenti, hogy a missziózók beszólogatnak egymásnak; ahogy egyik interjúalanyom megfogalmazta: „[…] ilyen kis szívatásnak is nevezhetnénk […] Mivel ismerjük egymásnak az egyházi formáját, tiszteletben tartjuk, de ugyanakkor beszélünk is róla viccesen. Ez egy teljesen pozitív folyamat” (17202637/02/I). A felekezetek közötti alapvetõ határok, különbségek fejezõdnek ki itt, de ezeket a poénokat a KözösPontosok természetesen fel sem veszik, mert diáklétük, fiatalos magatartásuk részének tekintik. Ezek a poénok csak akkor vállnak hangsúlyossá, amikor a KözösPontosoknak a fesztiválok világa „elõtt” kell megjelennie. Ilyenkor ugyanis teljes
Page 1 and 2:
III. folyam XI. évfolyam 2007. I.
Page 3:
Tartalom Prológus számunk tartalm
Page 6 and 7:
6 KÉK Szakralitások és profanit
Page 8 and 9:
8 KÉK Szakralitások és profanit
Page 10 and 11:
szénbányában vagy harckocsi-öss
Page 12 and 13:
Papp Richárd Bevezetés Az idõ sz
Page 14 and 15: így egészítette ki az elmondotta
Page 16 and 17: E két utolsó interjúrészletem a
Page 18 and 19: 18 KÉK jelentõségét átérezve
Page 20 and 21: szavaival élve: hasonló volt, de
Page 22 and 23: 22 KÉK Szakralitások és profanit
Page 24 and 25: 24 KÉK és a liturgikus gyakorlat
Page 26 and 27: egy alexandriai származású zsid
Page 28 and 29: karján, hol pedig galambokkal kís
Page 30 and 31: S ha a szentély a Mennyek országa
Page 32 and 33: 43 Az újplatonizmus leghíresebb e
Page 34 and 35: Gantner Brigitta Eszter A címben e
Page 36 and 37: asszimilálódott nemzedék ne tudo
Page 38 and 39: zásairól; A zsidókérdésrõl. N
Page 40 and 41: a jelenlévõket a múlt tengeri ut
Page 42 and 43: pedig, egy fesztivál jó alkalmat
Page 44 and 45: A csónak tehát gazdasági, társa
Page 46 and 47: Társadalmi részvétel Folytonoss
Page 48 and 49: 48 KÉK lizmus legkiélezettebb pé
Page 50 and 51: Gyenes Fruzsina I. Bevezetés sebbe
Page 52 and 53: ugyanis kerülni kell a feltûnést
Page 54 and 55: 54 KÉK berek nem hétköznapi arcu
Page 56 and 57: maga a missziós intézményrendsze
Page 58 and 59: 58 KÉK szolgálattevõk munka köz
Page 60 and 61: napjaikat meghatározó tulajdonsá
Page 62 and 63: két világ határán levést, a k
Page 66 and 67: egységet és összetartást kell m
Page 70 and 71: 70 KÉK magában, mint a kereszt, m
Page 72 and 73: fesztiválra. És itt most nem els
Page 76 and 77: a fesztiválok piacára kivitt áru
Page 78 and 79: INTERNETES FORRÁSOK [2005.11.08] h
Page 80 and 81: 80 KÉK múzeumoknak elsõdleges sz
Page 82 and 83: ális élet egyik jelentõs képvis
Page 84 and 85: 2. táblázat 3. táblázat Képek
Page 86 and 87: Medgyaszay László: képek az Ép
Page 88 and 89: Jurij Lejderman, stb.). Az utóbbi
Page 90 and 91: 90 KÉK mányos struktúrájához r
Page 92 and 93: 92 KÉK tudomány területén is a
Page 95 and 96: Recenzió Felföldi Barnabás beteg
Page 97 and 98: napjainak éleslátással és bölc
Page 99 and 100: Modla Zsuzsanna somban némi interp
Page 101 and 102: Szemle menjen a kisebbségekért te
Page 103 and 104: Szemle ban - az ünnepelt ókori tr
Page 105 and 106: A. Gergely András Távoli alakot l
show all

pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?