pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
80<br />
KÉK<br />
múzeumoknak elsõdleges szerepe a<br />
tárgyi értékek megõrzése mellett a<br />
kultúra, az értékek társadalom felé<br />
történõ közvetítése. Azt gondoljuk a<br />
hazai múzeumok esetében az elmúlt<br />
néhány évben ez teljes körûen megvalósult.<br />
A múzeum olyan intézmény, amely<br />
történeti, mûvészeti, tudományos és<br />
kulturális értéket képviselõ tárgyakat,<br />
emlékeket gyûjt, megõriz, és a maga<br />
sajátos eszközeivel a közönség elé tár,<br />
a tudomány számára közkinccsé tesz.<br />
A szó eredete a görög „muszeion”-ra<br />
vezethetõ vissza, amely a görög mitológiából<br />
ismert múzsák szentélyét jelentette.<br />
Megjegyzendõ, hogy általában<br />
az ókori Görögországban a muszeion<br />
nem értelmezhetõ a mai értelemben<br />
vett múzeumi gyûjteményként.<br />
Legközelebb a reneszánsz idején tûnik<br />
fel a „museo” szó Itáliában, elsõsorban<br />
a fejedelmi családok kincstáraiban,<br />
palotáiban összegyûjtött képeket,<br />
szobrokat foglalta magában. Ezek<br />
a museok még zártak voltak a közönség<br />
elõtt, elsõsorban gyûjtõhelyeknek<br />
minõsültek. Az európai és hazai intézmények<br />
csak az 1700-as évek elején<br />
nyitották meg kapuikat a közönség<br />
elõtt (Vatikáni gyûjtemény 1739,<br />
a londoni British Múzeum 1753, a<br />
madridi Prado 1819).<br />
Magyarországon az igazi mûgyûjtés<br />
csak a reneszánsz idején alakult ki,<br />
Mátyás király nevéhez fûzõdve. Mátyás<br />
halálával, valamint a különbözõ<br />
országrombolásokkal ez a gyûjtõmunka<br />
megszakad, s majd csak a<br />
XVII. században kel új életre. (Igaz, a<br />
mûgyûjtés a háborúk ideje alatt is<br />
Budapest<br />
folytatódott.) Az elsõ múzeum létrehozása<br />
az 1600-as évek végére tehetõ,<br />
Esterházy Pál herceg jóvoltából alakult<br />
ki. Unokája, Miklós híres képtárat<br />
teremtett, melyet 1871-ben az állam<br />
megvásárolt és a Szépmûvészeti<br />
Múzeum egyik alapjaként tett le. Az<br />
ezt követõ éve<strong>kb</strong>en megindult a múzeumok<br />
építése, a gyûjteményeik kialakítása,<br />
tematizálása, megõrzési feltételeinek<br />
kialakítása.<br />
Ma több mint 800 állami fenntartású<br />
múzeum és több száz magán vagy<br />
valamilyen szervezet formájában mûködõ<br />
galéria biztosítja a látogatók érdeklõdését.<br />
Múzeumaink a hazai kulturális<br />
intézményrendszer stabil tagjaiként magas<br />
szinten képviselik a kultúrát, és lehetõséget<br />
adnak arra, hogy a hazai látogatók<br />
körén túl a nemzetközi érdeklõdés<br />
számára is hiteles, valódi<br />
értéket képviseljenek a tárgyi kultúra<br />
megõrzésérõl.<br />
Budapesten az állam által fenntartott<br />
múzeumok száma 53, emellett számos<br />
(közel 100) magángaléria, mûterem,<br />
valamint kerületi helytörténeti<br />
gyûjtemény, tárlat, illetve a Magyarországon<br />
mûködõ külföldi intézmények<br />
is megtalálhatóak a fõvárosban. A fõváros<br />
múzeumai, kiállítóhelyei sokszínûségükrõl,<br />
rétegzettségükrõl tanúskodnak.<br />
Megindult a látogatóbarát kiállítások<br />
szervezése, mely párosul a<br />
különbözõ szakmai programokkal,<br />
rendezvényekkel, így a koncertestek,<br />
a játszóházak, mûalkotások elemzésével<br />
kapcsolatos elõadások, irodalmi<br />
estek köre.<br />
A múzeumok népszerûsítésében komoly<br />
szerepet kapott ama kiállítások<br />
csoportja is, amelyek európai hírértékkel<br />
is bírtak (Monet és barátai,<br />
Rembrandt…).<br />
Végre Magyarországon is megindulhatott<br />
az a múzeumi körút, amely<br />
már Európában több mint 30 éve van<br />
jelen. A hazai múzeumaink, kiállítóhelyeink<br />
többsége ebben vezetõvé, élharcossá<br />
vált. Mindent megragadnak,<br />
hogy nagyszerû kiállításokat szolgáltassanak<br />
a múzeumot kedvelõk, illetve<br />
a múzeumot kevésbé kedvelõk számára.<br />
Az érdeklõdõk pedig élvezik és<br />
értékelik ezt, hiszen a kultúra éppen a<br />
kikapcsolódást, feltöltõdést szolgálja.<br />
A vizsgált múzeumok<br />
és kiállításaik<br />
A Budapest Galéria<br />
(Szabadsajtó utca)<br />
A Budapest Galéria a fõváros egyik<br />
legfrekventáltabb kerületében (V. kerület<br />
Váci utca és Ferenciek teréhez<br />
közel) található, a hazai és külföldi<br />
turisták, valamint a fõvárosi és vidéki<br />
látogatók számára könnyen elérhetõ<br />
helyen lévõ kulturális színtér.<br />
A galéria (kiállítóhely) a Fõvárosi<br />
Tanács által 1979-ben létrehozott intézmény.<br />
A Fõvárosi Emlékmû felügyelõség<br />
utódjaként 1979–83 között<br />
Budapesti Képzõmûvészeti Igazgatóság<br />
néven mûködött. Feladata volt<br />
kortárs magyar és nemzetközi képzõ-,<br />
ipar-, fotó- és építészeti kiállítások<br />
rendezése, 1990-ig a fõvárosi kiállítások<br />
zsûrizése. Kiállítási tevékenységének<br />
célja a hazai és külföldi kortárs<br />
mûvészet széleskörû bemutatása, valamint<br />
a magyar kortárs mûvészet<br />
megismertetése elsõsorban Európában,<br />
de azon kívül is.<br />
A kiállítóhely az elmúlt évben számos<br />
kiállításnak adott helyet, melybõl<br />
két kiállítás érdemel kiemelt figyelmet.<br />
(Lásd 1. táblázat)<br />
2006. január 19. és február 19. között<br />
került sor a finn építészet remekeinek<br />
bemutatására. A kiállításra látogatók<br />
körét elsõsorban a hazai nézõk<br />
alkották, de számottevõ volt a külföldiek<br />
érdeklõdése is. Azt kell mondanunk:<br />
nem volt véletlen, hiszen az<br />
építészeti kiállítások komoly érdeklõdést<br />
szoktak kiváltani a társadalom<br />
tagjaiból. A finn templomépítészet esetében<br />
ez még inkább megmutatkozott.<br />
A finn építészet érdekességét az újszerûségében<br />
találjuk, szinte kivétel nélkül
Change language