pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

More documents

Recommendations

Info

48 KÉK lizmus legkiélezettebb példája nem vezet standard válaszhoz. A felidézés az egyén memóriájának a kreatív használata, és bizonyos mértékig megváltoztathatjuk az irányát, a tartalmát azonban nem”. (Sperber, 1980:4) A szimbólum maximális felidézhetõséget tesz lehetõvé annak fejében, hogy igen sokféle választ válthat ki. Jelként a jelölõ másfajta társadalmi jelentõséggel bíró elemeket vagy cselekvéseket jelöl. A reprezentáló elem leválik a jelentésrõl, inkább a reprezentáció cselekedete ad meg egy jelentést. Ilyenkor önkényesen rendelik hozzá a jelentést a jelölõhöz. A felidézés erejét feláldozzák az ellenõrzés oltárán. Használat közben nem egyértelmû a jelölõ és a jelölt kezelése. A használó megpróbálja kijelölni a leszûkített jelöltet, miközben kihasználja a jelölõ elõidézte választ, azaz valójában jelként és szimbólumként egyszerre használja a reprezentációt. A Cook-szigetekhez tartozó Rarotongán megrendezett Hatodik Csendes-óceáni Mûvészeti Fesztiválon a vaka hol a Fesztivál, hol Óceánia, a tengerjáró õsök, a dicsõséges múlt, a modern társadalom, hol pedig az idõtlen társadalmi berendezkedés Szakralitások és profanitások szimbólumaként szolgált. Kiválasztottak néhány régi jelentést, és bevezettek néhány újat. A vaka egy társadalmi képzõdményt, nem pedig egyéni alkotást szimbolizált. Az adott társadalmi képzõdmény a múlt és a jelen bizonyos megszorításai között mûködött. Megszorítás volt minden, amit a szimbólum felidézhetett. Ez eredményezte sokféleségét és a szûkítéseket. Sok mindent idézett fel, ezért sokféle jelentéssel bírt. Komoly vita alakult ki a hagyományokról, azok autentikus és kitalált vonásairól, valamint arról, milyen szerepet játszhat a hatalom azok létrehozásában és gyakorlásában. (Hobsbawm and Ranger, 1983; Jolly and Thomas, 1992) A kutatók megfigyelték, hogy a tradicionálisként bemutatott tevékenységeket vagy teljes mérté<strong>kb</strong>en akkor találják ki, (Larcom 1982; Borofski 1987) vagy újra kitalálják, (Keesing–Tonkinson, 1982) esetleg ’idegen’ hatáson (Thomas 1991), vagy etnográfusok beszámolóin alapulnak. (Jolly–Thomas 1992) A konkrét gyakorlat vizsgálata és a történelmi precedens létrehozása véleményem szerint kevésbé hasznos, mintha megvizsgálnánk, milyen kritériumok alapján fogadhatunk el valamit „hagyományosnak”. Az ilyen „hagyomány” mintha a „mitikus idõhöz” hasonlítana vagy a jelentés önkényes leszûkítéséhez, amirõl korábban azt írtam, hogy a szimbólum használata során szokott elõfordulni. A hagyományhoz, a múlthoz, vagy a vakához rendelt jelentéstartomány nagyon széles. Ezeknek a címkéknek nagy a felidézõ ereje, és amennyiben az önkényesen hozzájuk rendelt jelentés megfelel a lehetõ legtágabb értelmüknek, akkor azt kielégítõnek fogadják el. Ha egy hagyományt úgy érzékelnek, hogy megközelít egy múltbeli szokást, amint azt a jelenben felfogják, akkor azt hagyománynak fogadhatják el. Amennyiben a lineáris idõ néhány elemét el tudják helyezni a mitikus idõben, azok történelmi szempontból elfogadhatónak bizonyulnak. A múltról – mint szokásokról vagy történelemrõl – alkotott és a jelenben is fenntartott felfogások lehetõvé teszik, hogy néhány elemét kiválasszák, és egymással kombinálják. Ugyanezek a felfogások bizonyos elemek elutasításához is vezethetnek. A legszûkebb értelemben eldönthetik, hogy egy mondat helyesen megformált-e, és úgy használhatják a megítéléseiket, mint a nyelvtant; azaz egy hagyományt, egy múltról alkotott felfogást vagy egy szimbólum – pl. a vaka – használatát elfogadhatják vagy elvethetik. Igen kevéssé valószínû, hogy egyszer meg lehetne írni a szimbólumok nyelvtanát. A nyelv és a szimbólumhasználat társadalmi folyamatokat éppúgy tartalmaz, mint szabályokat és osztályozásokat. A legszûkebb értelemben véve a nyelvtan csak szabályokat és osztályozásokat tartalmaz, társadalmi folyamatokat pedig nem. A szimbólum-használat során adódó társadalmi folyamatok teszik lehetõvé, hogy azok jelentése kibõvüljön, vagy megváltozzon. A szimbólumok pragmatikájának vizsgálata azonban fontos információkhoz juttathat arról, hogy világszerte hogyan és mi célból gondolnak rájuk.
IRODALOM Beaglehole, Ernest (1957): Social Change in the South Pacific. Rarotonga and Aitutaki. Aberdeen: Aberdeen University Press. Borofski, Robert (1987): Making History. Pukapukan and Anthropological Constructions of Knowledge. Cambridge: Cambridge University Press. Crocombe, Ron (1987): Land Tenure in the Pacific. Suva, Fiji: University of the South Pacific. Crocombe, Ron (1989): The South Pacific An Introduction. Suva, Fiji: University of the South Pacific. Crocombe, Ron (1992): Pacific Neighbours. Canterbury, New Zealand: Centre for Pacific Studies. Festival Newsletter (1992): VI Festival of Pacific Arts Rarotonga Cook Islands. Gilson, Richard (1980): The Cook Islands 1820-1950. Wellington: Victoria University of Wellington. Henry, Prime Minister G. (1993): Speeches at the Opening and Closing Ceromonies of the VI Festival of Pacific Arts, Rarotonga, The Cook Islands. Szakralitások és profanitások Hobsbawm, Eric–Ranger, Terence [eds.] (1983): The Invention of Tradition. Cambridge: Cambridge University Press. Jolly, Margaret–Nicholas–Thomas [eds.] (1992): „The Politics of Tradition”. Oceania 62(4). Kautai, Ngatupuna, Teatu Kura Malcolm, Paiere Mokorao, Tatuava Tanga, Terepai Tanga, Vainerere. Tangatapoto, Tekura Tatuava, Tane Ra Touna (1989): Atiu: An I Island Community. Suva, Fiji: Institute of Pacific Studies, University of the South Pacific. Keesing, Roger–Robert Tonkinson (1982): „Reinventing Traditional Culture: The Politics of Kastom in Island Melanesia”. Mankind, 13(4). Larcom, Joan (1982): „The Invention of Convention”. Mankind, 13(4): 330–337. Saussure, Ferdinand de (1959): Course in General Linguistics. New York: Philosophical Library. Savage, Stephen (1980): A Dictionary of the Maori Language of Rarotonga. Suva: Fiji: University of the South Pacific. Scott, Dick (1991): Years of the Pooh Bah. Auckland: Hodder and Stoughton Ltd. Sperber, Dan (1980): „Is Symbolic Thought Prerational?”. In: Mary LeCron Foster–Stanley H. Brandes (eds.): Symbol as Sense: New Approaches to the Analysis of Meaning. London: Academic Press. Tausie, Vilsoni (1980): Art in the New Pacific. Suva, Fiji: Institute of Pacific Studies. Teiotu, Upokoina (1991): „Te Vaka Moana o Atiu”. Search 3(4). 9–11. Thomas, N. (1992): „The Inversion of Tradition”. American Ethnologist, 19(2): 213–232. Turner, Victor (1977): „Process System and Symbol: A New Anthropological Synsthesis. Daedalus,106(3): 61–79. Turner, Victor (1967): The Forest of Symbols: Aspects of Ndembu Ritual. London: Cornell University Press. A tanulmány forrása: Social Context and the Limits on Symbolic Meanings. Centre for Social Anthropology and Computing, Eliot College, Univzersity of Kent at Canterbury, http://lucy.ukc.ac.uk/Tradition/Vaka.html
Page 1 and 2: III. folyam XI. évfolyam 2007. I.
Page 3: Tartalom Prológus számunk tartalm
Page 6 and 7: 6 KÉK Szakralitások és profanit
Page 10 and 11: szénbányában vagy harckocsi-öss
Page 12 and 13: Papp Richárd Bevezetés Az idõ sz
Page 14 and 15: így egészítette ki az elmondotta
Page 16 and 17: E két utolsó interjúrészletem a
Page 18 and 19: 18 KÉK jelentõségét átérezve
Page 20 and 21: szavaival élve: hasonló volt, de
Page 24 and 25: 24 KÉK és a liturgikus gyakorlat
Page 26 and 27: egy alexandriai származású zsid
Page 28 and 29: karján, hol pedig galambokkal kís
Page 30 and 31: S ha a szentély a Mennyek országa
Page 32 and 33: 43 Az újplatonizmus leghíresebb e
Page 34 and 35: Gantner Brigitta Eszter A címben e
Page 36 and 37: asszimilálódott nemzedék ne tudo
Page 38 and 39: zásairól; A zsidókérdésrõl. N
Page 40 and 41: a jelenlévõket a múlt tengeri ut
Page 42 and 43: pedig, egy fesztivál jó alkalmat
Page 44 and 45: A csónak tehát gazdasági, társa
Page 46 and 47: Társadalmi részvétel Folytonoss
Page 50 and 51: Gyenes Fruzsina I. Bevezetés sebbe
Page 52 and 53: ugyanis kerülni kell a feltûnést
Page 54 and 55: 54 KÉK berek nem hétköznapi arcu
Page 56 and 57: maga a missziós intézményrendsze
Page 58 and 59: 58 KÉK szolgálattevõk munka köz
Page 60 and 61: napjaikat meghatározó tulajdonsá
Page 62 and 63: két világ határán levést, a k
Page 64 and 65: (36222022/01/KB). Ezt segíti elõ,
Page 66 and 67: egységet és összetartást kell m
Page 70 and 71: 70 KÉK magában, mint a kereszt, m
Page 72 and 73: fesztiválra. És itt most nem els
Page 76 and 77: a fesztiválok piacára kivitt áru
Page 78 and 79: INTERNETES FORRÁSOK [2005.11.08] h
Page 80 and 81: 80 KÉK múzeumoknak elsõdleges sz
Page 82 and 83: ális élet egyik jelentõs képvis
Page 84 and 85: 2. táblázat 3. táblázat Képek
Page 86 and 87: Medgyaszay László: képek az Ép
Page 88 and 89: Jurij Lejderman, stb.). Az utóbbi
Page 90 and 91: 90 KÉK mányos struktúrájához r
Page 92 and 93: 92 KÉK tudomány területén is a
Page 95 and 96: Recenzió Felföldi Barnabás beteg
Page 97 and 98: napjainak éleslátással és bölc
Page 99 and 100:
Modla Zsuzsanna somban némi interp
Page 101 and 102:
Szemle menjen a kisebbségekért te
Page 103 and 104:
Szemle ban - az ünnepelt ókori tr
Page 105 and 106:
A. Gergely András Távoli alakot l
show all

pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?