pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
ifjúsági –, a missziós munka sajátosságaival,<br />
valamint azzal a helyzettel,<br />
hogy a misszió csak és kizárólag a nyári<br />
ifjúsági fesztiválokon „mûködik”.<br />
Dolgozatomban tehát bemutatom a<br />
KözösPont missziót, azaz azt a jelenséget,<br />
ahogyan a történelmi felekezetek,<br />
a történelmi egyházak kommunikálják<br />
magukat a 21. században az ifjúsági<br />
fesztiválokon. A misszió ahhoz,<br />
hogy ezt a célt elérje „szigetesíti” az<br />
egyházat, pontosabban tulajdonképpen<br />
az egyház „szigetesíti” saját magát<br />
a KözösPont sátornak nevezett miszszióban.<br />
A „szigetesítés” azoknak a<br />
vallási jellegû és vallási jelentõségû 11<br />
jelenségeknek, tevékenységeknek, gyakorlatoknak<br />
és rutinoknak, valamint<br />
eseményeknek, viselkedési és gondolkodási<br />
módoknak összességét jelenti,<br />
amelyeket az adott körülmények között<br />
a misszió annak érde<strong>kb</strong>en alkalmaz,<br />
hogy az ifjúság figyelmét felkeltse<br />
a vallás és az egyház iránt.<br />
A misszió bemutatása során tehát<br />
elõször bemutatom a „szigetesített<br />
egyházat”, majd ez egyház tagjait, vagyis<br />
a missziózókat, valamint azt a<br />
közösséget, amit alkotnak, végül a<br />
„szigetesített vallást”, vagyis azoknak<br />
a tanításoknak és szertartásoknak<br />
rendszerét, amely mentén a misszió<br />
megszervezõdik. A „szigetesített egyház”<br />
és a „szigetesített vallás” elnevezést<br />
– a misszió több fesztiválon való<br />
részvétele ellenére – azért a Sziget Fesztivállal<br />
hozom összefüggésbe, mert a<br />
kezdeményezést erre az eseményre találták<br />
ki, innen terjesztették ki a többi<br />
hasonló nyári rendezvényre.<br />
A következõ<strong>kb</strong>en elemzésre kerülõ<br />
három jelenségkomplexum egyrészt a<br />
misszió ökumenikus jellege mentén<br />
szervezõdik meg, azaz, annak mentén,<br />
hogy a misszió a történelmi egyházak<br />
együttmûködése nyomán jön<br />
létre, másrészt pedig a misszió fesztiváljellege,<br />
vagyis a fesztiválok életvilága<br />
mentén. Így a következõ<strong>kb</strong>en bemutatott<br />
tényezõk a KözösPont miszszió<br />
több összetevõjénél is szerepet<br />
játszhatnak, lefedhetik egymást, sõt<br />
sokszor bizonyos jelenségek egymásba<br />
Szakralitások<br />
és profanitások<br />
is játszhatnak. Ezért az elemzés során<br />
a jelenségeket bizonyos esete<strong>kb</strong>en csak<br />
a fogalomértelmezés érdekében választom<br />
szét egymástól, csak az elemzés<br />
szempontjából kezelem õket a<br />
többi jelenségtõl elkülönítve.<br />
II. „Szigetesített egyház”<br />
Kezdjük a KözösPont misszió bemutatását<br />
azzal, milyen képet mutatnak,<br />
vagy milyen képet szeretnének magukról<br />
mutatni a történelmi egyházak<br />
a fesztiválokon. E kép megértéséhez<br />
azonban elengedhetetlen, hogy megnézzük<br />
azokat az okokat és motivációkat,<br />
amelyek a misszió „szigetesített<br />
egyház” formáját életre hívják.<br />
Az elsõ és legfontosabb ok, hogy a<br />
rendszerváltás után az egyházaknak<br />
szembesülnie kellett azzal: nemcsak<br />
híveik száma csökkent le lényegesen,<br />
hanem az egyház presztízse is folyamatosan<br />
csökkent a kilencvenes évek<br />
elején (Tomka 1997). Noha a lehetõség<br />
1990 után megadatott, mégis egyre<br />
kevesebben jártak misére, egyre inkább<br />
csökkent a hívõk száma, és még<br />
kevesebb lett az egyháziasan hívõ ember,<br />
vagyis fogytak a hívek a templomo<strong>kb</strong>ól<br />
(vö. András, 1997; Aszalós,<br />
1997; Tamás, 1997). A második ezzel<br />
összekapcsolódó ok, hogy az egyházaktól,<br />
a vallástól legjobban a fiatalok,<br />
a fiatal generáció távolodott el, pontosabban<br />
õk állnak napjain<strong>kb</strong>an a legmesszebb<br />
attól, hogy egyháziasan hívõ<br />
emberré váljanak. A harmadik ok pedig,<br />
hogy a hívõ emberek szerint a közvélekedésben<br />
egy hamis egyházkép él,<br />
amely csak az egyház hathatósabb<br />
társadalmi jelenlétével rombolható le.<br />
Ez a kép ráadásul nehézkességet jelent<br />
a megszólíthatóságban, és a megszólítani<br />
tudásban is. (Révay, 1997).<br />
Eze<strong>kb</strong>õl következik, hogy egy olyan<br />
missziót kellett létrehozni, amely a fiatalokat<br />
szólítja meg, õket nyeri meg,<br />
továbbá, amely megszünteti az egyházról<br />
élõ hamis képet, és végsõ soron<br />
megtölti a templomokat hívekkel.<br />
E misszió ötlete a különbözõ egyházakon<br />
belül párhuzamosan több emberben<br />
is megfogalmazódott. Az 1993-<br />
ban meginduló, és az évek során egyre<br />
népszerûbbé váló „Sziget” pedig kitûnõ<br />
helyszínnek tûnt ennek megvalósításához,<br />
különösen azért, mert a rendezvény<br />
elsõ szervezõi között volt egy<br />
református lelkész is, akinek segítségével<br />
és támogatásával ki lehetett jutni<br />
a rendezvényre; „Õ vitte be a sátort<br />
elõször a „Szigetre”, és a mai napig õ<br />
harcol ki egy csomó mindent, pl.<br />
mekkora sátrunk legyen. […] Így<br />
53<br />
KÉK<br />
könnyebb, hogy van kapcsolat, mint<br />
anélkül megharcolni ezt az egészet”<br />
(33132048/01/I). Ugyanez a lelkész<br />
intézte el a sátornak, hogy az évek során<br />
a Szigetiroda többi fesztiválján (Hegyalja<br />
Fesztivál, VOLT Fesztivál) is részt<br />
tudjon venni.<br />
Már az elsõ évben is világos volt<br />
azonban a misszió szervezõi számára,<br />
hogy a fenti célok csak nagyon „ütõs”,<br />
újszerû módon valósíthatóak meg.<br />
Egy nyári ifjúsági fesztiválra ugyanis<br />
nem lehet egy az egyben „kivinni a<br />
templomot”, azaz a hétköznapo<strong>kb</strong>an<br />
létezõ tradicionális egyházat. A „szigetesített<br />
egyház” „szigetesített” jellege<br />
tehát – mint ahogy azt majd a „szigetesített<br />
vallás” esetében is látni fogjuk –,<br />
éppen abból a helyzetbõl fakad, hogy<br />
a misszió nyaranta különbözõ fesztiválokon<br />
végez szolgálatot. A fesztiválok<br />
ugyanis a nem mindennapi, a nem<br />
szokványos megtestesítõi; másként<br />
megfogalmazva: a fesztiválok világa az a<br />
nem hétköznapi tér és idõ, ahol az em-