pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
1. táblázat. Kiállítások a 2006. évben<br />
modern építészet ez, az utóbbi száz<br />
év épített környezete. A finn épületállomány<br />
meglehetõsen fiatal, csupán<br />
<strong>kb</strong>. 13 százalékát építették 1920 elõtt.<br />
Az 1800-as éveket megelõzõ idõ<strong>kb</strong>õl<br />
nemigen maradt fenn tervrajz, de<br />
még azt követõen is csak igen ritkán<br />
készítettek alaprajzokat. Ennek hiánya<br />
azonban megkönnyítette az új<br />
hatások befogadását, így a finn építészet<br />
a kezdetektõl fogva nyitott kultúra.<br />
Az építészeti formanyelv változásával<br />
érzékeltették a modern és dinamikus<br />
társadalom kialakulását. Az<br />
építészek képzése az 1800-as éve<strong>kb</strong>en<br />
indult meg, a nõk kezdettõl fogva<br />
részt vehettek az oktatásban. Signe<br />
Hornborg egyike volt a világ elsõ nõi<br />
építészeinek, Wivi Lönn pedig az<br />
1900-as évek elejének meghatározó<br />
egyénisége lehetett.<br />
A finn építészet nagy nemzetközi áttörést<br />
ért el a második világháborút<br />
követõ újjáépítés idején, de leginkább<br />
az 1950-es éve<strong>kb</strong>en. A siker alapját<br />
azonban 50 évvel korábban, az ország<br />
független felemelkedésével teremtették<br />
meg. J. M. Richardson, angol építészeti<br />
kritikus már az 1930-as éve<strong>kb</strong>en<br />
felfedezõ utakat tett Finnországba,<br />
és tapasztalatairól könyve<strong>kb</strong>en számolt<br />
be a széles nagyközönségnek. Az<br />
új évszázad nem hozott hatalmas változásokat<br />
az építészet szimbolikus<br />
szerepében, hiszen feladata továbbra<br />
is az egységes finn kultúra bemutatása<br />
volt. Egy szakértõ véleménye szerint a<br />
világon nem találni még egy, a finnhez<br />
hasonló, homogén építészeti kultúrát,<br />
amely ugyanakkor nagyon sokoldalú<br />
és magas színvonalú.<br />
A modern finn templomépítészet<br />
egyedülálló jelenség. Akár mennyiségét,<br />
akár minõségét tekintve nehéz<br />
párját találni másutt a világban. A második<br />
világháborút követõen Finnországban<br />
rendkívül élénk volt a templomépítés,<br />
ráadásul a modern templomok<br />
jó része építészeti pályázatok<br />
eredménye, így koruk építészetének<br />
legjavát képviselik. A neves építészeken<br />
kívül a templomok berendezésében,<br />
a világítás, a templomi textíliák és<br />
tárgyak tervezésében számos jeles finn<br />
mûvész és tervezõ mûködött közre.<br />
A mintegy 200 háború után épült<br />
templom közül a Szakrális terek címû<br />
kiállítás tizenkét épületet mutat be,<br />
amelyek különbözõ évtizedeket, másmás<br />
jellegû templom- és kápolnaépületeket<br />
képviselnek. A Finn Építészeti<br />
Múzeum által készített kiállításon Jari<br />
Jetsonen fotómûvész fényképein kívül<br />
rajzok és makettek is láthatók.<br />
E Szakrális terek címû kiállítás az állam,<br />
az egyház és az építészet között<br />
is kapcsolatot teremt: Finnországban<br />
az egyház, mint intézmény és az állam<br />
viszonya rendkívül közeli, a finnek<br />
több mint 80 százaléka az evangélikus<br />
egyház tagja. A másik államegyháznak,<br />
az ortodoxnak különösen<br />
az ország keleti részeiben erõs a hatása.<br />
Az evangélikus egyház istentiszteletein<br />
az igehirdetés és igehallgatás áll<br />
a középpontban. A templom tere az<br />
oltár és a szószék felé fordul. A temetõkápolná<strong>kb</strong>an<br />
a temetési szertartásnak<br />
keretet adó térsorozat hangulata<br />
dominál.<br />
Az építészeti kifejezõeszközök a<br />
templomépítészetben a legkifinomultabbak.<br />
A modern finn templomépítészet<br />
legsajátosabb jellemzõje a fény és<br />
a tér finom kölcsönhatása, míg másik<br />
fontos témája a természetközeliség.<br />
Az ornamentika helyett ezek a jellegzetességek<br />
adják meg a modern finn<br />
templom hangulatát. A dísztelenség<br />
mélyen gyökerezik a finnek múltjában<br />
és nemzeti karakterében. A tárlat<br />
az alábbi finn építészek templomait<br />
mutatja be: Erik Bryggman, Kaija és<br />
Heikki Siren, Alvar Aalto, Viljo Revell,<br />
81<br />
KÉK<br />
Aarno Ruusuvuori, Raili és Reima<br />
Pietilä, Timo és Tuomo Suomalainen,<br />
Pekka Pitkänen, Käpy és Simo Paavilainen,<br />
Kristian Gullichsen, Juha<br />
Leiviskä, Matti Sanaksenaho.<br />
A kiállítás nemcsak külsõségében,<br />
de tartalmában is igen értékesnek bizonyult,<br />
a visszajelzések alapján –<br />
melyet a galéria illetékes munkatársaitól<br />
kaptunk – a látogatók egyöntetû<br />
véleménye igen pozitív volt.<br />
A látogatói érdeklõdést bizonyítják,<br />
hogy a kiállítás ideje alatt belépõjeggyel<br />
1903 fõ lépett be, mely szám magába<br />
foglalja a felnõtt, diák és nyugdíjas, valamint<br />
az ingyenes látogatók körét is.<br />
(http://www.finland.hu/doc/hu/finfo/kultt<br />
uuri.html)<br />
Az év másik nagy érdeklõdést kiváltó<br />
kiállítása Pócs Péter Plakátmániája<br />
volt. A plakátok, reklámok és hirdetések<br />
témaköre – hasonlóan az építészethez<br />
– sokak által kedvelt területnek<br />
minõsül. Pócs Péter a hazai kultu-
Change language