pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Gantner Brigitta<br />
Eszter<br />
A címben említett összekapcsolás az<br />
egyik legelterjedtebb „mítosznak” tûnik<br />
a történeti illetve politikai gondolkodásban.<br />
E gondolat kritika nélküli<br />
alkalmazása azonban sok kérdést<br />
vet fel, s az alábbia<strong>kb</strong>an éppen e kérdések<br />
vizsgálatával szeretném a címben<br />
említett „toposz” problematikusságát<br />
megvilágítani.<br />
I<br />
Az 1867-es kiegyezést követõ évtizede<strong>kb</strong>en<br />
fokozódott a magyar zsidó<br />
társadalom differenciálódása. Mind a<br />
felgyorsult gazdasági fejlõdés, mind a<br />
a zsidóságnak sem vallásként, sem<br />
pedig etnikai értelemben” nem jutott,<br />
vagy alig jutott hely.<br />
A századfordulóra felnõtt magyarországi<br />
zsidó polgárság „apái” még a liberális<br />
„aranykorban” – önmaguk feladása<br />
árán igyekeztek a befogadottból<br />
a befogadók csoportjába. Fiaikra már<br />
csak a zsidó kultúra egy halovány lenyomatát,<br />
vagy még annyit sem hagytak.<br />
A magát magyarnak érzõ, zsidóságról<br />
alig valamit tudó, vagy azt megtagadó<br />
nemzedék azonban a századfordulón<br />
szembekerült a liberalizmus hanyatlásával<br />
egyidejûleg felerõsödött nacionalista-<br />
konzervatív áramlatokkal és<br />
az újra és újra tárgyalt zsidókérdéssel.<br />
Zsidó messianizmus és a baloldal<br />
egy toposz vizsgálata<br />
liberális politika által támogatott, sõt,<br />
elvárt asszimilációs folyamat élesebbé<br />
tette a zsidó társadalmi csoportok közötti<br />
különbségeket. A „látványos” szakadást,<br />
valamint a hitközségek megalakulását<br />
követõen világossá vált, hogy<br />
mekkora erõt képvisel az asszimilációt<br />
elfogadó csoport a magyar zsidó társadalmon<br />
belül. Ebben az asszimilációs<br />
folyamatban már a reformkortól meghatározó<br />
szerepet játszott Pest illetve<br />
a pesti hitközség, de a kiegyezést követõen<br />
Budapest létrejöttével és fõvárossá<br />
– egyben nagyvárossá – válásával<br />
még inkább megnõtt az asszimilálódó<br />
zsidó közép- és nagypolgári<br />
réteg súlya, nemcsak a zsidó, hanem<br />
a magyar társadalmon belül is. Nem<br />
számszerûség tekintetében, hanem az<br />
általuk képviselt „polgári magatartásmodell”<br />
az, mely betöltötte a magyar<br />
társadalomban jelenlévõ ûrt, megalapozva<br />
ezáltal a városi-polgári kultúra<br />
fejlõdését. Ugyanakkor e „modellben”<br />
Különösen a zsidó értelmiség csalódott,<br />
hiszen – többnyire – gazdaságilag<br />
sikeres, asszimilálódott atyák leszármazottaiként<br />
már igényt tartottak az<br />
ország kulturális elitjébe való befogadásra.<br />
Ezen igények elutasítása, mely<br />
óhatatlanul is rávilágított az asszimiláció<br />
sikertelenségére, sokak esetében<br />
nem alábecsülendõ válsághoz vezetett.<br />
A helyzet paradox volta, egyfelõl<br />
gyors és látszólag sikeres polgárosodás,<br />
mobilitás, másfelõl a már elért<br />
szinten belül is korlátozott mozgástér<br />
(gondoljunk a párbajképességre!);<br />
a hihetetlen gyors akkulturáció egyrészrõl,<br />
ugyanakkor ennek állandó<br />
megkérdõjelezése a befogadók részérõl,<br />
mind-mind fokozta az asszimilált<br />
zsidó polgárság és értelmiség bizonytalanságérzetét.<br />
Az elbizonytalanodás,<br />
mely nemcsak Budapesten, de a berlini<br />
vagy bécsi zsidó polgárság körében<br />
is érezhetõ volt a hasonlóképpen paradox<br />
társadalmi helyzet következtében,