pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

More documents

Recommendations

Info

Gantner Brigitta Eszter A címben említett összekapcsolás az egyik legelterjedtebb „mítosznak” tûnik a történeti illetve politikai gondolkodásban. E gondolat kritika nélküli alkalmazása azonban sok kérdést vet fel, s az alábbiakban éppen e kérdések vizsgálatával szeretném a címben említett „toposz” problematikusságát megvilágítani. I Az 1867-es kiegyezést követõ évtizedekben fokozódott a magyar zsidó társadalom differenciálódása. Mind a felgyorsult gazdasági fejlõdés, mind a a zsidóságnak sem vallásként, sem pedig etnikai értelemben” nem jutott, vagy alig jutott hely. A századfordulóra felnõtt magyarországi zsidó polgárság „apái” még a liberális „aranykorban” – önmaguk feladása árán igyekeztek a befogadottból a befogadók csoportjába. Fiaikra már csak a zsidó kultúra egy halovány lenyomatát, vagy még annyit sem hagytak. A magát magyarnak érzõ, zsidóságról alig valamit tudó, vagy azt megtagadó nemzedék azonban a századfordulón szembekerült a liberalizmus hanyatlásával egyidejûleg felerõsödött nacionalista- konzervatív áramlatokkal és az újra és újra tárgyalt zsidókérdéssel. Zsidó messianizmus és a baloldal egy toposz vizsgálata liberális politika által támogatott, sõt, elvárt asszimilációs folyamat élesebbé tette a zsidó társadalmi csoportok közötti különbségeket. A „látványos” szakadást, valamint a hitközségek megalakulását követõen világossá vált, hogy mekkora erõt képvisel az asszimilációt elfogadó csoport a magyar zsidó társadalmon belül. Ebben az asszimilációs folyamatban már a reformkortól meghatározó szerepet játszott Pest illetve a pesti hitközség, de a kiegyezést követõen Budapest létrejöttével és fõvárossá – egyben nagyvárossá – válásával még inkább megnõtt az asszimilálódó zsidó közép- és nagypolgári réteg súlya, nemcsak a zsidó, hanem a magyar társadalmon belül is. Nem számszerûség tekintetében, hanem az általuk képviselt „polgári magatartásmodell” az, mely betöltötte a magyar társadalomban jelenlévõ ûrt, megalapozva ezáltal a városi-polgári kultúra fejlõdését. Ugyanakkor e „modellben” Különösen a zsidó értelmiség csalódott, hiszen – többnyire – gazdaságilag sikeres, asszimilálódott atyák leszármazottaiként már igényt tartottak az ország kulturális elitjébe való befogadásra. Ezen igények elutasítása, mely óhatatlanul is rávilágított az asszimiláció sikertelenségére, sokak esetében nem alábecsülendõ válsághoz vezetett. A helyzet paradox volta, egyfelõl gyors és látszólag sikeres polgárosodás, mobilitás, másfelõl a már elért szinten belül is korlátozott mozgástér (gondoljunk a párbajképességre!); a hihetetlen gyors akkulturáció egyrészrõl, ugyanakkor ennek állandó megkérdõjelezése a befogadók részérõl, mind-mind fokozta az asszimilált zsidó polgárság és értelmiség bizonytalanságérzetét. Az elbizonytalanodás, mely nemcsak Budapesten, de a berlini vagy bécsi zsidó polgárság körében is érezhetõ volt a hasonlóképpen paradox társadalmi helyzet következtében,
sokaknál egyfajta identitásválságban jelentkezett. Ahogyan Theodor Lessing fogalmazott: „Gyûlöltük a családot, a szülõi házat. Egyedül álltunk és magányosak voltunk. Zsidó származásunkat nyomásként, teherként, kötelességként éltük meg, s közben nem tudtunk a zsidóságról semmit; még egy betûnyi hébert sem tanultunk (...).” 1 Miután a mozgástér határait a befogadó társadalom elitje jelölte ki, így nem véletlen, hogy az adott viszonyokkal elégedetlen zsidó értelmiségiek egy része alternatív kifutási lehetõségeket keresett. Tudjuk, hogy a XX. század elején nemcsak az ún. polgáriradikálisok soraiban, hanem a szociáldemokrata pártban és az 1908-ban alakult Galilei-körben is meghatározó szerepet játszott a zsidó értelmiség, illetve az utóbbi esetében a zsidó diákok. 2 A „progresszív” csoportokban, mozgalmakban való zsidó „jelenlétre” már a kortársak is felfigyeltek és – többnyire – negatív véleményük csak erõsödött az 1919-es eseményeket követõen. A „zsidó kommunista” antiszemita figurája az 1919-es Tanácsköztársaság idejében körvonalazódott, de a zsidóság eredendõen felforgató lényének hangsúlyozása elemeiben már a XIX. század végén megjelent a politikai antiszemitizmus szótárában. 3 Az azóta újra és újra felmerülõ kérdésre: hogyan magyarázható a zsidók számottevõ jelenléte a baloldali mozgalmakban, úgy tûnik a történészek három különféle alapelgondolást fogalmaztak meg: – a radikalizálódó zsidó értelmiségiek vonzódása a szocialisztikus eszmékhez egyfajta alternatívaként jelenik meg Karády Viktor 4 vagy Enzo Traverso 5 kutatásaiban, olyan alternatívaként mely segítségével a hatalomból kirekesztett ambiciózus zsidó értelmiség kitörhetett perifériális helyzetébõl. – Walter Pietsch 6 és Michael Löwy álláspontja szerint azonban a válasz a zsidóság messianisztikus örökségében keresendõ, vagyis egyfajta elnyomott messianisztikus vágy megvalósítása állt a jelenség mögött. De több kutató, Szakralitások és profanitások így Hans Dieter Hellige és William McCagg, 7 az „apák-fiúk” konfliktusban, a liberális asszimilált, vagyonokat megteremtõ apák – és a századfordulón velük és az elért eredményekkel szembeforduló radikalitásba menekülõ fiúk konfliktusával magyarázza a jelenséget. E lehetséges magyarázatok közül azt szeretném az alábbiakban megvizsgálni, mely a kérdést (ti. a zsidóság jelenlétét a baloldali mozgalmakban) a zsidóság messianisztikus örökségével válaszolja meg. II „Az egyik az, hogy a két diametrálisan eltérõ történelmi alakulathoz, a kapitalizmushoz és a bolsevizmushoz való különbözõ jellegû affinitás a zsidóság két, történelmileg kialakult változójában gyökerezik: a pénzügyekkel való foglalatoskodás, a másik a judaizmusnak a babilóniai fogság után kijegecesedõ messianisztikus futurizmusba torkolló történelmi víziója. (...) A harmadik szempont kiválasztott nép futurista boldogulását hirdetõ messianizmus és a marxista bolsevizmus lényegi rokonsága volt. 8 „A polgári radikálisok a zsidóság örökséget és célkitûzéseit folytatták egy jobb szociális és kulturális világ megteremtése érdekében. Ezt a messianisztikus örökséget nemcsak megõrizni akarták, hanem fel is használni Magyarországon a konkrét történelmi idõ és helyszín figyelembevételével”. 9 „Az elfojtott messianizmus is szerepet játszott számos zsidóságától elszakadt intellektuel leninista fordulatában, ez vitathatatlan. (…)” 10 A három idézetben egy közös elem található: mindhárom szinte sugallja egy a zsidóságon belül „genetikailag” kódolt messianizmus meglétét. Nemcsak, hogy a zsidó messianizmus kényelmes „címkéjét” használva kísérelnek meg egy alapos vizsgálatot igénylõ problémát egyszerûen megválaszolni, hanem ezzel egyidejûleg a már létezõ sztereotípiákat is erõsítik. Az idézetek kapcsán több kérdés is felmerül: a századfordulón már felnõtt zsidó értelmiségiek naplóit, leveleit olvasván feltûnik, hogy családjaikban meghatározó volt a német kultúra jelenléte; ugyanakkor a zsidó hagyomány többnyire kiüresedett formában jelentkezett. Amennyiben ezt szem elõtt tartjuk, akkor jogos a kérdés, hogyan befolyásolhatta a zsidó messianizmus e zsidó értelmiség radikalizálódását, akkor ha semmiféle ismerettel nem rendelkeztek a zsidó hagyományról? Hogyan magyarázható ez egyáltalán a zsidó messianizmus alapján? Másfelõl azt is szükséges lenne végre tisztázni, pontosan mit is értünk zsidó messianizmus alatt? Mivel a zsidó messianizmus fogalma egy bonyolult, a zsidó hagyománytól elválaszthatatlan jelenség, ezért felelõtlenség egyszerûen jelzõként, címkeként használni, minden magyarázat, kontextus nélkül. III. 35 KÉK Jászi Oszkár 1955-ben megjelent önéletrajzi feljegyzéseiben megemlítette, hogy gyerekként semmiféle kapcsolata nem volt a zsidósággal. 11 Felvilágosodott szellemben nevelték, melyben Goethe és Schiller uralkodott, és e szellemi térben nem kapott helyet a zsidó hagyomány. Hasonló tapasztalatokról számolt be Balázs Béla és Lukács György is. 12 Ez természetesen nem jelentette azt, hogy a századfordulón felnõtt,
Page 1 and 2: III. folyam XI. évfolyam 2007. I.
Page 3: Tartalom Prológus számunk tartalm
Page 6 and 7: 6 KÉK Szakralitások és profanit
Page 10 and 11: szénbányában vagy harckocsi-öss
Page 12 and 13: Papp Richárd Bevezetés Az idõ sz
Page 14 and 15: így egészítette ki az elmondotta
Page 16 and 17: E két utolsó interjúrészletem a
Page 18 and 19: 18 KÉK jelentõségét átérezve
Page 20 and 21: szavaival élve: hasonló volt, de
Page 24 and 25: 24 KÉK és a liturgikus gyakorlat
Page 26 and 27: egy alexandriai származású zsid
Page 28 and 29: karján, hol pedig galambokkal kís
Page 30 and 31: S ha a szentély a Mennyek országa
Page 32 and 33: 43 Az újplatonizmus leghíresebb e
Page 36 and 37: asszimilálódott nemzedék ne tudo
Page 38 and 39: zásairól; A zsidókérdésrõl. N
Page 40 and 41: a jelenlévõket a múlt tengeri ut
Page 42 and 43: pedig, egy fesztivál jó alkalmat
Page 44 and 45: A csónak tehát gazdasági, társa
Page 46 and 47: Társadalmi részvétel Folytonoss
Page 48 and 49: 48 KÉK lizmus legkiélezettebb pé
Page 50 and 51: Gyenes Fruzsina I. Bevezetés sebbe
Page 52 and 53: ugyanis kerülni kell a feltûnést
Page 54 and 55: 54 KÉK berek nem hétköznapi arcu
Page 56 and 57: maga a missziós intézményrendsze
Page 58 and 59: 58 KÉK szolgálattevõk munka köz
Page 60 and 61: napjaikat meghatározó tulajdonsá
Page 62 and 63: két világ határán levést, a k
Page 64 and 65: (36222022/01/KB). Ezt segíti elõ,
Page 66 and 67: egységet és összetartást kell m
Page 70 and 71: 70 KÉK magában, mint a kereszt, m
Page 72 and 73: fesztiválra. És itt most nem els
Page 76 and 77: a fesztiválok piacára kivitt áru
Page 78 and 79: INTERNETES FORRÁSOK [2005.11.08] h
Page 80 and 81: 80 KÉK múzeumoknak elsõdleges sz
Page 82 and 83: ális élet egyik jelentõs képvis
Page 84 and 85:
2. táblázat 3. táblázat Képek
Page 86 and 87:
Medgyaszay László: képek az Ép
Page 88 and 89:
Jurij Lejderman, stb.). Az utóbbi
Page 90 and 91:
90 KÉK mányos struktúrájához r
Page 92 and 93:
92 KÉK tudomány területén is a
Page 95 and 96:
Recenzió Felföldi Barnabás beteg
Page 97 and 98:
napjainak éleslátással és bölc
Page 99 and 100:
Modla Zsuzsanna somban némi interp
Page 101 and 102:
Szemle menjen a kisebbségekért te
Page 103 and 104:
Szemle ban - az ünnepelt ókori tr
Page 105 and 106:
A. Gergely András Távoli alakot l
show all

pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?