pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

More documents

Recommendations

Info

92 KÉK tudomány területén is a politikai eszközök felhasználására. A modernizálást sürgetõ tudósok a demokratikus átalakulásra és a gazdasági fejlõdésre hivatkozva bírálták és támadták a humán tudósok konzervatív csoportját, akiknek viszont az MTA-n és az egyetemeken belül nagyobb szavuk volt, mint az átalakítást kezdeményezõknek. A reform követelõinek helyzetét javította, hogy egy olyan tudományos élet kialakítása mellett érveltek, mely Magyarországot, a magyar tudományt a nemzetközi tudományos fejlõdés fõ trendjeihez kívánta kapcsolni, továbbá az, hogy olyan politikai erõk támogatását élvezték, amelyek szintén érdekeltek voltak a Magyar Tudományos Akadémia átalakításában. A tudományos élet modernizálásáról tehát tovább folyt a polémia. A Társadalomtudományi Társaság a tudományos élet válságáról tudománypolitikai ankétot rendezett. Az ankét elsõ ülésén Moór Gyula, a budapesti tudományegyetem rektora fejtette ki véleményét. Elismerte, hogy vannak súlyos hibák és mélyre ható reformokra van szükség. Úgy látta azonban, hogy Szent-Györgyi túlságosan a természettudós szemszögébõl nézi a kérdést. Moór Gyula szerint a tudománypolitika társadalmi kérdés és a problémát kompromisszummal meg lehet oldani, a meglévõ adottságokból, emberekbõl lehet kiindulni és nem lehet mindent elölrõl kezdeni. A gyökeres reform helyett a meglévõ intézményrendszer javítását szorgalmazza. Keresztury Dezsõ vallás- és közoktatásügyi miniszter véleménye szerint Budapest Szent-Györgyi Albertnek igen sok kérdésben igaza van, de az Akadémia problémájának megoldása nagyon bonyolult. A rendezés fõ akadálya az anyagiak hiánya. Egyetértett Szent- Györgyivel abban, hogy sokat lehet és kell tenni a tudományos intézmények tökéletesítése érdekében. Megítélése szerint azonban a magyar kormány nem tud milliókat áldozni tudományos intézetek felállítására vagy támogatására. Fogarasi Béla kommunista tudománypolitikus a magyar tudomány követendõ példájának a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban kialakult rendszert tartotta. Különösen a szovjet módszert vélte Magyarországon megvalósíthatónak. Az USA tudományos struktúráját azért nem tartotta adaptálhatónak, mert ott a tudományt a magántõke támogatja. Az ugyancsak kommunista Káldor György azt hangsúlyozta, hogy a tudománynak át kell vennie a szellemi vezetést és nem válhat az állam cselédjévé. A Társadalomtudományi Társaság ankétján is megütköztek a hagyományokhoz ragaszkodó tudománypolitikai koncepciók és a reformot sürgetõ elképzelések, a problémák azonban nem oldódtak meg. A Szent-Györgyi Albert elleni per tovább mélyítette a Magyar Tudományos Akadémia válságát. Tizenhárom tudós – Bay Zoltán, Rusznyák István, Egerváry Jenõ, Csûrös Zoltán, Jancsó Miklós, Ivanovits György, Detre László, Bruckner Gyõzõ, Gombás Pál, Laki Kálmán, Wolszky Sándor, Ernst Jenõ és Tárczay Hornoch Antal – az MTA elnökéhez levelet intézett, amelyben mély sajnálkozásuknak és õszinte megdöbbenésüknek adtak kifejezést amiatt, hogy az Akadémia rágalmazási pert indított Szent- Györgyi Albert ellen. A tizenhárom élvonalbeli tudós egyetértett Szent- Györgyivel abban, hogy az Akadémia mai összetételében a jövõben nem felelhet meg feladatának és megújhodás nélkül nem képes részt venni az ország újjáépítésében – olvashatjuk a Szabadság 1946. január 23-i számában. A politikától leginkább független MTA életére a pártok direkt befolyást nem tudtak gyakorolni. Az Akadémián belüli modernizálási törekvésekre viszont hatással voltak a tudománypolitikai viták, annak ellenére, hogy a megoldásnak a szervezeten belül kellett megszületnie. A magyar tudományos élet modernizálását követelõket támogatta a Magyar Kommunista Párt. Mivel az MKP nem helyeselte a tudomány teljes autonómiáját, az átalakulás érdekében külsõ, a politika részérõl kezdeményezett beavatkozást is indokoltnak tartotta. Az MKP Értelmiségi Bizottsága július 11-i ülésének egyik napirendi pontjaként szerepelt az MTA kérdése. Lukács György is elkészítette az akadémiai tagok listáját, s ezt Fogarasi Béla adta át a Bizottságnak, az SZDP-vel való tárgyalás és a közös álláspont kialakítása céljából. A nyár folyamán az MKP Tudományos Bizottsága is tárgyalt a magyar tudományos élet kérdéseirõl. A természettudósok és a politikai részérõl érkezõ kihívásokat az Akadémia korábbi funkciójához és struktúrájához ragaszkodó tudósok kénytelenek voltak mérlegelni. A humán csoport engedményekre kényszerült. Mivel a Természettudományi Akadémiának sem az akadémia felszámolása volt a célja, hanem csak az, hogy kierõszakolja a megújhodást, újból elkezdõdtek a két akadémia között a tárgyalások. A július l-i összülésen Moór Gyula beszámol arról a megállapodásról, hogy az Akadémia esedékes nagygyûlésén beválasztják a III. osztályba a Természettudományi Akadémia azon tagjait, akik nem tagjai az MTA-nak, s ezt követõen a Természettudományi Akadémia megszûnik. Az MTA III. osztályát kettéválasztják. Ezentúl a II. osztály matematikai, fizikai, kémiai, a mûszaki tudományok osztálya lesz, míg a IV. osztály a biológia és az orvosi tudományok osztálya. Megegyeztek abban is, hogy a III. és IV. osztály taglétszáma egyenlõ lesz
Budapest az I. és II. osztály együttes taglétszámával. Közös egyetértéssel megállapodtak arról, hogy az elnöki tisztségre Kodály Zoltánt, másodelnöknek Szent-Györgyi Albertet jelölik, fõtitkár pedig Voinovich Géza marad. A szervezeti reformot úgy próbálják megoldani, hogy az Akadémia tagjai számát 160-ra csökkentik, s minden szakosztálynak 20 rendes és 20 levelezõ tagja lesz. Az MTA tagválasztó és tisztújító nagygyûlésén egyhangúlag Kodály Zoltánt választották elnökké, Szent- Györgyi Albertet másodelnökké, fõtitkár ismét Voinovich Géza lett. 1946. július 24-én választották meg az új levelezõ és tiszteleti tagokat. A 26 levelezõ tagból mindössze négyen képviselték a humán tudományokat, a kilenc új rendes tag közé négy társadalomtudós került. A természettudósok súlya jelentõsen megnõtt azzal, hogy az MTA levelezõ tagja lett Bruckner Gyõzõ, Csûrös Zoltán, Müller Sándor és Schay Géza vegyész, Ernst Jenõ, Ivanovics György, Laki Kálmán, Straub F. Brunó, Tóth László és Wolsky Sándor biológus, továbbá Bulla Béla és Mendöl Tibor geográfus, Tárczy Hornoch Antal geológus, Detre László csillagász, valamint Gombás Pál fizikus. A kilenc új rendes tag közé 4 természettudós került: Békési György fizikus, Dohi Géza biokémikus, Szent-Péteri Zsigmond geológus és Szõkefalvi Nagy Gyula matematikus. Négy tiszteleti tagot is választottak, akik között volt Fejér Lipót matematikus és Zemplén Géza vegyész. Az újonnan választott akadémikusok nemcsak kiváló tudósok voltak, hanem politikai téren is demokratikusan gondolkodó emberek. A tagválasztások következtében tovább nõtt a természettudósok száma. Fokozatosan megteremtõdtek a feltételek ahhoz, hogy egy, a kor színvonalán álló akadémia jöjjön létre.
Page 1 and 2:
III. folyam XI. évfolyam 2007. I.
Page 3:
Tartalom Prológus számunk tartalm
Page 6 and 7:
6 KÉK Szakralitások és profanit
Page 8 and 9:
Page 10 and 11:
szénbányában vagy harckocsi-öss
Page 12 and 13:
Papp Richárd Bevezetés Az idõ sz
Page 14 and 15:
így egészítette ki az elmondotta
Page 16 and 17:
E két utolsó interjúrészletem a
Page 18 and 19:
18 KÉK jelentõségét átérezve
Page 20 and 21:
szavaival élve: hasonló volt, de
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
24 KÉK és a liturgikus gyakorlat
Page 26 and 27:
egy alexandriai származású zsid
Page 28 and 29:
karján, hol pedig galambokkal kís
Page 30 and 31:
S ha a szentély a Mennyek országa
Page 32 and 33:
43 Az újplatonizmus leghíresebb e
Page 34 and 35:
Gantner Brigitta Eszter A címben e
Page 36 and 37:
asszimilálódott nemzedék ne tudo
Page 38 and 39:
zásairól; A zsidókérdésrõl. N
Page 40 and 41:
a jelenlévõket a múlt tengeri ut
Page 42 and 43: pedig, egy fesztivál jó alkalmat
Page 44 and 45: A csónak tehát gazdasági, társa
Page 46 and 47: Társadalmi részvétel Folytonoss
Page 48 and 49: 48 KÉK lizmus legkiélezettebb pé
Page 50 and 51: Gyenes Fruzsina I. Bevezetés sebbe
Page 52 and 53: ugyanis kerülni kell a feltûnést
Page 54 and 55: 54 KÉK berek nem hétköznapi arcu
Page 56 and 57: maga a missziós intézményrendsze
Page 58 and 59: 58 KÉK szolgálattevõk munka köz
Page 60 and 61: napjaikat meghatározó tulajdonsá
Page 62 and 63: két világ határán levést, a k
Page 64 and 65: (36222022/01/KB). Ezt segíti elõ,
Page 66 and 67: egységet és összetartást kell m
Page 68 and 69: 68 KÉK Szakralitások és profanit
Page 70 and 71: 70 KÉK magában, mint a kereszt, m
Page 72 and 73: fesztiválra. És itt most nem els
Page 74 and 75: 74 KÉK Szakralitások és profanit
Page 76 and 77: a fesztiválok piacára kivitt áru
Page 78 and 79: INTERNETES FORRÁSOK [2005.11.08] h
Page 80 and 81: 80 KÉK múzeumoknak elsõdleges sz
Page 82 and 83: ális élet egyik jelentõs képvis
Page 84 and 85: 2. táblázat 3. táblázat Képek
Page 86 and 87: Medgyaszay László: képek az Ép
Page 88 and 89: Jurij Lejderman, stb.). Az utóbbi
Page 90 and 91: 90 KÉK mányos struktúrájához r
Page 95 and 96: Recenzió Felföldi Barnabás beteg
Page 97 and 98: napjainak éleslátással és bölc
Page 99 and 100: Modla Zsuzsanna somban némi interp
Page 101 and 102: Szemle menjen a kisebbségekért te
Page 103 and 104: Szemle ban - az ünnepelt ókori tr
Page 105 and 106: A. Gergely András Távoli alakot l
show all

pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?