pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A csónak tehát gazdasági, társadalmi<br />
és politikai szempontból is fontos.<br />
1895-ben az atiuiak vásároltak egy<br />
hajót, hogy koprát és utasokat szállítson<br />
Tahitira. A következõ dal született,<br />
melybõl kitûnik a független szállítás<br />
jelentõsége a szigeteken:<br />
Atiui férfiak, atiui nõk, már van saját<br />
hajónk,<br />
Olyanok vagyunk, mint egy német<br />
milliomos.<br />
Angol pénzen és chilei pénzen vettünk<br />
egy kétárbocos hajót.<br />
Az Ariki parancsára nagy gyõzelmet<br />
arattunk.<br />
Talpra, oh, fiatalok, szólítsátok õseiteket.<br />
Magasztaljuk, mert utasokat hozott;<br />
44<br />
KÉK<br />
Magasztaljuk, mert Tahitira szállítja a<br />
kopránkat;<br />
Magasztaljuk, mert Tahitira szállítja a<br />
kopránkat, Aj…i…ea!<br />
(Kautai et al., 1989:188)<br />
A vaka-szimbólum<br />
a használat során<br />
Edward Gudgeon, az 1898 és 1909<br />
között a Cook-szigetek felügyeletével<br />
megbízott telepes, egy beszédében szimbólumként<br />
használja a vakát: „… hõsies<br />
õseitek mindenben jobbak voltak nálatok.<br />
El tudtátok volna-e hozni a régi<br />
kenukat Hawaikiról a szigetekre? Barátaim,<br />
szerintem nem tudtátok volna<br />
megtenni”. (idézi Scott, 1991)<br />
Scott leírása szerint Gudgeon többször<br />
is sértegette a szigetek lakóit ok nélkül.<br />
Ez a beszéd azonban ahhoz tartozott,<br />
hogy igyekeztek korlátozni az európaiak<br />
kereskedelmi és szállítási jogait.<br />
Szakralitások<br />
és profanitások<br />
Gudgeon úgy fogalmazott: „a magánfuvarozó<br />
… teher a Cook-szigetek<br />
számára”. (Scott, 1991:90) Moss, a korábbi<br />
Telepes egy sikeres, maori tulajdonban<br />
lévõ és maoriak által mûködtetett<br />
szállítmányozó vállalatot hagyott<br />
hátra. A sziget szállítmányozásának<br />
vége szakadt Gudgeon vezetése alatt.<br />
A Hatodik Csendes-óceáni Mûvészeti<br />
Fesztivált megnyitó beszédében Sir<br />
Geoffrey Henry lovag, a Cook-szigetek<br />
miniszterelnöke így értékelte a Fesztivált:<br />
„A következõ tizenegy nap során<br />
õseink kézmûves termékei, mûvészeti<br />
stílusa és ügyessége elõtt tisztelgünk.<br />
Mindezt ránk hagyományozták, és<br />
még sokkal többet is kaptunk tõlük…<br />
A hagyományos kenuk lenyûgözõ gyûjteményének<br />
segítségével pedig természetesen<br />
újra átélhetjük történelmünket.”<br />
Gudgeon és a miniszterelnök is a<br />
Cook-szigetek korábbi nemzedékeit<br />
hasonlította össze a mostanival. Mindketten<br />
a múlt anyagi kultúrájának egy<br />
elemével, a vakával látják megjeleníthetõnek<br />
a Cook-szigetek múltbéli generációinak<br />
ügyességét. Mindkettõjük szerint<br />
csodálatos tetteket vittek véghez<br />
az õsök, és nagyszerûségüket tengeri<br />
utazásaik és a kenu reprezentálja.<br />
Gudgeon kiemeli, hogy a Cook-szigetek<br />
mostani lakói nem teszik meg a hagyományos<br />
utazásokat, nem méltóak az<br />
õseikhez, és igen kevés dologra képesek.<br />
Henry rámutatott a kikötõben sorakozó<br />
kenukra, és így szólt: „újra átéljük<br />
a történelmet.” Az újra átélt történelem<br />
a mitikus történelem volt, a lineáris<br />
történelem kis része, amit a jelenben<br />
folyó ügyek fölé rendeltek. A vaka<br />
kézenfekvõ szimbóluma az óceániai<br />
múltnak, egy nép történelme pedig<br />
jól jelképezi ügyességét. Gudgeon és<br />
Henry azonban önkényesen választott<br />
egy-egy elemet a múltból és a jelenbõl,<br />
hogy a Cook-szigetek mostani lakóiról<br />
tegyen kijelentéseket. A vaka mindkét<br />
beszédben jel: az elsõben a mostani<br />
lakók ügyetlenségét, a másodi<strong>kb</strong>an<br />
pedig ügyességüket képviseli. Mindkét<br />
beszélõ gondosan elkerüli a jelennel<br />
való átfogóbb összehasonlítást. A Dicsõ<br />
Õsök emlegetése – akár a britek<br />
emlegetik a Birodalmat, akár a rarotongaiak<br />
emlegetik a felfedezõutakat<br />
– mindenképpen Gudgeon ellen szól.<br />
Ha ugyanolyanok vagyunk, mint õk,<br />
most is elismerést követelünk; vagy<br />
pedig: történelmünk lenyûgözõ, és<br />
csak a maguk elnyomása alatt nem teszünk<br />
úgy, ahogy õseink tettek. A vaka<br />
jelét önkényesen a Cook-szigetek mai<br />
lakóinak ügyességére vonatkoztatják.<br />
Azért erõs, mert az óceániai népek<br />
mitikus hagyományait képviseli, ami<br />
éppen azért hihetõ, mert a mitikus<br />
idõ a lineáris (valós – a ford.) idõ<br />
egyik, kiválasztott szelete: hajóztak és<br />
felfedezõ utakat tettek, ami valóban<br />
veszélyes és lenyûgözõ.<br />
1992. márciusában Atiun voltam, és<br />
az egyik atiui így lelkendezett, amikor<br />
a vakáról mesélt nekem, amit éppen<br />
akkor építettek, hogy Rarotongára hajózzanak<br />
vele: „éppen úgy, mint az<br />
õseink”.<br />
– Veszélyes lesz egy ilyen hosszú út<br />
– jegyeztem meg.<br />
– Oh, az a kísérõhajó is velük lesz –<br />
felelte.<br />
– Nem csalás ez? – kérdeztem.<br />
– Ne butáskodjon – mondta. – Ha<br />
az õseinknek lett volna kísérõhajója,<br />
bolondok lettek volna nem használni.”<br />
Bár õ az idõkrõl és az õsökrõl beszélt,<br />
az azóta eltelt idõben végbement<br />
technikai fejlõdés elõnyeit is elismerte.<br />
Õseink emberek voltak, akik régen<br />
éltek, tõlük származunk, számon tartjuk<br />
és mélyen tiszteljük õket. Miközben<br />
az emberek nagyjából ugyanolyanok<br />
maradtak, a hajó az idõk során<br />
sokat fejlõdött: utazáshoz jobb a kísérõhajó,<br />
mint akár a legjobb vaka. Szerintem<br />
elvárható, hogy mindezt végiggondolja<br />
az, aki házilag készített<br />
vakával halászik, miközben rokonai<br />
és barátai vakával készülnek Atiuról<br />
Rarotongára hajózni. Atiun rendkívül<br />
fontos a vaka, de nem ugyanazt jelenti,<br />
mint egy miniszterelnöki beszédben.