pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
N. Szabó József<br />
A természettudomány<br />
megváltozott szerepe<br />
A világban végbemenet nagyarányú<br />
átalakulások eredményeként és a természettudományok<br />
soha nem látott<br />
fejlõdése miatt a II. világháború után<br />
a különbözõ tudományos elit-csoportok<br />
közül természettudósok presztízse<br />
igen megnõtt, a legnagyobb pozitív<br />
irányú változásokat ez a csoport<br />
éli meg. Az elitnek ez a része több<br />
szempontból is felértékelõdött. Nemcsak<br />
az új típusú fegyverrendszerek<br />
elõállításában játszott szerepe miatt<br />
vált fontossá, hanem azért is, mert az<br />
Az <strong>MTA</strong> átalakítása<br />
és a természettudósok<br />
(1945–1946)*<br />
89<br />
KÉK<br />
1940-es évektõl a tudománynak –<br />
természet- és mûszaki tudományról<br />
van szó – olyan jövõt és társadalmi<br />
befolyást prognosztizáltak, mint korábban<br />
soha. A töretlen fejlõdésbe és<br />
a technikai haladásba vetett hit miatt<br />
a természettudomány a különbözõ<br />
tudományterületek között meghatározóvá<br />
vált. 1945 után úgy látszott, hogy<br />
a tudomány képes megoldani az emberiség<br />
leglényegesebb problémáit és<br />
arra is alkalmas, hogy a történelmileg<br />
felhalmozott hátrányokat gyorsan<br />
megszüntesse.<br />
A magyar tudományos élet struktúrája<br />
és az <strong>MTA</strong> szervezeti felépítése<br />
azonban nem tükrözte azt a nagyarányú<br />
változást, ami a nemzetközi tudományos<br />
életben végbement. Természetesen<br />
Magyarországon is voltak<br />
törekvések a természettudományok<br />
súlyának növelésére. A nemzetközi<br />
színvonalú klebelsbergi kultúrpolitika<br />
tudománypolitikai lépéseivel arra is<br />
törekedett, hogy a magyar tudományos<br />
életet, közte a természettudományok<br />
fejlõdését is biztosítsa. A klebelsbergi<br />
reformok ellenére azonban a magyar<br />
tudományos életben nem következett<br />
be radikális áttörés a természettudományok<br />
javára. Az autonómiával rendelkezõ<br />
<strong>MTA</strong>-n és az egyetemeken<br />
továbbra is megõrizték vezetõ szerepüket<br />
a humán tudományok. A természettudósok<br />
ezért sérelmezték a történelmi<br />
hagyomány és a tudománypolitika<br />
miatt kialakult hátrányos<br />
megkülönböztetést.<br />
A világ tudományos életében végbement<br />
változások, valamint a természettudományok<br />
felértékelõdése ismeretében<br />
a magyarországi természettudományi<br />
elit úgy ítélte meg,<br />
hogy a magyar és az egyetemes tendenciák<br />
nincsenek összhangban, mivel<br />
a magyar tudományos életben és a<br />
<strong>MTA</strong>-n érvényesülõ preferenciák egy<br />
konzervatív, a fejlõdést gátló állapotot<br />
próbálnak stabilizálni. A hátrányok<br />
felszámolása érdekében a magyar természettudósok<br />
ezért már a tudományos<br />
élet reorganizálódásának kezdetén<br />
alapvetõ reformokra törekedtek.<br />
A természettudományi elit radikális<br />
változtatási igénye azonban ütközött<br />
az <strong>MTA</strong> és a tudományos élet hagyo-<br />
* A dolgozat nem tekinteti feladatának a mûszaki-, az orvos- és az agrárelit szerepének<br />
feldolgozását. A kérdés részletes kifejtését „Egyetemi és akadémiai reform és az<br />
1945-1946-os változások hatása a mûszaki tudományos elitre” (Mûhely, 1997/1),<br />
„Az orvoselit és a politikai változások” (Valóság, 1998/2), valamint a „Felsõoktatási<br />
reform és az agrártudományi elit (1945-1946)” c. tanulmányo<strong>kb</strong>an végeztem el.
Change language