pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
ális élet egyik jelentõs képviselõje,<br />
elsõsorban a színházi és mûvelõdési<br />
házak plakátjainak készítésében. Országszerte<br />
ismertté vált kedves egerei<br />
(sajtkirályság) és rajzfigurái, illetve<br />
alakjai révén. A kiállításra látogatók<br />
száma 1326 fõ volt, mely az építészeti<br />
kiállításhoz hasonlóan a Budapest Galériában<br />
magas látogatói számnak minõsül.<br />
A Pócs-kiállítás jelentõségét továbbá<br />
abban látjuk, hogy a fõvárosi<br />
kiállítótermek kínálatában ritkán fordul<br />
elõ ilyen, vagy ehhez hasonló típusú<br />
kiállítás (Ernst Múzeum, Fõvárosi<br />
Szabó Ervin Könyvtár…). A ’70-<br />
es éve<strong>kb</strong>en, amikor Pócs Péter pályája<br />
82<br />
KÉK<br />
elkezdõdött és a plakátok legnagyobb<br />
része nem árureklám volt, hanem<br />
film, könyv, színház, kiállítás, koncert,<br />
tehát a kultúra valamelyik részének<br />
hirdetése.<br />
Pócs mûvészete ebben, a ma már<br />
szinte ideálisnak tetszõ idõsza<strong>kb</strong>an<br />
indult, metaforikus kifejezésmódjának<br />
két gyökere közül a lengyel szál<br />
volt a leghatározóbb: a kissé szürreális,<br />
expresszív fogalmazásmódhoz erõteljes,<br />
abszurd gondolat- és képi világ<br />
társult.<br />
A képi formálás tekintetében a színes<br />
japán fametszetek is szerepet játszottak,<br />
s a ’70-es évek második felében, a<br />
’80-as évek elején grafikai eszköztára<br />
segítségével dolgozott elsõsorban.<br />
(http://www.budapestgaleria.hu/index.php<br />
?akt_menu=121&esid=11)<br />
Miközben a formanyelve és eszköztára<br />
mindig igen sokféle, a rajz mellett<br />
fotót, sólisztgyurma-plasztikát, figuratív<br />
és geometrikus formákat egyaránt<br />
használ, mindezek között az<br />
Budapest<br />
összekötõ anyag személyiségének<br />
mindent elsöprõ szuggesztivitása;<br />
nem kétséges, hogy csupa olyan témával<br />
foglalkozik, amirõl képes személyes<br />
véleményt, azonosulási lehetõséget<br />
teremteni.<br />
Fitz Péter mûvészettörténész szerint<br />
a Pócs-plakát szembetûnõ, sok esetben<br />
hamarabb felismerhetõ, hogy ki<br />
az alkotó, mint a reklámozott tárgy.<br />
Ennek lehet, hogy a megrendelõ nem<br />
minden esetben örül, viszont mûvészi<br />
minõséget kapott, ami biztos túl fogja<br />
élni portékáját is. Ugyanis Pócs Péternek<br />
pályafutása során sikerült azt a<br />
lehetetlent végrehajtania, hogy az általa<br />
létrehozott alkalmazott mûfajú<br />
mûbe beépíti egyéniségét és személyiségét<br />
és ettõl autonóm mûvészetté nemesülnek<br />
plakátjai.<br />
A galéria által szervezett további kiállítások<br />
igen alacsony látogatószámmal<br />
bírtak, melynek magyarázatára<br />
több okot is felsorolhatunk, a látogatók<br />
érdektelenségét, a szerzõk, képzõmûvészek<br />
köztudatban lévõ ismeretlenségét,<br />
illetve a téma ismeretlenségét.<br />
Kutatásunk során ennek csak körvonalait<br />
láttuk, így konkrét információkkal<br />
nem szolgálhatunk.<br />
A Budapest Galéria V. kerületi Szabadsajtó<br />
utcai kiállítóterme, csakúgy<br />
mint a III. kerület Lajos utcában lévõ<br />
kiállítóhelye a fõvárosi kulturális színterek<br />
jelentõs képviselõje. Magas szintû<br />
szakmai munkájával, kiállításainak<br />
tartalmával egyaránt nélkülözhetetlen<br />
intézménynek számít Budapest kulturális<br />
életében. Azt azonban érdemes<br />
megjegyezni, hogy a vizsgált kiállítóhely<br />
esetében elsõsorban az építészeti,<br />
valamint a plakát, reklám témával<br />
kapcsolatos kiállítások vonzzák a legtöbb<br />
látogatót. A képzõmûvészeti alkotások<br />
kevésbé számottevõ látogatószámot<br />
tudhattak magukénak.<br />
A kutatás során komoly hátrányt jelentett<br />
az intézmény marketing-tevékenységének<br />
hiányossága; az intézmény<br />
programjainak hirdetése, reklámozása.<br />
A Pesti Mûsor 2005<br />
május-júniusa óta – 2006 november közepéig<br />
nem szolgáltatta a Budapest<br />
Galéria programjait, így csak az Index<br />
és a Pesti Est heti számaiból értesülhettünk<br />
az aktuális kiállításokról. (A TUR-<br />
INFORM által kiadott fõvárosi anyagok<br />
pedig szintén a hiányosságukról,<br />
illetve pontatlanságukról adtak tanúbizonyságot).<br />
Az intézmény internetes<br />
honlapja színvonalas, jól tájékoztató,<br />
pontos, áttekinthetõ információkat,<br />
adatokat szolgáltat a<br />
kiállítóhely(ek) aktuális programjairól,<br />
kiállításairól.<br />
Mint ismert, a galéria fõvárosi fenntartású<br />
intézmény, anyagi helyzete szûkös,<br />
a marketing-tevékenységére tudja költségvetésébõl<br />
a legkevesebb összeget fordítani.<br />
A fenntartói oldalról ezt a szempontot<br />
a továbbia<strong>kb</strong>an kiemelt figyelemmel<br />
kellene kísérni, amennyiben az<br />
intézmény megtartására törekszik.<br />
Részletek a Szakrális terek – Finn Templomépítészet címû kiállítás anyagából<br />
Forrás: http://www.kontextus.hu/hirvero/kiallitas_2006_0210.html
Change language