pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

More documents

Recommendations

Info

a jelenlévõket a múlt tengeri utazóival azonosítsák, minthogy mindõjük közlekedési eszköze a vaka. Ez azért volt lehetséges, mert a társadalom idõtlen természetû, hosszú idõn át fennmarad, így azonosíthatták egymással a Cook-szigetek társadalmának múltbéli és jelenlegi generációit. Az egyszerû használat ereje abból származik, hogy fel lehet idézni az adott szimbólum átfogóbb jelentését. A vaka kettõs alkalmazása – egyszerre volt jel és szimbólum, vagyis a jelölõ a jelölthöz egyszerre kapcsolódott önkényesen és természetesen – lehetõvé tette, hogy a Cook-szigetek különbözõ 40 KÉK csoportjai más-más reprezentációt mutassanak be a múltról és a jelenrõl. Ebben az írásban amellett érvelek, hogy a kultúrák központi közösségi szimbólumai onnan nyerik erejüket, hogy felidézik az összes lehetséges jelentést, miközben kimondatlanul meg lehet határozni, hogy az adott esetben mi legyen a jelölt. A Cook-szigetek Szakralitások és profanitások A Cook-szigeteket tizenöt, a Csendesóceánon elhelyezkedõ sziget alkotja. Két csoportot különíthetünk el: az északi szigetcsoportot, vagyis a korallzátonyokat, és a népesebb déli szigetcsoportot, amelynek a tagjai között vulkáni eredetûeket is találhatunk. Rarotonga, a legnagyobb sziget, és a déli szigetcsoporthoz tartozik. Közigazgatási és politikai központ. Egy 1992-es kiadványban Crocombe a következõ adatokat közli a Cookszigetekrõl: népességük 17 200 fõ, akik elsõsorban polinéziaiak, a szigetek területe pedig 240 km 2 . A turizmusból, a nemzetközi pénzforgalomból, a gyöngyhalászatból, a mezõgazdaságból, a fõleg Új-Zélandból érkezõ segélyekbõl és a kivándoroltak pénzküldeményeibõl élnek. A GNP fejenként úgy 4000 új-zélandi dollár (Crocombe, 1992:237). A Cook-szigetek politikai berendezkedése parlamentáris demokrácia, 24 választott parlamenti taggal. Minden szigetnek van még saját önkormányzata is. A másodlagos politikai szervezet az Ariki Ház, fõleg ceremoniális hatalommal bír. 21 fõnökbõl áll; fõnökségük örökölhetõ. A Cook-szigetek szuverén ország, mely egy Új- Zélandhoz Társult Állam. E viszony révén Új-Zéland intézi a külpolitikát és a honvédelmet, a Cook-szigetek állampolgárai pedig szabadon beléphetnek Új-Zéland területére. A Cookszigeteken fennálló munkanélküliség igen nagy jelentõséggel ruházza fel ezt a kapcsolatot. Több cook-szigeteki él külföldön (elsõsorban Új-Zélandon), mint a Cook-szigeteken. Az állandó lakosok több mint fele Rarotongán él. Rarotonga távoli hely: az új-zélandi Auckland-tól 1600 mérföldre keletre, legközelebbi szomszédjától, Tahititól 600 mérföldre nyugatra, a szamoai Apiától pedig 800 mérföldre keletre helyezkedik el. A kis vulkáni eredetû sziget területe 67,2 km 2 . Korallzátony veszi körül, melyet helyenként édesvizû folyócskák szabdalnak. Mérsékelt trópusi klímája révén a hõmérséklet egész évben 27°C és 21°C között mozog. Évente átlagosan 2 m csapadék hullik, a csapadékos napok száma pedig 200. Idõnként hurrikánok fordulnak elõ, melyek néha komoly anyagi károkat okoznak. A szigetek vízellátását a csapadék biztosítja, mely jelenleg kielégíti a szükségleteket, azonban kevésnek bizonyulna egy komolyabb turisztikai vagy ipari fejlesztés esetén. A talaj a sziget nagy részén nem alkalmas mezõgazdasági mûvelésre, és ásványi kincsek sincsenek. A kormány munkahely-teremtés céljából a turizmust támogatja, ami érthetõ, hiszen a sziget legfontosabb vagyona a szép táj, barátságos lakosai és a jó klíma. Gyönyörûek az óceánparti naplementék és a puszta hegycsúcsok. Még egy középszerû fényképész is olyan fotókat készíthet, mintha képeslapok lennének. Rarotongán 1823-ban vezették be a kereszténységet. Gilson így írja le az akkori társadalmi berendezkedést: a politikai és katonai hatalom a fõnököké, akik hierarchikus viszonyban állnak egymással; közülük az ariki-k rendelkeznek a legnagyobb hatalommal. A sziget három kerületre oszlik, melyek neve Takitumu, Avarua és Arorangi. Nincs központi hatalom. A három kerület néhány szertartás alkalmával közösen ünnepel. Mindegyik kerület több, keskeny, „tapere” nevû sávra oszlik, melyek a hegyes belterületektõl a korallzátonyig húzódnak, lakosaik egy leszármazási csoport, vagyis ngati tagjai, és egy-egy, az ariki alá tartozó mataiapo irányítása alatt állnak. A ngati egymással rokonságban álló háztartásokból áll, melyek mindegyikét egy-egy kiterjedt család teszi ki (Gilson, 1980: 6–7). Beaglehole 1957-ben azt írja, hogy míg a Cook-sziget politikai rendszere látszólag a polinéziai fõnökség és feudalizmus mintáját követi, az – egymással állandóan házasságot kötõ – kisebb népességcsoportok egy olyan egészet alkotnak, melyet „a mûködési egyenlõség mintái” jellemeznek. Beaglehole a továbbiakban Moss 1894- ben kiadott cikkét idézi: „de a különbözõ osztályokhoz tartozó személyek közötti kapcsolatot mindig teljes szabadság jellemezte, és jellemzi ma is.” (Beaglehole, 1957:170) Gilson szerint a leszármazási ágak „bilaterálisak erõs patrilineáris hangsúllyal”. (Gilson, 1980:7) A fõnöki hatalom és az elsõdleges földterülethez való jog apai ágon, míg a másodlagos földterülethez való jog anyai ágon öröklõdik. (Gilson, 1980:7–8)
Jelenleg a föld elidegeníthetetlen, és csak örökléssel lehet hozzájutni. A férfi és nõi örökösök egyenlõen osztoznak a földön. A földet bérbe adhatják, de el nem adhatják, ami a földbirtok felaprózódását eredményezte. (A múltbeli és jelenlegi földjogokat részletesen ismerteti Crocombe, 1987). Amikor az egyik informátoromtól (az egyik ariki unokájától) azt kérdeztem, mi a különbség az ariki és a hétköznapi emberek között, így válaszolt: „Nincs köztük semmi különbség. Csak az számít, hogy az ember örököl-e földet.” Az öröklés földtulajdonra jogosít, és ez fontosabb, mint hogy mit kezdenek vele. A cook-szigetiek tisztában vannak az elszórtan elhelyezkedõ apró földterületek gazdasági hátrányosságával. Szóba is szokott kerülni a megbeszéléseken, abban azonban mindenki egyetért, hogy a földreform lehetetlen. Senki sem áldozná fel az örökösödési jogokat a földterületek egyesítése kedvéért. Gyakorlati jelentõsége miatt a családok gondosan nyilvántartják a genealógiájukat. Ezért aztán Rarotongán rendkívül fontosak az õsök. Jelenleg Rarotonga népessége falvakra oszlik, mindenki egy bizonyos politikai párthoz, egyházközséghez, valamint – rokonsága alapján – egy adott családhoz és ngati-hoz tartozik, továbbá önkéntesen csatlakozhat különbözõ csoportosulásokhoz. A történelem során és jelenleg is idõnként falusi (vagy akár az egész szigetre kiterjedõ) munkacsoportok járulnak hozzá munkájukkal a közös célok megvalósításához (Beaglehole, 1957:149–152.). Ez komoly segítség az oktatási és a szociális szolgáltatások biztosításában, továbbá a 6. Csendes-óceáni Mûvészeti Fesztivál sikeres megrendezésében is kulcsfontosságú szerepet játszott. A Fesztivál elõkészítõi nagymértékben támaszkodtak számos csoport önkéntes munkavégzésére. A Fesztivál egyik legfontosabb helyszínét, a kézmûves falut (Punanga Nui) például az (Isten Gyülekezete Egyház) „Rarotongai Keresztény Központja”, a Mitiaro (egy Szakralitások és profanitások másik sziget) közössége, a „Matavera Ifjúsági Csoport” és az „Arorangi Arany Vének” építette (Festival, 1992. október, 4. old.). Atiun azért szerveztek egy munkacsoportot, hogy a faanyagot, amit a sziget a Kulturális Központnak ajándékozott, eljuttassák a Fesztiválra – ezekbõl készült a nézõteret díszítõ 18 tábla szegélye. „Nem volt könnyû a farönköket hurcolni, még vér is serkent.” Egy ember kórházba került – a farönkök az Atiu Makatea belsõ területén fekvõ, rendkívül meredek hegyoldalakról származnak” (Cook Islands News, 1992. június 8., 4. old.). Közvetlenül a Fesztivál elõtt a kormány felhívást intézett Rarotonga népességéhez, hogy vigyenek növényeket a Kulturális Központ és a Te Punanga Nui környékének díszítésére. A kormányhivatalnokok egy fél nap munkaidõt fordítottak a tengerpart megtisztítására. Iskolákat zártak be, hogy elszállásolják a külföldrõl érkezõket. Egyházak, ifjúsági csoportok és szomszédok szövetségei gyûjtöttek pénzt. Ezenkívül a fesztivál elõtt már több mint egy éven keresztül építette mindenki a vakáját. A Cook-szigetek déli szigetcsoportjából öt sziget készített vakát a Fesztiválra. Atiu, Mauke, Mitiaro, Mangaia és Aitutaki dupla-testû, faragott vakát épített. Néhány szigeten nehezen találtak elég magas fát. Aitutaki albizzia-törzseket importált Hawaiiról. A többi szigeten sikerült a célnak megfelelõ faanyagot találni. Atiu és Mauke mahagónit használt, ami a kenu hagyományos alapanyaga. Mitiaro mangófákat használt, Mangaia pedig albizziát (Festival 1:2). A vitorlát pandanából és sennitbõl szõtték, a réseket pedig faszöggel és majomkenyér nedvével tömték ki. Mindegyik sziget faragott orrdíszt: Atiu vakájának orrdísze a legendás sárga cápát, Maukéé és Aitutakié madarakat, Mitiaróé pedig egy férfit és egy nõt ábrázolt. (Festival 1:2) Az elsõ öt Fesztivált a Csendes-óceán déli részének nagyobb államaiban tartották: Fidzsin, Új Zélandon, Pápua Új-Guineában, Tahitin és Ausztráliában. A cook-szigeteki Rarotonga volt a fesztiváltörténet legkisebb helyszíne. A cook-szigetekiek lelkesek voltak, ugyanakkor tudatában voltak, hogy nincs kizárva a kudarc: januárban az egyik adatközlõm búsan attól tartott, nevetség tárgyává válnak. Egy másik nem tudta, hogy néz majd újzélandi rokonai szemébe, ha rosszul sikerül a Fesztivál. A Fesztivál során a barátaim (és azok is, akiket nem ismertem) állandóan arról érdeklõdtek, hogy megy a Fesztivál. A sikeres Fesztivál nem pusztán szimbolizálta a Cookszigetek lakóinak készségeit és hozzáértését, hanem azok fényes bizonyítékát is nyújtotta. Csendes-óceáni Mûvészeti Fesztivál 41 KÉK 1965-ben A Déli Csendes-óceáni Bizottság elhatározta, évente Csendes-óceáni Mûvészeti Fesztivált rendez, hogy ösztönözzék, és megõrizzék a hagyományos mûvészeteket. Az elsõ Fesztivált Fidzsi szigetén tartották 1972-ben. A Jelentés A Második Csendes-óceáni Mûvészeti Fesztiválról jól kifejti a Fesztivál céljait: „elõször is az összes szigetre kiterjedõ fesztivál nagyban elõsegíti a különbözõ mûvészeti ágak megõrzését és fejlesztését; másodszor, az a veszélye áll fenn, hogy a Csendes-óceán déli szigeteinek országai elhagyják hagyományos mûvészeti tevékenységeiket, vagy összeolvasztják azokat más kultúráktól átvett elemekkel; harmadszor
Page 1 and 2: III. folyam XI. évfolyam 2007. I.
Page 3: Tartalom Prológus számunk tartalm
Page 6 and 7: 6 KÉK Szakralitások és profanit
Page 10 and 11: szénbányában vagy harckocsi-öss
Page 12 and 13: Papp Richárd Bevezetés Az idõ sz
Page 14 and 15: így egészítette ki az elmondotta
Page 16 and 17: E két utolsó interjúrészletem a
Page 18 and 19: 18 KÉK jelentõségét átérezve
Page 20 and 21: szavaival élve: hasonló volt, de
Page 24 and 25: 24 KÉK és a liturgikus gyakorlat
Page 26 and 27: egy alexandriai származású zsid
Page 28 and 29: karján, hol pedig galambokkal kís
Page 30 and 31: S ha a szentély a Mennyek országa
Page 32 and 33: 43 Az újplatonizmus leghíresebb e
Page 34 and 35: Gantner Brigitta Eszter A címben e
Page 36 and 37: asszimilálódott nemzedék ne tudo
Page 38 and 39: zásairól; A zsidókérdésrõl. N
Page 42 and 43: pedig, egy fesztivál jó alkalmat
Page 44 and 45: A csónak tehát gazdasági, társa
Page 46 and 47: Társadalmi részvétel Folytonoss
Page 48 and 49: 48 KÉK lizmus legkiélezettebb pé
Page 50 and 51: Gyenes Fruzsina I. Bevezetés sebbe
Page 52 and 53: ugyanis kerülni kell a feltûnést
Page 54 and 55: 54 KÉK berek nem hétköznapi arcu
Page 56 and 57: maga a missziós intézményrendsze
Page 58 and 59: 58 KÉK szolgálattevõk munka köz
Page 60 and 61: napjaikat meghatározó tulajdonsá
Page 62 and 63: két világ határán levést, a k
Page 64 and 65: (36222022/01/KB). Ezt segíti elõ,
Page 66 and 67: egységet és összetartást kell m
Page 70 and 71: 70 KÉK magában, mint a kereszt, m
Page 72 and 73: fesztiválra. És itt most nem els
Page 76 and 77: a fesztiválok piacára kivitt áru
Page 78 and 79: INTERNETES FORRÁSOK [2005.11.08] h
Page 80 and 81: 80 KÉK múzeumoknak elsõdleges sz
Page 82 and 83: ális élet egyik jelentõs képvis
Page 84 and 85: 2. táblázat 3. táblázat Képek
Page 86 and 87: Medgyaszay László: képek az Ép
Page 88 and 89: Jurij Lejderman, stb.). Az utóbbi
Page 90 and 91:
90 KÉK mányos struktúrájához r
Page 92 and 93:
92 KÉK tudomány területén is a
Page 95 and 96:
Recenzió Felföldi Barnabás beteg
Page 97 and 98:
napjainak éleslátással és bölc
Page 99 and 100:
Modla Zsuzsanna somban némi interp
Page 101 and 102:
Szemle menjen a kisebbségekért te
Page 103 and 104:
Szemle ban - az ünnepelt ókori tr
Page 105 and 106:
A. Gergely András Távoli alakot l
show all

pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?