pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

More documents

Recommendations

Info

90 KÉK mányos struktúrájához ragaszkodók érdekeivel. A természettudósok egy része ugyanakkor kihívásként élte meg a politikai rendszerváltozást és a tudományos élet modernizálását elkerülhetetlennek tartotta. A két világháború között mellõzött kutatók többsége úgy érezte, joga van arra, hogy bekerüljön a legrangosabb tudományos elitbe. A természettudományos elit 1945- ben úgy ítélte meg, hogy a rendszerváltozással elhárulnak a tudomány fejlõdését akadályozó tényezõk, megváltozik a tudományos élet szerkezete és irányítási mechanizmusa és a nemzetközi tudományos trendhez igazodó preferenciák érvényesülnek. Abban is bíztak, hogy a háború utáni magyarországi modernizáció minden eddiginél nagyobb igényt támaszt a természettudósokkal szemben. A világ tudományos életében érvényesülõ tendenciák és a magyarországi politikai változások hatására a különbözõ elit-csoportok között a legaktívabbak a természettudósok voltak. Az MTA átalakítása A háború elõtti magyar tudományos helyzetet negatívan megítélõ tudósok úgy látták, hogy a tudomány vezetõ szerepet fog játszani a demokratikus átalakulásban. Az átalakulást ambicionáló elit Szent-Györgyi Albert vezetésével a tudományos élet modernizálása központi kérdésének a természetés mûszaki tudományok súlyának növelését tartotta, amivel összeütközésbe Budapest került a Kornis Gyula és Moór Gyula vezette, az MTA hagyományos funkciójához és struktúrájához ragaszkodó, a reformot a régi keretek között is megoldhatónak tartó humán-társadalomtudományi csoporttal. Az Akadémia átalakítását megvalósítani szándékozó tudóscsoport második legfontosabb vezetõje Bay Zoltán volt. Az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumát 1936-tól irányító, az MTA levelezõ tagjának 1939-ben megválasztott Bay támogatta Szent-Györgyi Albert minden kezdeményezését, abban meghatározó szerepet játszott. Az elsõsorban természettudósok érdekeit megfogalmazó Szent-Györgyi Albert szerint az Akadémiának az új feladatok elé került tudomány alapvetõ igényeinek megfelelõen kell megújhodnia. Az MTA modernizálódását a Szent-Györgyi-csoport a tagrevízióval kívánta egybekötni, amit az Akadémia a legridegebben visszautasított. 1945. május 28-30-án ülésezett az MTA nagygyûlése, ahol megválasztották a testület vezetõit és az új akadémikusokat. A felszabadulás utáni akadémia elnökévé Kornis Gyula filozófust, másodelnökévé Vendl Aladár geológust, fõtitkárrá Voinovich Géza irodalomtörténészt választotta. Az MTAnak 37 új levelezõ, 15 rendes és 7 tiszteleti tagja volt. A természettudósok képviselõi közül az MTA levelezõ tagja lett: Ábrahám Ambrus biológus, Andreánszky Gábor botanikus, Beke Manó matematikus, Entz Béla zoológus, Moesz Gusztáv botanikus, Náray Szabó István vegyész, Plank Jenõ vegyész, Szõkefalvi-Nagy Béla matematikus. Az Akadémia rendes tagjává választották: Bay Zoltán fizikust, Kerékjártó Béla matematikust, Schulek Elemér vegyészt, Soós Lajos zoológust, Széki Tibor vegyészt, Vitális István geológust. Három új tiszteleti tag képviselte a természettudósokat: Hevesy György fiziko-kémikus, Szent-Györgyi Albert biokémikus és Vendl Aladár geológus. Az új akadémikusok beválasztása egyfajta egyensúlyra törekvést tükröz, mert a természet- és társadalomtudósok fele-fele arányban kerültek be a testületbe. Az új tagok szakmai megoszlásából arra lehet következtetni, hogy a két világháború között mellõzött természettudományok pozíciói sokat javultak, de az osztályok száma ezúttal is változatlan maradt. A tudományos élet modernizálását követelõk a változásokat nem tartották megfelelõnek, úgy ítélték meg, hogy a természet- és mûszaki tudományok fejlõdésének több problémája nem megfelelõ akadémiai képviseletükbõl, a Magyar Tudományos Akadémia funkcióinak nem megfelelõ értelmezésébõl és a tudományos kutatás nem kielégítõ támogatásából következik. Az Akadémia radikális átalakítását sürgetõ elit Szent-Györgyi Albert vezetésével tovább küzdött az MTA reformjáért. A megújhodást sürgetõ csoport szerint a magyar tudomány problémái a régi keretek között nem oldhatók meg, ezért a konfliktust is vállalták a hagyományokhoz ragaszkodókkal. 1945. július 30-án Szent-Györgyi Albert és Bay Zoltán vezetésével megalakult a Magyar Természettudományi Akadémia. A Magyar Természettudományi Akadémiát létrehozó természettudományi elit képviselõi azoknak az erõknek a segítségére számítottak, akik a gazdasági-társadalmi fejlõdés feltételének tartották a tudományosmûszaki haladást. Természettudományi Akadémia felállításával azt akarták elérni, hogy a természettudományokat kimentsék a kátyúból, és a testület pezsgõ szellemi életével kierõszakolják a haladó változást az MTA-ban. A természettudományi elit modernizációs kísérletei, az MTA tervezett reformjai olyan problémákat vetett fel, amelyekre a politikai pártok az esetek többségében nem rendelkeztek kidolgozott koncepcióval, de nem is érezték illetékesnek magukat a beavatkozásra. A tudományos élet átalakítását kezdeményezõk a megújhodást akaró
MTA-tagokból, a háború elõtti hivatalos tudományokból kívül rekedt vagy emigrációban lévõ tudósok körébõl kerültek ki. Mivel a modernizálás a pártok programjában általános szinten megfogalmazódott, ezért képviselõik és sajtójuk egyetértett és támogatta a megújhodási kísérleteket. Az átalakulást követelõ szakmai csoportok a tudomány autonómiáját és szabadságát is figyelembe véve kívánták végrehajtani a változásokat. A tudományos élet modernizálásának ugyanakkor politikai jellege is volt, mivel a reformért síkra szállók többnyire azokkal a csoportokkal kerültek összeütközésbe, amelyek tudományos pozícióikat a régi rendszerben szerezték. Konfrontáció és kompromisszum A természettudományi és humán elit harcából 1945-ben nem született konszenzus. Mivel a magyar tudományos élet problémái nem oldódtak meg, ezért a kérdésrõl különbözõ fórumokon folyt a vita. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete 1945. szeptember 7-én sokoldalúan és viszonylag részletesen foglalkozott a tudományos élet problémáival. Egyes résztvevõk különösen fontosnak tartották a természettudományok támogatását. Ezen tudományok fejlesztését azért is pártolták, nehogy Magyarország lemaradjon a tudományok világversenyben. Erdey Grúz Tibor megfogalmazása szerint erre csak egy megreformált, a kor színvonalán álló akadémia alkalmas. Volt aki (például Kosáry Domokos) egy új akadémia szükségszerûsége mellett foglalt állást, anélkül azonban, hogy Széchenyi akadémiája háttérbe szorulna. Zsirai Miklós viszont kiállt Széchenyi szelleméhez hû akadémia mellett, amelynek fõ célja a magyar nyelv mûvelése. A természet- és mûszaki tudományokat preferáló tudománypolitikai elképzelésekkel kapcsolatban kétségeit fejezte ki, szerinte Magyarország nem képes a tudományok világversenyében Budapest részt venni, csak a nemzeti tudományok mûvelésével tûnhet ki. Az MTA körüli vita 1945–1946 fordulóján is a tudománypolitika központi kérdése volt. Az Akadémia Reformbizottságában folyó viták azt mutatták, hogy a természettudományok súlyának növelése nehézségekbe ütközik. Szent-Györgyi Albert az akadémiai reform elhúzódásában ismét annak bizonyságát látta, hogy az MTA nem alkalmas az újjáépítéssel kapcsolatos feladatok ellátására, ezért újból bejelentette lemondását az akadémiai tagságról. Ezt az Akadémia ezúttal már tudomásul vette, leszögezve, hogy mindent elkövet a Természettudományi Akadémiával való együttmûködés érdekében, de Széchenyi Akadémiájának szellemét nem áldozza fel. 1945. december 4-én a Természettudományi Akadémia közgyûlése megállapította, hogy az MTA vezetõségében nincs hajlandóság komoly reform végrehajtására, ezért a további tárgyalást céltalannak tartotta. Másnap Szent- Györgyi tájékoztatta a sajtó képviselõit kilépésének okairól és újból megfogalmazta tudománypolitikai elképzeléseit. Hangsúlyozta, hogy az Akadémia nagymértékben felelõs a nemzeti katasztrófáért. Alapítója elgondolása szerint a szellemi függetlenség és haladás fellegvára lett volna, ehelyett a szervilizmus és a féltudományosság fellegvárává vált. Egy olyan akadémia, amelynek József fõherceg volt a vezetõje és tudományos eszménye Orsós Ferenc, képtelen az ország újjáépítését elõrevinni. A megújhodásra csak akkor van lehetõség, ha tagrevízióra kerül sor. Az akadémia eredeti funkcióját védelmezõ csoport nem tudott azonosulni Szent-Györgyi elképzeléseivel. A sajtóértekezletet követõen, december 10-én a reformbizottság Moór Gyula elnökletével tartott együttes ülésén elhatározta, hogy rágalmazási pert indít Szent-Györgyi Albert ellen. Erre Bay Zoltán és Egerváry Jenõ is lemondott tagságáról. December 12-én Szent- Györgyi Albert „Az Akadémia válsága” c. cikkében újból kifejtette véleményét a magyar tudományos életrõl. Koncepciójának lényege: társadalmat építeni vagy újjáépíteni tudomány nélkül nem lehet. A tudós feladata nemcsak az, hogy tudományát mûvelje, hanem az is, hogy segítse a politikát a problémák felismerésében és megoldásában. A tudomány csak akkor képes társadalmi feladatának megfelelni, ha a kor színvonalán mûvelik és megfelelõ szervezetekkel rendelkezik. Az MTA erre alkalmatlan. 91 KÉK Ha nem következik be változás, Magyarországot kitörlik a kultúrnemzetek sorából. Szent-Györgyi nem tartotta véglegesnek az Akadémiával való szakítást, a Természettudományi Akadémiát sem tekintette az MTA riválisának. Kifejtette, hogy az azonnal megszûnik, mihelyt az Akadémia megfelel eredeti célkitûzésének. Az MTA megújhodása viszont csak akkor biztosítható, ha eltávolítják a „haladás ellenségeit”. A cél érdekében hatalmi kormányzati beavatkozást sem ellenzett. Szent-Györgyinek a tudomány és a politika közti viszonyról az volt a véleménye, hogy a politika ne avatkozzék a tudományba, de a nemzet sorsfordulásának idején a kormányzatnak kötelessége, hogy legfontosabb intézményeit a leghivatottabbak kezébe helyezze. A tudomány autonómiájához kezdetben ragaszkodó reformcsoport az eredménytelennek ítélt kezdeményezések után hajlandóságot mutatott a
Page 1 and 2:
III. folyam XI. évfolyam 2007. I.
Page 3:
Tartalom Prológus számunk tartalm
Page 6 and 7:
6 KÉK Szakralitások és profanit
Page 8 and 9:
Page 10 and 11:
szénbányában vagy harckocsi-öss
Page 12 and 13:
Papp Richárd Bevezetés Az idõ sz
Page 14 and 15:
így egészítette ki az elmondotta
Page 16 and 17:
E két utolsó interjúrészletem a
Page 18 and 19:
18 KÉK jelentõségét átérezve
Page 20 and 21:
szavaival élve: hasonló volt, de
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
24 KÉK és a liturgikus gyakorlat
Page 26 and 27:
egy alexandriai származású zsid
Page 28 and 29:
karján, hol pedig galambokkal kís
Page 30 and 31:
S ha a szentély a Mennyek országa
Page 32 and 33:
43 Az újplatonizmus leghíresebb e
Page 34 and 35:
Gantner Brigitta Eszter A címben e
Page 36 and 37:
asszimilálódott nemzedék ne tudo
Page 38 and 39:
zásairól; A zsidókérdésrõl. N
Page 40 and 41: a jelenlévõket a múlt tengeri ut
Page 42 and 43: pedig, egy fesztivál jó alkalmat
Page 44 and 45: A csónak tehát gazdasági, társa
Page 46 and 47: Társadalmi részvétel Folytonoss
Page 48 and 49: 48 KÉK lizmus legkiélezettebb pé
Page 50 and 51: Gyenes Fruzsina I. Bevezetés sebbe
Page 52 and 53: ugyanis kerülni kell a feltûnést
Page 54 and 55: 54 KÉK berek nem hétköznapi arcu
Page 56 and 57: maga a missziós intézményrendsze
Page 58 and 59: 58 KÉK szolgálattevõk munka köz
Page 60 and 61: napjaikat meghatározó tulajdonsá
Page 62 and 63: két világ határán levést, a k
Page 64 and 65: (36222022/01/KB). Ezt segíti elõ,
Page 66 and 67: egységet és összetartást kell m
Page 68 and 69: 68 KÉK Szakralitások és profanit
Page 70 and 71: 70 KÉK magában, mint a kereszt, m
Page 72 and 73: fesztiválra. És itt most nem els
Page 74 and 75: 74 KÉK Szakralitások és profanit
Page 76 and 77: a fesztiválok piacára kivitt áru
Page 78 and 79: INTERNETES FORRÁSOK [2005.11.08] h
Page 80 and 81: 80 KÉK múzeumoknak elsõdleges sz
Page 82 and 83: ális élet egyik jelentõs képvis
Page 84 and 85: 2. táblázat 3. táblázat Képek
Page 86 and 87: Medgyaszay László: képek az Ép
Page 88 and 89: Jurij Lejderman, stb.). Az utóbbi
Page 92 and 93: 92 KÉK tudomány területén is a
Page 95 and 96: Recenzió Felföldi Barnabás beteg
Page 97 and 98: napjainak éleslátással és bölc
Page 99 and 100: Modla Zsuzsanna somban némi interp
Page 101 and 102: Szemle menjen a kisebbségekért te
Page 103 and 104: Szemle ban - az ünnepelt ókori tr
Page 105 and 106: A. Gergely András Távoli alakot l
show all

pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?