pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
napjaikat meghatározó tulajdonságok.<br />
Nézzük meg elõször az elsõ identitáselemet,<br />
azt, hogy mi különbözteti<br />
meg a KözösPontosokat a nem<br />
KözösPontos fiataloktól.<br />
III.1. A szent és a profán világ<br />
határán: nyitottság,<br />
elfogadás, belevalóság<br />
A KözösPontos identitásnak az az eleme,<br />
amely mentén az egyének meghatározzák<br />
magukat, mint a csoport<br />
tagjai, alapvetõen két tényezõ mentén<br />
fogalmazódik meg. Az egyik, hogy<br />
60<br />
KÉK<br />
Szakralitások<br />
és profanitások<br />
miben különbözik egy KözösPontos a<br />
többi keresztény fiataltól, a másik,<br />
hogy miben különbözik a többi fesztiválozó<br />
fiataltól. Ebbõl következik,<br />
hogy a missziózó fiatalok egyrészt<br />
meghatározzák magukat befele, a többi<br />
keresztényhez képest, másrészt pedig<br />
kifele, a fesztiválok világához képest.<br />
Ez utóbbi aszerint az elképzelés<br />
szerint fogalmazódik meg, hogy a keresztények<br />
mit gondolnak arról, hogy<br />
mit gondolnak a nem keresztények a<br />
keresztényekrõl, azaz – mint arra már<br />
az elején is utaltam – azok szerint a<br />
prekoncepciók, és elõítéletek szerint,<br />
amelyek a keresztényekrõl a nem keresztények<br />
fejében élnek. E kétféle<br />
identifikáció természetesen szoros<br />
kapcsolatban van egymással; lényegében<br />
ugyanazon elemek mentén konstituálódik<br />
meg mindkettõ, csak az<br />
elemek a két esetben más és más<br />
megvilágításban jelennek meg.<br />
A missziózó fiatalok egyik, saját<br />
meghatározásukra használt jellemvonása<br />
a nyitottság és az elfogadás. Ez<br />
befele az ökumenizmust, az ökumenére<br />
való nyitottságot jelenti. „Az<br />
ökumené, vagy görögül oikumené<br />
eredetileg a lakott földkerekséget, azaz<br />
a teljes lakott földet jelentette”<br />
(http://www.gerlo.hu/hvall/enci/o.ht<br />
ml#%F6kumenizmus, 2005.10.02.),<br />
ma azonban a világ összes keresztény<br />
egyházának együttmûködésére irányuló<br />
mozgalmat értjük alatta.<br />
(http://regiapa.btk.ppke.hu/~donat/ju<br />
bilate/mar-apr5.html, 2005. 10. 02.).<br />
„Az ‘ökumenikus mozgalom’ tevékenységek<br />
és kezdeményezések öszszessége,<br />
amelyeket a keresztények<br />
egységének elõmozdítására indítanak<br />
és szerveznek az Egyház különféle<br />
szükségletei és a kor lehetõségei szerint”<br />
olvasható a második vatikáni zsinat<br />
határozatai között (http://www.intratext.com/X/HUN0009.HTM,<br />
2005.<br />
10.02.). Az ökumenizmus tehát tulajdonképpen<br />
nem más, mint a kereszténységben<br />
a történelem során bekövetkezett<br />
szakadások „visszacsinálására”<br />
irányuló törekvések halmaza a kereszténység<br />
egységének eszméje nevében<br />
(http://www.gerlo.hu/hvall/enci/o.ht<br />
ml#%F6kumenizmus, 2005.10.02.),<br />
amely egy mozgalomban csúcsosodik ki.<br />
Az ökumenizmus tehát a különbözõ<br />
felekezete<strong>kb</strong>õl érkezõ fiatalok közösségként<br />
való együtt levését – és esetün<strong>kb</strong>en<br />
együtt munkálkodását is –<br />
jelenti. Mivel a KözösPont sátor egy<br />
ökumenikus közösség, elengedhetetlen,<br />
hogy a missziózó fiatalok nyitottak<br />
és elfogadóak legyenek egymás<br />
iránt. Ez a nyitottság szükségszerûen<br />
a megismerést, a másikra való rácsodálkozást<br />
is jelenti. Ez a „megismerem,<br />
ha már együtt dolgozunk” gondolatban<br />
ragadható meg, ami legjobban<br />
az egymás liturgiája iránti<br />
érdeklõdésben nyilvánul meg. Fontos<br />
továbbá, hogy a szolgálattevõk át is<br />
érezzék a felekezetek egységének fontosságát,<br />
hiszen ennek hiánya a miszszió<br />
sikerét, hatékony mûködését veszélyeztetné.<br />
Ez a látszólag egyszerû<br />
kritérium azonban a szolgálatot teljesítõk<br />
szerint mégsem általános a keresztények<br />
között. „Nem vagyok róla<br />
meggyõzõdve, hogy mindenki tudna<br />
evangélikusként katolikussal úgy együttmûködni,<br />
ahogy ez a KözösPontban<br />
elõfordul” (11342537/02/I) – mondta<br />
egyik beszélgetõpartnerem. A tolerancia<br />
fontosságát minden missziózó kihangsúlyozza,<br />
hiszen: „Lehetne egy<br />
nagy feszültség, mert ugye különbözõ<br />
felekezetek, és vannak témák, amikrõl<br />
nem beszélünk, […] de aki elmegy<br />
egy ilyen helyre, az nyitott nagyon<br />
a másikra” (11255023/01/I).<br />
A nyitottság és az elfogadás kifelé<br />
azt jelenti, hogy a missziózó fiatal<br />
nyitott mind a fesztivál világa, mind a<br />
fesztiválozók fele. Kifele toleránsnak<br />
lenni talán még nehezebb, mint befele,<br />
bár volt olyan interjúalanyom, aki<br />
szerint az egyik maga után vonja a másikat:<br />
„Ez a legfontosabb, hogy egymás<br />
felé [nyitottak legyünk]. Onnantól<br />
kezdve meg a betérõk felé már teljesen<br />
nyilvánvaló lesz” (11342537/02/I).<br />
Azonban interjúalanyaim szerint a<br />
legtöbb kereszténynek általában<br />
„rendkívül szûk a világa, buro<strong>kb</strong>an<br />
nõtt fel, rendkívül zárt egyházi közegben<br />
és nem biztos, hogy egyáltalán be<br />
merné ezt vállalni, mert nem tudna,<br />
mondjuk mit kezdeni egy részeg vagy<br />
beszívott emberrel. És ha egy ilyen<br />
fesztiválra kimegyünk, ahhoz kell egy<br />
óriási nyitottság. […] Van, akinek<br />
zárt és konzervatív elképzelései vannak<br />
a világról, itt pedig nagyon le kell<br />
ezt vetni, mert különben nem fogsz<br />
tudni beszélgetni” (28262323/01/I).<br />
Nem minden keresztény vállalkozik<br />
tehát arra, hogy szolgálatot teljesítsen<br />
ifjúsági fesztiválokon: „Sok olyan keresztény<br />
van, akitõl távol áll, hogy kimenjen.<br />
Ezek azok, akik általában<br />
tradicionális, zárt közegben élnek”<br />
(11363631/01/I). A misszióban részt<br />
vevõk tehát azáltal válnak ki a keresztények<br />
közül, hogy magu<strong>kb</strong>an hordozzák<br />
a másik – legyen az illetõ más<br />
felekezetû fiatal, vagy nem keresztény<br />
– felé való nyitni tudást és akarás, a