pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

Gyenes Fruzsina
I. Bevezetés
sebben egyháziasan hívõnek. A Közös-
Pont misszió problematikája is az 1990
után kialakult viszonyokban gyökerezik,
azonban mégis a 21. század
modernitása nyomja rá a bélyegét; a
’90-es évek második felétõl egyre jobban
elterjedõ fogyasztói kultúra, a fiatalok
egyre intenzívebb szabadidõ eltöltési
szokásai (Gábor–Vízér, 2005.
10.25.). A kutatás során, a misszión
keresztül ennek a modernitásnak a
tükrében tanulmányoztam a vallásosság
kérdését, valamint az egyház és a
társadalom viszonyát egy, a kort reprezentáló,
de speciális közegben: a
nyári zenei fesztiválokon. A saját társadalmamban
lévõ egzotikusat, különlegeset,
a saját társadalmamban lévõ
idegenséget vizsgáltam, ami korunk
kulturális antropológiájának egyik
alapvetõ kérdésfelvetése.
A társadalmi életben a nyilvánosság
elõtt egyre aktívabban megjelenõ egyházak
új jelenségnek számítanak; tevékenységük
egyértelmûen a 20. század
végének terméke. A ’80-as évek közepétõl
kezdõdõen fokozatosan teremtõdtek
meg azok a feltételek, amelyekbõl
napjainkra egy bár szokatlan,
mégis a kor szellemiségébe jól beleillõ,
és egyre jobban beilleszkedõ jelenséggé
váltak. Az általam kutatott közösség
is ennek az áramlatnak a terméke.
A KözösPont sátor a katolikus,
a református, és az evangélikus egyházak
sátraként jött létre 2000-ben
azzal a céllal, hogy evangelizációt
folytasson az akkor még Pepsi Sziget 1
nevû rendezvényen. A három keresztény
felekezet közös sátra a „Szigeten”
az elsõ években még kuriózumnak
KözösPont,
avagy egy „szigetesített vallás”?
Dolgozatom témájául a KözösPont
ökumenikus ifjúsági missziót választottam.
A vallás, a vallásosság, valamint
az egyház és a társadalom viszonya
16 évvel a rendszerváltás után is
lényeges kérdések Magyarországon.
Számos társadalomtudományi felmérés
és kutatás foglalkozik ezzel a kérdéskörrel.
(András, 1997; Kende, 2002;
Révay, 1997; Tamás, 1997, 2000;
Tomka, 1997) A tanulmányok többségének
alapgondolata, kiindulópontja
a rendszerváltás utáni helyzet; kimutatják,
hogy egyre kevesebb ember
vallja magát hívõnek, és még keve-
számított, és mind a társadalmat,
mind az egyházi közvéleményt megdöbbentette.
Különösen azért, mert a
misszió ötlete egy evangélikus lelkész
és egy katolikus pap együttmûködése
nyomán született meg, valamint mivel
még az alapítás évében csatlakoztak a
reformátusok is a sátor munkájához. Az
eltelt évek alatt azonban a KözösPont
sátor, és ezáltal az egyházak jelenléte a
fesztiválokon elfogadott, természetes jelenséggé
vált; belesimultak a fesztiválok
világába. Ez azonban hosszú folyamat
eredménye volt.
Az a KözösPont misszió, ill. az a
KözösPont sátor ugyanis, amivel ma
találkozhatunk a fesztiválokon, 2000-
ben még nem így nézett ki. A kezdetekhez
képest sok minden megváltozott,
átalakult. Az egyik legnagyobb
változás a szervezésben történt. A szervezést
eleinte néhány lelkes önkéntes
vállalta magára, 2002-tõl azonban egy
6-8 fõs ökumenikus szervezõi csapat