pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

More documents

Recommendations

Info

6 KÉK Szakralitások és profanitások E kulturális mikrouniverzumok nem a Földön kívüli kultúrákban találhatók, nem a „nagy világvallások” horizontján elhelyezhetõk (természetesen ott is, de nem ez elvont értelmû, tágasságosan határtalan világban), hanem itt és most élõ, közöttünk vagy nem túl messze tõlünk lakozó miliõkben ismerhetõk meg. Kortársaink között tehát, egyazon idõi rétegében a glóbusz históriájának, ugyanakkor más történeti idõkbõl származtatott tudással, hittel és normarendszerrel élnek, ennek hordozói, örökösei, gazdagítói. Kell-e minderre alaposabb igazolás, mint a hétköznapi életben átélt, folytatásos és ciklikus idõben egzisztáló közösségek saját vallomása…? Az antropológusok, akik a „más” kultúrákban járnak jobbára, olykor a saját kultúrájukat is „másnak” tekintik, avagy csak „másként” tekintenek rá, mint a társadalom egyéb problematikájával foglalatoskodó tudásterületek képviselõi. Az antropológus, ha más vagy saját kultúrában jár is, annak másságát és magát a Másságot tartja megismerendõnek, elsõsorban is abban az értelemben, ahogyan nem õ minõsíti a kutatott közösséget, hanem ahogyan az minõsíti önmagát, és helyezi el létformáját, hitvilágát, értékrendjét a létezõ kultúrák sokfélesége közepette. Ezért hát az sem kétséges, hogy a nem túl elvont filozófiai nézõpontból mindeme sokféleségnek létezik az a multikulturális alapformája, amely talán mindig is magába fogadta a létezõ kultúrák egyvelegét, egyidejû létét, esetleg kölcsönhatásait és mintaátvételét is. Etnikai kultúrák, csoportkultúrák, szubkultúrák, létmódok, értékrendek párhuzamos sokasága adja tehát azt az „olvasati” lehetõséget is, amely mindezen árnyalt és rétegzett világok együttesét tekintheti a kor jellegadó kulturális tartalmának. A társadalmi terepen kutató antropológus jobbára nem kedveli a „multikulturális” felfogásmódokat – épp azért, mert konkrét közösségekben jár és tudását ezekbõl veszi, nem pedig egy „metafogalomból”, amely „fölöttük” helyezkedik el… – de mert ez is a jelen világ kulturális sokféleségének része, s mert e sokféleség olvasata maga is sokféle lehet, igyekszik kibékülni a kultúrakutatás divatossá vált, s ennek nyomán valamiféle „átnézeti olvasatot” lehetõvé tévõ elbeszélésmódjával. Számunk ezt az interpretációs lehetõséget is kínálja, kiegészítve további értelmezési és átbeszélési gyakorlatok bemutatásával, amelyek filmrõl, szerepekrõl, kulturális transzferekrõl, további értelmezési horinzontokról adnak képet. A szám „belsõ íve” tehát a mikroközösségi jelentõl a történeti dimenzión át a kutatási és tudásátadási folyamat egyfajta „célállomásáig”, az alkalmazott antropológiai szemléletmód „haszonmércéit” is figyelembe vevõ mérlegelésig rajzolható fel. Bizonnyal öszszeállítható lenne más szerkezet is, kezdve a „makro”-tól és irányt tartva a „mikro” felé, vagy elindulva a történeti múltban és megérkezve a lehetséges jövõ jelen állomásáig… A jelen válogatás azonban tudatosan nem ezeket a „sematikusan kijelölhetõ” utakat követi – már csak azért sem, mert éppen az írások tartalmából majd az Olvasónak is nyilvánvalóvá válik, hogy az idõi, téri és kultúraközi kölcsönhatások egyik séma egyértelmû alkalmazását sem kedvelik, a maguk árnyalt hétköznapiságában mindezek egy idõben és jobbára egy térben vannak jelen, vagy legalább is kínálják az egyidejûség átélését, a különidejûség átfogalmazását és a diakronikus jelenségek, idõbeli folytonosságok belátását abban a társas térben, melyet korunk kultúrájának, magyar vagy európai társadalomnak, kulturális örökségnek hívhatunk más esetekben. Számunk tematikus írásainak nem egynemû tartalma és egyfajta olvasata kínálja, hogy szakralitások és profanitások köré szervezõdõ jelenségekrõl beszéljünk összefoglalóan. Mégis, talán e két fogalom adja vissza leginkább a hitek és létmódok, vallások és kultúrák, etnicitások és intimitások sokszálú szövedékét, melyet az itt közölt írások is illusztrálnak… Nem „áthatni” szeretnénk a Tisztelt Olvasót, hanem kérdésekre ösztönözni, s rávenni arra is: ne „higgye el” valóságlátásunk kizárólagos jellegét, ne fogadja el nézõpontjaink „jogosultságát” vagy elfogultságait – hanem alkalmazkodjon mindezekhez kritikai, megfontoló, továbbgondoló és rákérdezõ saját olvasataival…! Az antropológusokat is, ha épp semmi nem kényszeríti „univerzális okosságok kimondására” vagy nagy tanítások tolmácsolására, leginkább kérdéseikrõl és rákérdezõ kíváncsiságukról lehet érdemben megismerni. E magatartás- és felfogásmód talán sehol és soha nem lehetne hatékonyabb, mint ha éppen itt és épp a KéK olvasói között érhetné el ez újrakérdezõ és átbeszélõ hozzáállás vállalását, a saját kultúrába „lefordított” más kultúrák egyéni interpretálásának érvényesülését. Ehhez a társas kalandhoz invitájuk ezúttal Olvasóinkat… A szerk.
Szakralitások és profanitások Leszek Dziêgiel kat, akik életmódja, hiedelmei, értékei stb. alapvetõ aspektusaiban eltértek az övétõl, akkor általában a vidéki közösségekre koncentrált. Mindenképpen alapos tanulmányokat kellet végeznie az adott kulturális környezetrõl, melynek „tudományosnak” kellett lennie. Az európai paraszti közösségeket tanulmányozók között csak néhány diáknak volt paraszti háttere, amire építhetett a kutatásaiban, és kivételesnek számított az olyan eset, amikor egy „egzotikus” kultúrát bennszülött etnológus írt le. Elképesztõ, hogy a legtöbb etnológus figyelmen kívül hagyja a kulturális környezetet, amelyben felnõttek, és amely befolyást gyakorolt szellemi fejlõdésükre. Teljesen lefoglalta õket a „más” társadalmak szokásainak fejlõdése, és nem vették észre az átalakulását és fokozatos eltûnését annak a világnak, amelyben õk maguk – és teljes társadalmi környezetük – tanulmányaikat végezték, elkezdték karrierjüket, reményeket tápláltak és csalódásokat szenvedtek. Sem a jelen kor, sem az elmúlt idõ nem volt vonzó számukra, kivéve a tények, amelyek más kultúrákból eredtek. Vagy még jobb egy szubkultúra, vagy ellenkultúra. Úgy tûnik, hogy az etnológiai elemzés számára legizgalmasabb téma az élet perifériája – és nem annak fõárama. Egyáltalán nem áll szándékomban senkit megzavarni kedvenc kutatási problémájában, vagy bizonyos kérdéseket ráerõszakolni, csak szeretnék Mindennapi élet és mai történelem: az etnológiai kutatás új területe 7 KÉK Az etnológusok évek óta lesben állva keresik a modern idõkre alapuló új kutatási területeket. Különbözõ szerzõk próbáltak meghatározni kérdéscsoportokat, melyek így vagy úgy kapcsolódnak a mindennapi élethez. 1 Generációkon keresztül a hagyományos etnológusok olyan közösségeket és kultúrákat figyeltek meg, melyek rendszerint idegenek voltak számukra. Ha egy kutató nem utazott el egy egzotikus országba, hogy olyan etnikai csoportokról készítsen kutatáso- rámutatni a mindennapi életünk „tegnapjához és májához” kapcsolódó kulturális jelenségek körének létezésére. Amikor felhasználjuk megfigyelõ készségünket – melyre diákéveink és pályafutásunk során tettünk szert – nem szükséges szándékosan elkerülnünk azt a területet, amit a legjobban ismerünk. Ide tartozhat például a városi élet, az értelmiségi környezet kultúrája, a tágan értelmezett tudományos élet, a tudás keresésével kapcsolatos jelenségek, állásvadászat és szakemberkeresés, a szórakozás formái, a világnézet kérdései a fogalom tág értelmében, viták és konfliktusok, politikai különbségek, feszültségek és csalódások stb. Nincs ok, amiért akár a legelemibb szituációt is mellõznünk kellene, ami kapcsolatban van a mindennapi élettel, a háztartás dolgaival, a vásárlással, az étrenddel, a nagyvárosok ökológiai problémáival, a kikapcsolódás formáival, vagy a sznobizmus és a divat témájával.
Page 1 and 2: III. folyam XI. évfolyam 2007. I.
Page 3: Tartalom Prológus számunk tartalm
Page 8 and 9: 8 KÉK Szakralitások és profanit
Page 10 and 11: szénbányában vagy harckocsi-öss
Page 12 and 13: Papp Richárd Bevezetés Az idõ sz
Page 14 and 15: így egészítette ki az elmondotta
Page 16 and 17: E két utolsó interjúrészletem a
Page 18 and 19: 18 KÉK jelentõségét átérezve
Page 20 and 21: szavaival élve: hasonló volt, de
Page 22 and 23: 22 KÉK Szakralitások és profanit
Page 24 and 25: 24 KÉK és a liturgikus gyakorlat
Page 26 and 27: egy alexandriai származású zsid
Page 28 and 29: karján, hol pedig galambokkal kís
Page 30 and 31: S ha a szentély a Mennyek országa
Page 32 and 33: 43 Az újplatonizmus leghíresebb e
Page 34 and 35: Gantner Brigitta Eszter A címben e
Page 36 and 37: asszimilálódott nemzedék ne tudo
Page 38 and 39: zásairól; A zsidókérdésrõl. N
Page 40 and 41: a jelenlévõket a múlt tengeri ut
Page 42 and 43: pedig, egy fesztivál jó alkalmat
Page 44 and 45: A csónak tehát gazdasági, társa
Page 46 and 47: Társadalmi részvétel Folytonoss
Page 48 and 49: 48 KÉK lizmus legkiélezettebb pé
Page 50 and 51: Gyenes Fruzsina I. Bevezetés sebbe
Page 52 and 53: ugyanis kerülni kell a feltûnést
Page 54 and 55: 54 KÉK berek nem hétköznapi arcu
Page 56 and 57:
maga a missziós intézményrendsze
Page 58 and 59:
58 KÉK szolgálattevõk munka köz
Page 60 and 61:
napjaikat meghatározó tulajdonsá
Page 62 and 63:
két világ határán levést, a k
Page 64 and 65:
(36222022/01/KB). Ezt segíti elõ,
Page 66 and 67:
egységet és összetartást kell m
Page 68 and 69:
68 KÉK Szakralitások és profanit
Page 70 and 71:
70 KÉK magában, mint a kereszt, m
Page 72 and 73:
fesztiválra. És itt most nem els
Page 74 and 75:
74 KÉK Szakralitások és profanit
Page 76 and 77:
a fesztiválok piacára kivitt áru
Page 78 and 79:
INTERNETES FORRÁSOK [2005.11.08] h
Page 80 and 81:
80 KÉK múzeumoknak elsõdleges sz
Page 82 and 83:
ális élet egyik jelentõs képvis
Page 84 and 85:
2. táblázat 3. táblázat Képek
Page 86 and 87:
Medgyaszay László: képek az Ép
Page 88 and 89:
Jurij Lejderman, stb.). Az utóbbi
Page 90 and 91:
90 KÉK mányos struktúrájához r
Page 92 and 93:
92 KÉK tudomány területén is a
Page 95 and 96:
Recenzió Felföldi Barnabás beteg
Page 97 and 98:
napjainak éleslátással és bölc
Page 99 and 100:
Modla Zsuzsanna somban némi interp
Page 101 and 102:
Szemle menjen a kisebbségekért te
Page 103 and 104:
Szemle ban - az ünnepelt ókori tr
Page 105 and 106:
A. Gergely András Távoli alakot l
show all

pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?