pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

More documents

Recommendations

Info

hogy hozzájussanak a megfelelõ anyagfajtához, a fa nagy részét pedig otthagyták megrohadni. A »Nemes Vadember« él és virul Északnyugat-London elsõ kerületében, a tudományos negyedben, egynémely antropológia tanszékekkel (Sic!) egyetemben.” 10 A másik történetben Doajóföld újonnan kinevezett, fuláni származású alprefektusa (ahogy a helyiek nevezték, a „Fekete Fehér ember”) váratlan látogatást tesz Barley doajó falujában. Az antropológus így emlékszik a búcsújelenetre: 98 KÉK „Amikor elment, üdvözült mosollyal mutatott a falura: – Gondoljon csak bele. Egy pár éven belül mindez átadja a helyét a fejlõdésnek. – (…) Egy nyugati számára igazán meglepõ – kommentálja az alprefektus szavait Barley –, hogy az afrikaiak beállítottságában mennyi olyan dologgal lehet találkozni, amit Nyugaton már elvetettek. (…) A hit a fejlõdésben, ebben a nem elég jól definiált valamiben; az a meggyõzõdés, hogy a bennszülötteket makacsság és tudatlanság jellemzi, és a saját érdekükben bele kell kényszeríteni õket a jelenbe, a megrögzött imperialistákhoz kapcsolta õket.” 11 Több szempontból is jó szívvel ajánlom az olvasó figyelmébe Nigel Barley mûvét. Ahogy én látom, a könyv legnagyobb erénye tudományos szempontból az, hogy folyamatában és egymás fényében láttatja a kutató antropológus mindennapjainak triviális mozzanatait, erõfeszítéseit az „etnográfiai adatok” megszerzésére, és azt, hogy eközben hogyan nyerik el értelmüket a doajó kultúra egymástól látszólag távol esõ mozzanatai. De azoknak is érdemes kézbe venni ezt az igazán szórakoztató könyvet, akik Recenzió nem az ilyesféle szaktudományos problémákra nyitottak. Olvasásával ugyanis eljuthatunk annak a közhelyes kijelentésnek mélyebb megértéséhez, hogy számtalan dolog megítélése az életünkben csupán nézõpont kérdése. Ha például eddig abban a hiszemben éltünk, hogy a hazai lakáskölcsön-ügyintézés vagy a gázmûvek engedélyének beszerzése mértéktelenül bürokratikus procedúra, akkor Barley kameruni tapasztalatainak megismerése után akár úgy érezhetjük, mintha minden igazán flottul ment volna a honi hivatalokkal és bankokkal. Ha eddig úgy véltük, hogy egy oroszlánt akármelyik afrikai fölismerne egy képrõl, akkor Szerzõnk ezt a bizonyosságot is eloszlatja. Mint kiderül, nem azért próbálkoznak sikertelenül a doajók, mert nem láttak még oroszlánt, hanem azért, mert a realista, perspektivikus képi ábrázolást nem tanulták meg; más szavakkal, a látvány értelmezése is jórészt kulturális minták alapján szervezõdik, és e kulturális minták térben és idõben különbözõek. Ha eddig azt hittük, hogy semmi összefüggés nincs a sörösüvegek és a lélekvándorlás között, nos, akkor ebben a kérdésben is tévedtünk: a doajó magyarázat szerint „az emberek üvegek, amiket lélekkel kell feltölteni. Amikor meghalnak, és eltemetik õket, az olyan, mint amikor az ember visszaküldi az üres üveget a gyárnak.” 12 De nem szeretném, ha e sorok olvasói csupa kétellyel indulnának el a könyvesbolt vagy a könyvtár felé. Meg vagyok ugyanis gyõzõdve róla, hogy Nigel Barley könyve szórakoztató és elgondolkodtató esti olvasmánynak ugyanúgy megállja a helyét, ahogy a felsõoktatásban is kiválóan felhasználható. Különösen azokon a szakokon – mint például az andragógus képzésben –, ahol a hallgatók csak egy-két félévig tanulnak kulturális és szociálantropológiát. A MÛ ADATAI Barley, Nigel: Egy zöldfülû antropológus kalandjai. Feljegyzések a sárkunyhóból. Budapest, Typotex Kiadó, 2006. (215 oldal; 2500 Forint) JEGYZETEK 1 Barley 2006: 76. 2 A terepmunkát folytató antropológust nevezik így angolszász nyelvterületen. 3 „Az angol volt a fõszakom. Regényíró akartam lenni. Regényeket írtam, novellákat, még verseket is, egy jó ideig ezzel foglalkoztam.” (Richard Handler interjúja Clifford Geertz-cel. In: Geertz, C.: Az értelmezés hatalma. /Szerk.: Niedermüller Péter/ Budapest, Századvég Kiadó, 1994: 369-393. Az idézett rész a 369. oldalon olvasható.) 4 Lévi-Strauss, Claude: Szomorú trópusok. Budapest: Gondolat, 1975. Clifford Geertz szerint Lévi-Strauss könyve „önéletrajz, úti beszámoló, filozófiai értekezés, etnográfiai beszámoló, gyarmati történetírás és profetikus mítosz keveréke.” (Az eszes vadember. Claude Lévi-Straussról. Magyar Lettre International, 2001 tavasz, 40. szám, elektronikus forrás: http://www.c3.hu/scripta/ lettre/lettre40/geertz.htm) 5 Magyarul lásd a Helikon folyóirat 1999. évi 4. számát és a Narratívák 3. A kultúra narratívái címû kötetet Thomka Beáta szerkesztésében (Budapest, Kijárat Kiadó, 1999.). 6 Barley 2006: 64-65. 7 Geerz, Clifford: „A bennszülöttek szemszögébõl”: az antropológiai megértés természetérõl. In: Geertz, C.: Az értelmezés hatalma. /Szerk.: Niedermüller Péter/ Budapest, Századvég Kiadó, 1994: 369-393. Az idézett rész a 200. oldalon olvasható.) 8 Barley 2006: 70. 9 Az is elõfordulhat, hogy egyszerûen levegõnek nézik az antropológust, errõl számol be Geertz is a bali kakasviadalról írott tanulmányának az elején. (Mély játék: Jegyzetek a bali kakasviadalról. In: Geertz, C.: Az értelmezés hatalma. [Szerk.: Niedermüller Péter] Budapest: Századvég Kiadó, 1994: 126–169.) 10 Barley 2006:108. 11 Barley 2006:171. 12 Barley 2006:49.
Modla Zsuzsanna somban némi interpretáció is magában foglaltatik majd – ez elkerülhetetlen egy szöveggel folytatott (kritikai) diskurzus során –, részben mert számomra mindez az értelmezési szférán túl is fontos, s részben (és nem kevéssé) mert, véleményem szerint ily módon járok el helyesen, minden olvasónak mintegy kezébe adván a döntés jogát, mennyire tart kompetensnek jelen ismertetés megírására. Mert hát kulturális antropológia szakos hallgatóként Papp Richárd tanítványa vagyok, aki érdekelt a vallásantropológia tárgyában és egyúttal észrevételei közlésében is. Bízom abban, gondolataimat nem determinálja, hogy egy tanárom könyvérõl írok, abban azonban már kételkedni kényszerülök, hogy „ítéletemmel” valóban hozzájárulhatok a mû kritikai recepciójához, lévén saját kutatásaim alkalmával egyebek mellett az Õ írásai vezettek, Õ volt az, aki észrevételeivel segített munkámban. Voltaképpen jómagam is láncszemévé lettem annak a sornak, ami talán karakteresen kirajzolódik a mûbõl, s melyben Papp Richárd respektusát és háláját, egyszersmind mestereivel – Boglár Lajossal, Rékai Miklóssal – való diszkusszióját kell látnunk. Jólesõ érzés ez számomra, de kételyeimet csak fokozza az, ami saját érdekeltségeim és illetékességem együttesét illeti. Summa summarum, az olvasót arra kérem, benyomásaim tekintetében legyen szkeptikus, írásommal szemben legyen kritikus; a legjobb, amit tehet, magával a könyvvel való megismerkedés – bár én mélyen hiszem, hogy Papp Richárd Van-e zsidó reneszánsz? címû munkájáról 99 KÉK Az alábbiakban Papp Richárd kulturális antropológus Van-e zsidó reneszánsz? címet viselõ esettanulmánygyûjteményének recenzióját igyekszem papírra vetni. Reményeim szerint, soraim egyszerre adnak majd néminemû betekintést ezen irodalomba – még ha nem is az egyes fejezetek rezüméi segítségével –, s egyszersmind valamiféle kommunikációt is megkísérelnék a szöveggel. A kötet lapozgatása során kelt észrevételeimet közlöm, avagy inkább reflexiókat, mert hisz aligha lehet több, amit egy egész sor tanulmány „ellenében” itt módom nyílik elmondani. Részben, mert írá- mindig ezt az attitûdöt segíti „járható útra” maga a kritikai olvasat is. Meglátásom szerint, az írás két alapvetõ témakör alapján vizsgálandó, egyrészt a kulturális antropológia diszciplínájának szemléletbeli, illetve módszertani sajátosságairól írottak tekintetében, másrészt a konkrét vallásantropológiai esettanulmányok tárgyában. Maga a szerzõ is kifejti abbéli reményét, hogy munkája a társadalomtudományi oktatási segédanyagként is használható lesz, s ezt én is megerõsíteni igyekszem. Meggyõzõdésem, hogy a könyv nagy haszonnal forgatható azok számára, akik e tudományág iránt érdeklõdnek, mert azon kevés opuszok egyikét tarthatják a kezükben, mely megkísérel némi gyakorlati útmutatást adni egy egyébiránt igen-igen empirikus diszciplínába. A klasszikusok ismerete mellett – akik közül jó néhányat felvonultat Papp, ha csak egy „bonmot” erejéig is –
Page 1 and 2:
III. folyam XI. évfolyam 2007. I.
Page 3:
Tartalom Prológus számunk tartalm
Page 6 and 7:
6 KÉK Szakralitások és profanit
Page 8 and 9:
Page 10 and 11:
szénbányában vagy harckocsi-öss
Page 12 and 13:
Papp Richárd Bevezetés Az idõ sz
Page 14 and 15:
így egészítette ki az elmondotta
Page 16 and 17:
E két utolsó interjúrészletem a
Page 18 and 19:
18 KÉK jelentõségét átérezve
Page 20 and 21:
szavaival élve: hasonló volt, de
Page 22 and 23:
Page 24 and 25:
24 KÉK és a liturgikus gyakorlat
Page 26 and 27:
egy alexandriai származású zsid
Page 28 and 29:
karján, hol pedig galambokkal kís
Page 30 and 31:
S ha a szentély a Mennyek országa
Page 32 and 33:
43 Az újplatonizmus leghíresebb e
Page 34 and 35:
Gantner Brigitta Eszter A címben e
Page 36 and 37:
asszimilálódott nemzedék ne tudo
Page 38 and 39:
zásairól; A zsidókérdésrõl. N
Page 40 and 41:
a jelenlévõket a múlt tengeri ut
Page 42 and 43:
pedig, egy fesztivál jó alkalmat
Page 44 and 45:
A csónak tehát gazdasági, társa
Page 46 and 47:
Társadalmi részvétel Folytonoss
Page 48 and 49: 48 KÉK lizmus legkiélezettebb pé
Page 50 and 51: Gyenes Fruzsina I. Bevezetés sebbe
Page 52 and 53: ugyanis kerülni kell a feltûnést
Page 54 and 55: 54 KÉK berek nem hétköznapi arcu
Page 56 and 57: maga a missziós intézményrendsze
Page 58 and 59: 58 KÉK szolgálattevõk munka köz
Page 60 and 61: napjaikat meghatározó tulajdonsá
Page 62 and 63: két világ határán levést, a k
Page 64 and 65: (36222022/01/KB). Ezt segíti elõ,
Page 66 and 67: egységet és összetartást kell m
Page 68 and 69: 68 KÉK Szakralitások és profanit
Page 70 and 71: 70 KÉK magában, mint a kereszt, m
Page 72 and 73: fesztiválra. És itt most nem els
Page 74 and 75: 74 KÉK Szakralitások és profanit
Page 76 and 77: a fesztiválok piacára kivitt áru
Page 78 and 79: INTERNETES FORRÁSOK [2005.11.08] h
Page 80 and 81: 80 KÉK múzeumoknak elsõdleges sz
Page 82 and 83: ális élet egyik jelentõs képvis
Page 84 and 85: 2. táblázat 3. táblázat Képek
Page 86 and 87: Medgyaszay László: képek az Ép
Page 88 and 89: Jurij Lejderman, stb.). Az utóbbi
Page 90 and 91: 90 KÉK mányos struktúrájához r
Page 92 and 93: 92 KÉK tudomány területén is a
Page 95 and 96: Recenzió Felföldi Barnabás beteg
Page 97: napjainak éleslátással és bölc
Page 101 and 102: Szemle menjen a kisebbségekért te
Page 103 and 104: Szemle ban - az ünnepelt ókori tr
Page 105 and 106: A. Gergely András Távoli alakot l
show all

pdf 9700 kb - MTA Szociológiai Kutatóintézet

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?