A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.142. A KÖNYVTÁRAK A MŰVELŐDÉS RENDSZERÉBEN, AKÖNVTÁRTÖRTÉNET TÁRGYA ÉS JELENTŐSÉGE2.1 CÉLKITŰZÉSRámutatni a könyvtárak fontos szerepére a művelődés rendszerében és a társadalom fejlődésében,a könyvtártörténet jelentőségére a történeti kutatásban és a könyvtári munkában.2.2 TARTALOMA művelődés fogalma és rendszere. A könyvtárak helye a művelődés rendszerében. Akönyvtártörténet tárgya, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz. A könyvtártörténetjelentősége. A könyvtárak históriai fejlődésének meghatározó jellegzetességei.2.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE2.3.1 A művelődés fogalma. Nincs egyetlen általánosan elismert meghatározás. A gyakorlatiszempontból (így a stúdium keretében is) leginkább alkalmazható szűkebb értelmezésszerint a művelődés a társadalmi élet, cselekvés egyik sajátos területe, tudatos szellemitevékenység, és felöleli annak objektiválódott (tárgyiasult) termékeit, intézményeit, eszközeit.Ilyenformán a műveltség a szellemi javakkal vagy azok birtoklásával azonos.2.3.2 A művelődés rendszere. A művelődés összetett jelenség, bonyolult viszonyrendszer,amelynek szerkezeti részelemei, egyes oldalai szervesen kapcsolódnak egymásba.A tevékenységi oldal öt főbb mozzanatra bomlik:a) alkotás: új szellemi értékek, ismeretek, eddig még nem létező formák előállítása,meglévő információk új összefüggésbe állítása (pl. tudományos kutatás, művészeti és irodalmialkotás, új technikai eszközök konstruálása, jogi normák megfogalmazása, elméletigondolkodás stb.);b) közvetítés: tudattartalmak közlése, meg- és átörökítése, terjesztése (pl. oktatás, hangverseny,kiállítás, filmvetítés), az átszármaztatott tudattartalom lehet abszolút új ismeret (pl.műalkotás, találmány, eszme), és lehet relatíve új, vagyis annak számára ismeretlen, aki feléa közlés irányul (pl. tananyag, filmfelújítás, digitalizált információk internetre vitele);c) felhalmozás: a létrehozott, tárgyi formát öltött, fennmaradt értékek összegyűjtése,rendszerezése, őrzése, gondozása (pl. könyv- és hanglemezgyűjtés, levéltári és múzeumimunka, műemlékvédelem);d) elsajátítás: az ismeretek, a szellemi javak befogadása, a személyiség részévé alakítása(pl. tanulás, olvasás, múzeumlátogatás), sohasem passzív szemlélődés, hanem gyötrelmes,gyönyörködtető, mindig aktív tevékenység;e) irányítás: az előbbi folyamatok szervezése, igazgatása, vezetése stb., legátfogóbbeleme a művelődéspolitika.A felsorolt tevékenységfajták a gyakorlatban nem határolódnak el ilyen élesen: sok azátfedés, a különböző részfolyamatok feltételezik egymást.A tartalmi oldal a műveltséganyagot jelenti, és azt mutatja meg, hogy a tudattartalmak,az információk a valóság mely szeletét tükrözik: pl. biológiai, fizikai ismeretek, közgazdaságitanok, erkölcsi nézetek.