A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.felé. Az ún. kulturális törvény egyik része rendelkezik a nyilvános könyvtári ellátásról.Kimondja, hogy az információhoz való jutás állampolgári jog. Az információszolgáltatásthelyezi előtérbe, rendszer-szemlélet jellemzi: ha valaki belép egy nyilvános könyvtárba, arendszer bármely szolgáltatásához hozzájuthat. Tisztázza a könyvtáros fogalmát, felsőfokúszakképzettséghez köti. Előírja a kötelező, rendszeres továbbképzést is. A törvényben tárgyaltkönyvtártípusok: nemzeti, országos tudományos, felsőoktatási, szak-, egyházi, köz,iskolai (természetesen változatlanul léteznek a házi könyvtárak). A dokumentum pontosanfelsorolja, mely könyvtárak azok, amelyek elve nyilvánosak. Bármely könyvtár kérheti anyilvánossági jogot, de meghatározott feltételeknek eleget kell tenni (pl. megfelelő nyitvatartás, bizonyos szolgáltatások ingyenessége, szakképzett könyvtáros). A törvény kiemeltfigyelmet fordított a központi szolgáltatásokra, intézkedett a Könyvtári Intézet létrehozásáról(az OSZK-ban működik, a KMK bázisán). A tiszta elvek végrehajtásáról a követő jogszabályokgondoskodtak: pl. a kötelespéldány-szolgáltatásról (1998), Országos Dokumentum-ellátásiRendszerről, a szakértőkről. A szakma erősödését jelzi a 2006-ban elfogadotttársadalmi dokumentum, A magyar könyvtárosság etikai kódexe. Az általános, átfogó feladatok,a könyvtár-politikai koncepciók az időközönként ismétlődő stratégiai elképzelésekbenfogalmazóknak meg.Megszilárdulni látszik egy ellátási szisztéma, amelynek középpontjában a felhasználóáll. A magyar könyvtárügy csatlakozni tudott az európai és világfejlődés áramlataihoz. Ezterősíti az Európai Unió szervezeteihez, projektjeihez stb. való kötődés. Újabb az EU pályázatokis segítik a magyarországi könyvtári kultúra fejlődését.11.4 ÖSSZEFOGLALÁSA második világháborút követő időszak könyvtártörténetében három szakaszt állapíthatunkmeg: 1945–1948, 1948–1989/90, 1989/90-től napjainkig.Az elsőről keveset mondhatunk: a korábbi állapotok maradtak meg, az új kezdeményezésekmegvalósulására nem jutott idő.A szocialista kísérlet évtizedeiben a centralizált, államosított irányítási modell szovjetváltozata jött létre, érzékelhető angolszász hatással. Magas szintű jogszabályok születtek,de lényeges szerep jutott a könyvtárügyi konferenciáknak is. A könyvtárak száma és állománylátványosan emelkedett. A különféle könyvtártípusokat hierarchizált hálózatokbaszervezték. Létrejöttek az új típusú szolgáltató intézmények és részlegek is. A könyvtáribelső munka sokat változott, több ágazatban sikerült a nemzetközi élvonalhoz felzárkózni,viszont a technikai infrastruktúra elmaradott. A negyvenes évek végétől kibontakozott aziskolarendszerű felsőfokú szakképzés.A rendszerváltás lényeges változásokat hozott ezen a területen is. Módosult a könyvtáristruktúra, felbomlott a hálózati elv. A számítástechnika térhódítása rohamos. Az államiköltségvetés beszűkült, nőtt a pályázati szerepe. Új, korszerű könyvtárépületeket emeltek,gazdag a szaksajtó, a könyvtár- és információtudomány számottevő eredményeket hozott.Lényegen kibővült a könyvtárosképzés intézményi kerete.Az 1997. évi CXL. törvény egyfelől összegezte a könyvtárügyi, könyvtár-politikai gondolkodáskilencvenes években elért eredményeit, másfelől irányt mutat a jövő felé. Nyomábanmegszilárdulni látszik egy ellátási rendszer, mely által a magyar könyvtárügy csatlakoznitudott az európai és világfejlődés áramlataihoz.79