A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.milag mindvégig közös jellemző az enciklopédikus könyvgyűjtemény (a teljességigényegy újabb jelentkezési formája!), bár a XVIII. században már a szakkönyvtárak kialakulásánakcsírái is megjelentek. Az enciklopédikus gyűjtés elveit a francia Naudé fejtette kilegvilágosabban: a gyűjtemény minden tudományágból tartalmazza a legfontosabb műveket,eredeti nyelven és fordításban, továbbá az elsőrangú kommentárokat, a kézikönyveket.Ugyanazt az elbánást követelte a régi és az újabb irodalomban; még az eretnek írások beszerzésétis szorgalmazta. A könyvtár elsődlegesen a tudományosság műhelye, eszköze(tudományos információk gyűjtése, őrzése, közvetítése), csak a korszak végén kap politikaiszerepet, és lesz a szórakozás egyik színhelye, segítője. A könyvtártípusok részben hagyományosak,részben újak keletkeztek. Alapvetően a tulajdonlás szerint különíthetők elegymástól: városi, iskolai (és egyetemi), egyházi (főpapi), magán-, uralkodói (udvari),szak-, ún. nyilvános, nemzeti könyvtárakat különböztetünk meg.5.3.3 A városi könyvtárak. Noha német és angol földön néhány városi tanács, elöljáróságkorábban is tartott fenn könyvtárt, a reformáció és a mögötte érzékelhető polgárosodáshatására számuk megnőtt, állományuk (a katolikus intézmények elkobzása és a könyvnyomtatásrévén is) tetemesen gyarapodott. Komoly ösztönző erővel bírt Luther 1524-benkelt levele a német városi tanácsokhoz, amelyben a könyvtárak felállítását is szorgalmazta.A franciáknál főleg gazdag magánemberek alapítványaiból és közadakozásból jöttek létrevárosi könyvtárak. A német államokban a harmincéves háború rendkívüli pusztítást végzett,de a városi könyvtárügy szilárd megalapozottságát tanúsítja, hogy után ismét gyors afellendülés. A nyugat-európai városi könyvtárak továbbfejlődése több irányú: általánostudományos könyvtárakká alakultak át (ezzel viszont kizárták a használatból a lakosságszélesebb rétegeit), közigazgatási-hatósági szakkönyvtárak lettek, nyilvános gyűjteménykéntfunkcionáltak (pl. Manchester – 1664, Frankfurt am Main – 1668), iskolák vagy egyetemektulajdonába kerültek, ritkán templomokhoz csatolták őket.5.3.4 Az iskolai könyvtárak. A protestáns felekezetek nagy súlyt fektettek az iskoláztatásra,a templom, az iskola és a városokban a könyvtár (néhol még a nyomda is) egységetalkotott. Különösen a gimnáziumok, valamint az elemi, közép- és felsőfokú tagozattal egyarántrendelkező, bennlakásos kollégiumok mellett jöttek létre jelentékeny gyűjtemények.A római katolikus egyház életében a katolikus restauráció (az ellenreformáció) szinténelőtérbe állította az iskolákat, ebben különösen fontos a jezsuita rend szerepe. A tárgyaltidőszakban sorra alapították vagy újjászervezték az egyetemeket, és a könyvtári kultúrafejlődésében ezek jelentősége a legszámottevőbb. Csaknem mindenütt felülkerekedett aközponti egyetemi könyvtár létesítésének irányzata. Jellegzetes példaként említhető azoxfordi és a göttingeni egyetemi könyvtár. Az oxfordi egyetem könyvtárát a reformációangliai terjedése idején feldúlták. A tanintézet egykori diákja, Bodley, Erzsébet királynőbibliofil diplomatája teremtette újjá: restauráltatta az épületet és új könyvanyagról is gondoskodott,majd 1602-ben átadta az olvasóknak; az új gyűjteményt joggal nevezték el róla:Bibliotheca Bodleiana. Az állomány elrendezésében is újat hozott: A régi épület két szárnyátösszekötő csarnokba az oldalfalakra merőleges állványokat helyezett el, az így kialakítottkis fülkékbe olvasópultot állított be; ez a régi pultkönyvtár továbbfejlesztése a teremkönyvtárangliai változata. A bővítés során már a falakra fektetett állványok polcairahelyeztette a könyveket. Göttingenben a hannoveri választófejedelem által alapított egyetemés könyvtára 1737-ben nyílt meg. Az első miniszter, Münchhausen báró irányításával36