A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.lyezte), ahhoz gyűjtötte az anyagot (elődjétől és a káptalantól is örökölt, átvett könyveket)könyvtárosa, Koller József történész segítségével. 1774-ben megnyitotta a nyilvánosságelőtt („minden ember közös használatára”); ekkor már tizenötezer kötetes a gyűjtemény,természetrajzi és régiségtár is csatlakozott hozzá.Eszterházy Károly gróf egri püspök külföldön tanult, felépítette a líceumot és egyetemmékívánta fejleszteni. Könyvtárosával, Büky Józseffel terjedelmes bibliotékát gyűjtött,elsősorban külföldi tudományos munkákat. Kb. tizenhatezer kötettel nyitotta meg 1793-ban, a líceum épületében, az egyik legszebb hazai késő barokk teremkönyvtárban, majdvégrendeletileg (1799) a tanintézetre hagyta.A gyulafehérvári (erdélyi) püspök, Batthyány Ignác gróf tudományos társaságot próbáltszervezni. Könyvtárát Rómában alapozta meg, majd itthon – Dániel Imre könyvtáros segítségével– kiegészítette magyar irodalmi ritkaságokkal. Halála évében (1798) alapította aróla elnevezett Batthyanyeumot (könyv- és kézirattár, múzeum). Intézményét nyilvánossátette.A főnemesek különböző szándékokkal gyűjtöttek könyveket: dísznek tekintették, művelődésiakartak, nemzetük felemelkedését kívánták előmozdítani. A Ráday-könyvtárt RádayPál gróf alapozta meg, és fia Gedeon Pécelen fejlesztette jelentős gyűjteménnyé. A kb.tizenkétezer kötetes gyűjtemény értékes régi és korabeli magyar műveket, és újabb külföldiírásokat tartalmazott, az elsődleges cél az irodalom- és tudománypártolás volt.Az erdélyi Teleki Sámuel gróf külföldi tanulmányai idején szerette meg a könyveket,erdélyi udvari kancellárként Bécsben hozta létre tekintélyes könyvtárát (Mihelyes Sámuelbibliotekárius közreműködésével). A gyűjteményt hazájának szánta, családi hitbizományialapítvány formájában Marosvásárhelyen külön épületet emeltetett. Ide szállíttatta a kb.tizennégy-tizenötezer kötetet, amit 1802-ben nyitott meg az olvasók előtt. Ő maga nevezteel Thekának (ez lett a híres Teleki Téka). A szász Samuel Bruckenthal báró (aki volt erdélyigubernátor is) végrendeletében kb. tizenháromezer kötetes könyvtárát, valamint muzeálisgyűjteményét a szász nemzet számára hagyományozta, ebből nyílt meg 1817-ben Nagyszebenbena róla elnevezett múzeum és könyvtár. Széchényi Ferenc gróf hungarikagyűjteményéből lett a magyar nemzeti, majd a magyarországi Teleki családéból az akadémiaikönyvtár. Különleges összetétele (mintegy ötezer aufklärista munka) miatt CsákyIstván gróf homonnai bibliotékája is említést érdemel. A díszes késő barokk főúri és főpapikönyvtárak építészet- és művészettörténeti szempontból is jeles alkotások.7.4 ÖSSZEFOGLALÁSA három részre szakadt országban a török hódoltság területére a nagyarányú pusztulásjellemző. A királyi Magyarországon és Erdélyben egy ideig tovább élt a humanista könyvtárikultúra, ezzel párhuzamosan kifejlődtek a protestánst városi, iskolai (köztük a kollégiumi),lelkészi, tudósi, főnemesi és polgári gyűjtemények, valamint az erdélyi fejedelmekkönyvtárai. Ezek fontos szerepet játszottak az európai kultúra közvetítésében és a nemzetiműveltség kibontakozásában. A katolikus restauráció folyamata nálunk megkésve indult, aXVII. században viszont komoly sikereket ért el a könyvtárügy terén is, különösképpen afőpapi, kolostori (főleg a jezsuita), főnemesi és a nagyszombati egyetemi könyvtár révén.A XVI–XVII. századi könyvtárakban (főként a nagyobb iskolai és szerzetesrendi bibliotékákban)az intézményesség jelei is mutatkoztak: könyvtári szabályzatok, szakrendi53