A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.10.3.7 Az iskolai könyvtárak. Az iskolai könyvtárügy terén nálunk megkésve, csak adualizmus korában zajlik le a funkcionális váltás és a differenciálódás. Addig a nagy iskolaigyűjtemények inkább enciklopédikus jellegűek. A kiegyezés utáni időszakban mindenközépiskolában volt könyvtár, köztük néhány számottevő gyűjtemény. Az elemi iskolákbanEötvös József népkönyvtárakat akart létesíteni. 1877-ben Trefort Ágoston kultuszminiszterelrendelte a különválasztást, és azt, hogy az állami és községi iskolákban a beiratkozásidíjat a könyvtár javára kell fordítani. Némelyik vallásfelekezet ugyanígy járt el.Majd 1902-ben újabb miniszteri rendelet minden állami és községi népiskolában kötelezővétette a könyvtárt. Ugyanekkor felállították a Népiskolai Könyvtárakat Intéző Bizottságtanítókból és írókból; 1923-ban ehelyett Országos Ifjúsági Irodalmi Tanács alakult. Számosajánló könyvjegyzékek jelent meg a pedagógiai és ideológiai befolyásolás szándékával.10.3.8 A közművelődési könyvtárak. A korszak kezdetén a nyilvános könyvtárak terénigencsak érzékelhető az elmaradás és a megkésettség. Az 1810-es évektől szerveződtekújjá az olvasókabinetek és a kölcsönkönyvtárak, a reformkorban a magyar nemzeti kultúraápolásának szándékával jöttek létre a megyei könyvtárak, születtek újjá az iskolai diáktársaságok,alakultak meg a kaszinók könyvtárai és az első falusi olvasókörök. Városi könyvtárak(német mintára, tudományos jelleggel) csak az önkényuralom éveiben létesültek (azelső: Losonc, 1851). Az első munkáskönyvtár (a nyomdászoké) 1866-ban keletkezett(Pest-Buda). A dualizmus korában újabb városi bibliotékák nyíltak. A public library eszményeviszont nehezen honosodott meg (Szabó Ervin ösztönzésére a Fővárosi Könyvtáregy fiókjában, 1913). Továbbra is népszerűek voltak a kölcsönkönyvtárak, és nagyon sokegyesületi, társulati, kaszinói, vallásfelekezeti bibliotéka működött. A munkáskönyvtáraknakkétféle csoportja volt: a munkások maguk szervezték (szakegyletek, szakszervezetek,SZDP, keresztényszocialista); a gyárak, vállalatok tartották fenn munkásaik, alkalmazottaikszámára.A parasztság körében a gazdakörök, az agrárszocialista olvasókörök és más egyesületekgondoskodtak az olvasnivalóról. A falusi, kisvárosi lakosság számára felülről indított akciósorozatvolt a népkönyvtárak telepítése. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége1897-től több mint kétezer népkönyvtárt létesített, átlag háromszáz kötettel(többnyire szépirodalmi állomány). A Földművelésügyi Minisztérium 1904-től gazdaságigyűjteményeket küldött szét az országba (3800, átlag 117 kötet). A mozgalom harmadikágaként 1907–1909-ben honvédségi könyvtárakat (94 gyalogsági, 20 lovassági) hoztaklétre. A közművelődési könyvtárakból nagyon sok elpusztult az első világháború és a forradalmakidején. Anyagiak hiányában az újjászervezés csak évek múltán kezdődött el (agazdakönyvtáraké 1925-től, a népkönyvtáraké 1927-től, külföldi, népszövetségi kölcsönből).1935-ben csak a települések alig több mint egyharmadában volt népkönyvtár, átlag250 kötettel. Az újabb kezdeményezések közül a népi írók akciói kiemelt figyelmet érdemelnek.10.3.9 A házi könyvtárak. A régi típusú, feudális magánkönyvtárak az egész korszakbantovábbéltek. Külön is megemlítendő Apponyi Sándor gróf hungarika gyűjtése (gyűjteményeaz OSZK-ban van). A gazdag tőkések magánkönyvtárai is fontos művelődéstörténetidokumentumokat őriztek, pl. Kornfeld Móric hungarika anyaga. A polgári jellegű házikönyvtárak közül nálunk is az alkotók, tehát az írók, tudósok, papok. és a művelt nemesek,71