A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.stb.) a protestantizmusnak is sikerült megvetni a lábát. A legjelentősebb gyűjtemény anagyszombati egyetemi könyvtár. A század közepére csaknem megduplázódott az állománya(1750-ben meghaladta a tízezer kötetet). Kevés a világi magánkönyvtár.Az 1735-ben alapított selmeci bányaiskolában (1765-től akadémia) létrejött az első hazaiszakkönyvtár.Az erdélyi és a partiumi területekre is megpróbált behatolni a katolikus egyház (leginkábba jezsuiták és a piaristák), de itt a református és a szászoknál az evangélikus egyházmegtartotta korábbi szerepét. Továbbra is a debreceni és a sárospataki, valamint a kolozsváriés a nagyenyedi református kollégium gyűjteménye a legjelentősebb. Külön figyelmetérdemel ifj. Köleséri Sámuel nagyszebeni tanár háromezer-ötszáz kötetes modern bibliotékája.A század első kétharmadában az iskolai könyvtárak képviselték a folyamatosságot.Ezek egyházi jellegük ellenére alapot teremtettek a laikus műveltség számára is. Kialakulta könyvtári kultúra területi egysége, regionális eltérésekkel.A hatvanas évektől jól érzékelhető változások figyelhetők meg. A felvilágosodás erőshatására új könyvtárak, majd új könyvtártípusok keletkeztek, kibővült a könyvgyűjtőkköre. Nálunk is jellemzővé vált a múzeumi és könyvtári gyűjtés kettőssége, a század végéna könyvtári kultúrában is megjelent a nemzeti gondolat. Az egyházi könyvtárakról a súlypontkezdett áttolódni a világiakra. Királyi rendeletekkel felszámolták a kolostori könyvtárakzömét. Az első állami tanügyi rendelkezés (1777, Ratio Educationis) lendületet adott afelsőbb iskolai könyvtárak fejlődésének. A nagy gyűjtemények egy része megnyitotta kapuita nyilvánosság előtt. A nagyszombati egyetem 1774-ben, a jezsuita rend feloszlatásaután világi, állami (királyi) intézmény lett, Mária Terézia évi ötszáz forintot és az egyeteminyomda jövedelmét rendelet a könyvtár gyarapítására (ekkor kb. tizenötezer kötete volt). Akirálynő 1777-ben az egyetemet és bibliotékáját áttelepítette Budára, itt az utóbbit a következőévben nyitották meg a közönségnek. 1780-tól a könyvtár köteles példányt kapott –Magyarországon elsőként. 1784-ben Pestre költöztették át, ahol két év múlva nyílt megújra. Feladatul kapta az eltörölt rendházak beözönlő könyveinek rendszerezését, szétosztását.A protestáns iskolai könyvtárak fejlődését korlátozta a hivatalos könyvcenzúra és azanyagi erőforrások elégtelensége; e téren kedvező változás történt II. József és II. Lipóturalkodása alatt. Az ország gazdasági elmaradottsága, a hazai fejlődés megkésettsége folytánmindössze két újabb szakkönyvtár szerveződött, és ezek is csak átmenetileg működtek:a szenci Collegium Oeconomicum és Tessedik Sámuel szarvasi mezőgazdasági tanodájakeretében. Az 1780–1790-es években nálunk is megjelentek az ún. nyilvános könyvtárak(olvasókörök, olvasókabinetek, kölcsönkönyvtárak), amelyek a felvilágosodás terjesztésébenés a nemzeti gondolat ébresztésében is szerepet játszottak. I. Ferenc azonban a századlegvégén sorra betiltotta ezeket. Igazán nagy fejlődés a magánkönyvtárak terén ment végbe,számuk tetemesen megnőtt, állományuk korszerűsödött.7.3.5 A főúri és főpapi könyvtárak szerepe a XVIII. század utolsó harmadában. Különösenjelentősek a magyarországi főpapi és főúri könyvtárak: jó néhány európai rangú enciklopédikusgyűjtemény jött létre, és némelyikük törekedett a régi és az újabb nemzeti irodalomtermékeinek megszerzésére is. Több közülük nyilvános lett, közcélra hasznosult. Akatolikus egyház anyagilag is megerősödött, valamennyi püspöki, érseki székhelyen voltkönyvtár. Néhány főpap szélesebb művelődéspolitikai távlatban gondolkodott. KlimóGyörgy jobbágy származású pécsi püspök főiskolát akart nyitni (a királynő nem engedé-52