A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.19. kép A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Wenckheim-palota)11.3.5 A rendszerváltás hatása a hazai könyvtárak életére. A nyolcvanas évek másodikfelében nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialista modernizációs kísérlet kudarcot vallott. Az1989–90-ben végbement átfogó (politikai, gazdaság, társadalmi, kulturális, ideológiai)fordulat, a rendszerváltás lényeges változásokat hozott a könyvtárügy területén is. Különösenszembeötlő az informatika rohamos behatolása, a számítógép és az internet könyvtárialkalmazása, amely újfajta szemléletet formált. Módosult a könyvtári struktúra: lassú elmozdulása centralizált modelltől. A hálózati elv felbomlott (1992); a hierarchikus viszonyokmegszűntek, a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés került előtérbe. Az önkormányzatokfokozott szerepe a könyvtári alapellátásban. A korábbi könyvtártípusokfennmaradtak, sok esetben erősen módosuló funkcióval; pl. az iskolai könyvtárak feladataia Nemzeti alaptanterv végrehajtásában, az ipari szakkönyvtárak zárttá válása, a közművelődésikönyvtárak ma nyilvános közkönyvtárak megyei és települési önkormányzatokfenntartásában). A szakszervezeti gyűjtemények zömét viszont felszámolták. Közben újfajtaintézmények jöttek létre: Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK, ma már az OSZK része),Neumann-ház (szintén beolvasztották a nemzeti könyvtárba), Nemzeti AudiovizuálisArchívum (NAVA) stb. A könyvtárak finanszírozásában az állami költségvetés háttérbeszorult, ugyanakkor jelentékeny szerepet kaptak a pályázatok és az önkormányzati források.Jó néhány új könyvtárépületet emeltek (pl. kecskeméti, debreceni megyei könyvtár),vagy korábbiakat bővítettek; az utóbbiak között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár az egyiklegkorszerűbb európai nagyvárosi közkönyvtár. Az internet révén terjednek a közös adat-77