A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.8.3.2 A könyvtárak történetének általános jellemzői 1789–1945 között. A polgárosodásfolyamatában (a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet során) kialakult egy újfajta,a polgári könyvtári rendszer. A dokumentumtermés mennyiségének és az olvasóközönséglétszámának nagyarányú növekedése, illetve mindkettő differenciálódása folytán a gyarapításbanfeladták az enciklopédikus elvet, spontán vagy tudatos módon előtérbe került akönyvtárak közötti gyűjtőköri együttműködés, ugyanis a teljességet immár az intézményekösszefogásával kívánták elérni.Előtérbe került a nemzeti (patriotika) irodalom beszerzése. Érvényesült a nyilvánosságelve, a könyvtárhasználat fokozatosan állampolgári joggá vált. A magángyűjtemények egyrésze közkönyvtárrá alakult át. A könyvtártípusok immár funkció szerint különültek el, afenntartó mibenléte másodlagos lett. A könyvtárügy szervezésében, fenntartásában két főváltozat alakult ki: a centralizált és a decentralizált. Módosultak, megújultak a könyvtárimunkafolyamatok, munkaágak, létrejött a tájékoztató szolgálat és a dokumentáció, szervezettenfolyt a könyvtárközi kölcsönzés. Kibontakozott a nemzetközi együttműködés, megszületetta világbibliográfia ötlete. Fellendültek és szétágazódtak az elméleti kutatások,kibővült a szaksajtó. A könyvtárosság önálló foglalkozási ággá erősödött, megindult aszakmai képzés. Lassan elkülönült a könyvtárpolitika, feltűntek e terület hivatásos művelőiis. Példaként kiemelhető Althoff porosz kultuszminisztériumi tisztviselő XIX. század végi,XX. század eleji könyvtárszervező munkássága.A könyvtári kultúra egyre jellemzőbb sajátossága a folytonosság. A polgári jellegűkönyvtári rendszer továbbélt az első és a második világháború közötti időszakban is, kétlényeges eltérés azonban kimutatható. Az egyik a centralizált struktúra új, ún. szovjet modelljéneka kialakulása. A másik: a gyarmati országok egy csekély hányada, elsősorbanIndia megpróbált felzárkózni a vezető kapitalista államokhoz. Számos ország szakmaiszervezetei tömörültek a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) keretében.8.3.3 A polgári kor új könyvtártípusai és szerveződési struktúrái, az ún. szovjet modell.A korábbi időszakhoz képest minőségi változás, hogy a polgári könyvtári rendszeren belüla típusok a funkció alapján formálódnak. Az öt funkcionális típus: a nemzeti, a tudományosés szak-, az iskolai, a közművelődési és a házi könyvtárak. Ehhez képest a tulajdonos,a fenntartó másodlagos. A könyvtáralapítók és fenntartók köre valamelyest bővült, számszerűenviszont lényegesen emelkedett: az állam (központi és tartományi kormányzat), ahelyi önkormányzatok (helyhatóságok); az egyetemek, a főiskolák, az iskolák (saját erőből,illetve alapítványokból); egyházak; polgári egyesületek, kaszinók, a munkásság és a parasztságegyesületei és szervezetei; pártok; üzemek (vállalatok); magánszemélyek stb.A polgárosodás folyamatában a könyvtárügy szervezésére és irányítására két fő vagyalapváltozat formálódott. A decentralizált struktúrában a helyi kezdeményezés a meghatározó,az állam is segítheti (pl. könyvtári adó, költségvetési támogatás) vagy maga is létesíthetkönyvtárakat, az irányítás is megosztott; így történt az Amerikai Egyesület Államokbanés Nagy-Britanniában, valamint a skandináv országokban, Svájcban stb. A centralizáltstruktúra sajátosságai: állami eszközökkel, állami felügyelettel, többnyire felülről hozzáklétre, tartják fenn és irányítják a könyvtárakat, a társadalmi (egyesületi, alapítványi stb.)kezdeményezés kevésbé jelentős; pl. a franciáknál a forradalom után a magán- és egyházigyűjtemények elkobzása, erősen központosított irányítás. A centralizált szerkezet markánsválfaja az ún. szovjet modell, amelynek jellegzetességei: központosított, államosított (ál-56