A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.12.3.2 A második tanóra anyaga tudományrendszertani és elméleti alapvetés. Kísérlet aművelődés fogalmának értelmezésére és a művelődés rendszerének felvázolására. Ebben arendszerben helyezi el a könyvtárakat, rámutat történelmi szerepváltozásaikra, a belső tartalomfokozatos differenciálódására. Körülhatárolja a könyvtártörténet tárgyát, annak hármasfelfogását (egyetlen könyvtári intézmény, az egész könyvtári kultúra múltja, a tároltdokumentumok históriája is), kifejti, hogy a tantárgy az első és a második felfogásból indulki. Felhívja a figyelmet a könyvtártörténet kettős kötődésére (része a történettudománynak,valamint a könyvtár- és információtudománynak), és ebből fakadó kettős jelentőségére:hozzájárul a társadalmi mozgás fejlődésének alaposabb, mélyebb megismeréséhez, illetvesegítséget nyújthat a könyvtári tevékenység jelen idejű szakmai problémáinak megoldásához.Különös jelentősége van a szakmai önbecsülés, öntudat kialakításában és megszilárdításában.12.3.3 A harmadik lecke témája az ókori könyvtárak története. Először arról esik szó,hogy az első könyvtárak (akkor még iratgyűjtemények) keletkezése három, egymássalegyenértékű, egymást erősítő társadalmi tényező együttes hatásával magyarázható: az államiadminisztráció, a gazdasági cselekvés (termelés, áruforgalmazás) és a vallási kultusz(és a tőle akkor még elválaszthatatlan megismerő-tudományos tevékenység). Bemutatja amezopotámiai és elő-ázsiai agyagtábla könyvtárakat. Vázolja az egyiptomi és a kínaikönyvtári kultúra sajátosságait, utal az indiai könyvtárak megkésett jelentkezésének okaira.Jelzi a görög városállamok könyvtárügyének szerény voltát, ugyanakkor kidomborítja ahellenisztikus birodalmat könyvtárainak művelődéstörténeti jelentőségét. Taglalja a rómaibirodalom állami nyilvános könyvtárainak szerepét, és megemlíti az ókeresztény könyvtárakkialakulását.12.3.4 A negyedik lecke a középkori könyvtárak történetét tekinti át. Bemutatja a bizánci,az arab (iszlám) és a római keresztény kultúrkör könyvtári gyűjteményeinek sajátosságait,kiemelten a nyugat-európai kolostori, egyházi, továbbá az egyetemi és más világikönyvtárak jellemzőit, a reneszánsz könyvtári kultúra és néhány jelentősebb humanistagyűjtemény értékeit.12.3.5 Az ötödik lecke felvázolja a kora újkori és a felvilágosodás kori könyvtárak fejlődéséreleginkább ható tényezőket. Érzékelteti a korabeli bibliotékák fejlődésének fontosabbvonásait, felvillantja a belső munka sajátos értékeit. Szó esik az egyes könyvtártípusokról(városi, iskolai és egyetemi, egyházi és főpapi, főúri és egyéb magángyűjtemények,uralkodói, ún. nyilvános, szak), és ismerteti az első nemzeti könyvtár (a British Museum)létrejöttének körülményeit.12.3.6 A hatodik tanóra a középkori könyvtári kultúra magyarországi fejleményeirőlszól. Rávilágít, hogyan jelentek meg hazánkban a könyvtárak, és milyen főbb jellemzőikvoltak. Bemutatja a fontosabb itthoni könyvtártípusokat. Kitér a humanista könyvgyűjtésmeghonosodására. Részletesebben foglalkozik a magyarországi könyvtári kultúra csúcsteljesítményével,a Bibliotheca Corviniana megszervezésével, összetételével, sorsával ésművelődéstörténeti jelentőségével. Röviden bemutatja a Mátyás király halála utáni hazaikönyvtárak működését.82