A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.tájának átadásakor jutott megfelelő elhelyezéshez. A feldolgozásban súlyos lemaradás volt,amit Hellebrant Árpád alkönyvtárnok egyéni erőfeszítéssel próbált felszámolni, de a katalogizálástcsak 1929-ben fejezték be.A dualizmus korában három tudományegyetemet alapítottak. A kolozsvári (1872) egyideig az Erdélyi Múzeum-egylet (1859) könyvtárát használta; a saját bibliotéka otthona1906–1909 között épült fel, Erdélyi Pál igazgató elgondolásai szerint, ekkortájt ez a legnagyobblétszámú hazai könyvtár. A pozsonyi és debreceni egyetemről szóló törvényt 1912-ben szavazták meg. Debrecenben a református kollégiumi könyvtár volt a bázis, csak 1918tavaszán nyílt meg a saját gyűjtemény. Az intézmény nagyszerű épületében 1932-ben ideálishelyet kapott. 1921-ben a kolozsvári egyetemet Szegedre (itt új könyvtárat alapítottak),a pozsonyit Pécsre (a püspöki könyvtárt használták) helyezték át. Tulajdonképpen e kategóriábasorolhatók a nagy egyházi gyűjtemények (pl. esztergomi érseki, pannonhalmi Benedek-rendi,protestáns kollégiumok). A város könyvtárak vagy általános gyűjtőkörikönyvtárrá alakultak (pl. szegedi Somogyi-könyvtár), vagy a tudományos jelleget szakiránybafordították (pl. Fővárosi Könyvtár – szociológia, urbanisztika).Az ország agrárjellegéből következően eleinte főleg a mezőgazdasági tanintézetek (pl.Festetics György keszthelyi Georgikonja) mellett keletkeztek szakkönyvtárak. A reformkorbanmár többféle szakgyűjtemény is létezett. A kiegyezés után és a két világháborúközött a szakegyetemek és szakfőiskolák bibliotékái (pl. Műegyetem, Állatorvosi, majdTestnevelési Főiskola, József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), valamint ahivatali, hatósági gyűjtemények (pl. 1871, Központi Statisztikai Hivatal, 1912, Országgyűlés),továbbá egyre több szűken értelmezett szakkönyvtár (pl. 1883, Technológiai Könyvtár)játszottak jelentős szerepet.18. kép Az Egyetemi Könyvtár (Budapest) olvasóterme70