A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.4. A KÖZÉPKORI KÖNYVTÁRAK4.1 CÉLKITŰZÉSBemutatni a bizánci, az arab (iszlám) és a római keresztény kultúrkör könyvtári gyűjteményeineksajátosságait, kiemelten a nyugat-európai kolostori, egyházi, továbbá az egyetemiés más világi könyvtárak jellemzőit, a reneszánsz könyvtári kultúra és néhány jelentősebbhumanista gyűjtemény értékeit.4.2 TARTALOMAz antik kultúra öröksége. A bizánci birodalom könyvtárai. Az arab (iszlám) könyvtárak.A kolostori-egyházi könyvtárak Nyugat-Európában. A világi könyvtárügy kezdeteiNyugat-Európában. A reneszánsz könyvtári kultúra jellemzői. A jelentősebb humanistagyűjtemények Itáliában és más európai országokban.4.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE4.3.1 Az antik kultúra öröksége. A görög-római kultúra és a római birodalom örökségéta Földközi-tenger térségében három európai kultúrkör éltette tovább: egyenes ágon a bizánci(a keleti keresztény); a görög és a keleti művelődés számos elemét (főként a természettudományiés filozófiai műveltséget) átörökítő, a nyugat-ázsiai, az észak-afrikai és ahispániai területeken jelentkező arab (iszlám); és végül a római keresztény vagy nyugateurópai.4.3.2 A bizánci birodalom könyvtárai. A Konstantinápolyban (Bizáncban) II. Constantinoszáltal Kr. u. 356-ban alapított, a régi római bibliotékák mintáját követő, latin és görögosztályra tagolódó, Valens császár rendeletével szervezetileg is rendezett császári könyvtárfokozatos funkcióbővüléssel (filozófia, keresztény teológia, jogi művek stb.) már az elsőévszázadban jelentős gyűjteménnyé nőtt. Egyebek között a VI. században alapját képezte arómai jog Jusztinianos császár által kezdeményezett kodifikációjának (rendszerbe foglalásának).A teológiai-ideológiai indíttatású képromboló mozgalom (VIII–IX. század) rengetegkárt okozott, ám ennek visszaszorítása után Phótiosz pátriárka, a kiváló tudós újjászerveztea könyvtárt, amely a keresztes hadjáratig egyenletesen fejlődött. A Latin császárságidőszakában (1204–1261) az ideiglenes fővárosban, Niceában (Nicaea) új könyvtárt állítottakfel. A bizánci császári gyűjtemény ezután még egyszer újjáéledt, de az oszmán–törökhódítás 1453-ban végleg elpusztította. A császári gyűjtemény mellett a provinciákban egyideig még létező állami nyilvános, a főiskolai, a kolostori (főleg a Sztudiosz) és a patriarchátusikönyvtárak érdemelnek figyelmet. Bizánci hatásra, a keleti (vagy ortodox) kereszténységfelvétele után keletkeztek orosz földön is az első egyházi könyvtárak.4.3.3 Az arab (iszlám) könyvtárak. Az iszlám egyetemes művelődéstörténeti jelentőségea görög, római és a keleti (kínai, indiai, perzsa, egyiptomi, kopt, zsidó), valamint az ortodoxkeresztény irodalom, műveltség befogadása, átörökítése és közvetítése Európába. Azarab kalifák könyvtárainak hatalmas állományuk és nyilvános voltuk kölcsönöz egyedivonásokat. A VIII. század végén a bagdadi Abbaszida dinasztiához tartozó Harún al-Rasid29