A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.A reformáció térhódításával újfajta könyvtárak születtek. Nálunk is támadás indult a katolikuspüspökségek, káptalanok, kolostorok ellen: ez könyvtárak megszűnésével, pusztulásával,a könyvanyag egy részének megsemmisítésével vagy átvételével járt. Ugyanakkora protestáns felekezetek, a városi polgárok, a magyar főnemesek és nemesek, az erdélyifejedelmek áldozatkészsége, valamint a külföldön tanuló diákok ajándékai révén) létrehoztákúj kulturális intézményeiket, köztük a városi (pl. Nagyszeben, Bártfa, Kőszeg) és aziskolai (köztük a kollégiumi) könyvtárakat. Magánemberek, így elsősorban a nyugateurópaifőiskolákon-egyetemeken tanult prédikátorok, tanárok, tudósok is gyűjtöttekkönyveket; a városi polgárok szintén, mégpedig többnyire laikus tartalommal. Néhányfőnemes (pl. Illésházy István, Thurzó György, Bethlen Elek, a Wesselényi család) számottevőbibliotékával rendelkezett. Egy ideig ezekhez hasonlóak az erdélyi fejedelmek gyűjteményei,majd Bethlen Gábor kísérletet tett a gyulafehérvári udvari könyvtár kialakítására(egyúttal az ottani főiskolai támaszául is szolgált), de a török-tatár hadak később feldúlták.A protestáns könyvtárak mindegyike fontos szerepet játszott az európai kultúra közvetítésébenés a nemzeti műveltség kibontakozásában, átörökítésében.A katolikus restauráció (az ellenreformáció) könyvtárügyének alapját a reformáció támadásáttúlélt néhány püspöki-érseki és kolostori gyűjtemény képezte. Tudatos ellenreformációsszándék vezérelte a hozzánk is betelepült jezsuita rend iskola- és könyvtáralapítótevékenységét, valamint Telegdi Miklós nagyszombati érseki adminisztrátor könyvgyűjtését.A XVII. század húszas éveitől, főként Pázmány Péter bíboros és a jezsuitáktevékenysége nyomán nagy sikereket elérő restauráció folyamatában újjászerveződtek apüspöki és a prímás-érseki (Lippay György, Széchényi György), valamint szerzetesrendi(pl. Pannonhalmán a bencéseké) könyvtárak, számtalan új kolostori bibliotéka alakult. Arekatolizált főnemesek (pl. Illésházy Miklós kancellár,. Esterházy Miklós nádor) vagy főúricsaládok között olyanok is akadtak, amelyek több gazdag könyvtárral rendelkeztek. E típusbasorolható a költő Zrínyi Miklós gróf széles műveltségről tanúskodó csáktornyaigyűjteménye, amely azonban felfogható korai értelmiségi magánkönyvtárként is. A katolikusköznemesek, polgárok és világi értelmiségiek körében szintén voltak kisebb könyvgyűjtemények.Külön típust képviselt az 1635-ben alapított nagyszombati egyetem könyvtára.49