A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.sorra jelentek meg a nemzeti és szakbibliográfiák. Komoly eredményeket mutatott fel agyűjtőköri együttműködés. Kétféle előnyt is kínált a mikrofilmezés: kisebb helyigényevolt, hiánypótlásra volt alkalmas. Fellendültek és differenciálódtak az elméleti kutatásokfellendülése és differenciálódása. Kialakult és megerősödött a könyvtári szaksajtó: pl. anémet Serapeum (1840) és Zentralblatt für Bibliothekswesen (1884), az amerikai LibraryJournal (1876). Kibontakozott a nemzetközi együttműködés. A Nemzetközi BibliográfiaiIntézet (1895, később Nemzetközi Dokumentációs Szövetség – 1937) megalapítói, a belgaOtlet és Lafontaine kezdeményezték a világbibliográfia megvalósítását, de a terv a kezdetisikerek után kudarcba fulladt. A két világháború között, 1927-ben alakult meg a KönyvtáriEgyesületek Nemzetközi Szövetsége (IFLA).8.3.10 A könyvtáros-képzés kialakulása és fejlődése a polgári korban. A polgárosodásegyik velejáróként a könyvtárosság önálló foglalkozási ággá, hivatássá vált. Szükségessévált a szakmai képzés megindítása. Dziatzko a göttingeni egyetemen magántanári kurzusttartott (1886), Dewey a New York-i Columbia Egyetemen könyvtáros szaktanfolyamotszervezett (1887). Az elméleti-történeti alapozású európai és a gyakorlati irányultságúamerikai szakképzés különbsége sokáig megmaradt. A Szovjetunióban négyszintű szisztémaalakult ki: alap (tanfolyamok), közép (könyvtáros technikumok), felső (könyvtárosfőiskolák, pedagógiai főiskolák könyvtáros szakjai) és akadémiai (tudományos fokozat).Számos országban a szakképzés ekkor még hiányzott.8.4 ÖSSZEFOGLALÁSA könyvtári kultúra fejlődését leginkább befolyásoló kettős történelmi tendencia a polgárosodásés a nemzeti öntudatosodás. A polgári korban létrejött új könyvtári rendszertípusai a funkciók szerint különölnek el: nemzeti, tudományos és szak-, iskolai, közművelődési,házi könyvtárak. A két fő szervezési-irányítási modell a centralizált és a decentralizált.A könyvtárak feladták az enciklopédikus elvet, előtérbe került a gyűjtőköri együttműködés.Érvényesült a nyilvánosság elve, a könyvtárhasználat fokozatos állampolgári joggávált. Közben a könyvtári munkafolyamatok, munkaágak megújultak. Fellendült az elméletikutatás. Kibontakozott a nemzetközi együttműködés. A könyvtárosság önálló foglalkozásiággá erősödött. Kialakult a könyvtáros-képzés. A kiemelkedő könyvtárosok, vezetők szerepemeghatározó jelentőséggel bírt.8.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK1. Sorolja fel és jellemezze a polgári korszak könyvtártípusait!2. Milyen változások történtek a polgári korban a könyvtári belső munka terén?60