A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI <strong>II</strong>.század fordulóján Könyves Kálmán királynak (aki egyedül kapta az európai uralkodókközül ezt a melléknevet) is voltak könyvei, de halála után ezek szétszóródtak.A kolostori könyvtárak száma a X<strong>II</strong>-X<strong>II</strong>I. században tovább emelkedett, a székesegyházigyűjtemények szintén szaporodhattak, és a püspökök mellett működő testületek, a káptalanokis tarthattak fenn könyvtárakat, igaz, a tatárjárás mindhárom csoporton belül óriásitörést okozott.A X<strong>II</strong>I. század végén már néhány, külföldön tanult főpap is gyűjtött kódexeket, továbbáa királyi család egyes nőtagjainak könyveiről is tudunk.A XIV. században Károly Róbert uralkodása idején jött létre a királyi könyvtár. Fia,Nagy Lajos az általa alapított pécsi egyetemhez alighanem könyvtárt is rendelt. E századbanés a XV. század első felében azonban alapvetően az egyházi jelleg dominált: kolostori,székesegyházi (pl. Veszprém – két könyvjegyzék is ismert, Zágráb – feltűnően sok orvosikönyv, Várad), káptalani (pl. Pozsony), plébániai (pl. Nagyszeben, Bártfa, szepesi városok),főpapi. A világi tulajdonosok is jórészt vallási tartalmú kódexeket őriztek. Sajátos vonás aközépkor végi székesegyházi-káptalani és a plébániai könyvtárak állományában mutatkozókülönbség: az előbbiekben (a bíráskodás és a hiteles helyi funkciók miatt) magas a kánonjogikódexek száma, az utóbbiakban a lelkipásztorkodással kapcsolatos művek voltak túlnyomótöbbségben.6.3.3 A humanista könyvtári kultúra meghonosodása Magyarországon. Az itáliai reneszánszhatása nálunk a XV. század középső harmadától mutatható ki. A könyvtárügyben aZsigmond király szolgálatába állt olasz Vergerio adta a mintát. Az első hazai humanistakönyvgyűjtemény Vitéz János váradi püspök (egy ideig Hunyadi Mátyás nevelője, majd akirály bizalmasa, esztergomi érsek) nevéhez fűződik. Könyvtára kb. ötszáz kötetre becsülhető(harminchat maradt meg). Ezek művészi kivitelű kódexek (Itáliában vásárolta vagymásoltatta őket). A könyvek nagyobbik hányada világi tartalmú; nagy gondot fordított aszövegek pontosságára. Unokaöccse, Janus Pannonius pécsi püspök, a kiváló latin költőkönyvtárának sajátossága a latin-görög kettősség (hazánkban ezen a téren az első). A Mátyáskori műveltség jelentékeny alkotása volt a pozsonyi egyetem (létrehívója Vitéz János,akinek halála, 1472 után az intézmény ellehetetlenült) és könyvtára.6.3.4 A Bibliotheca Corviniana létrejötte. Hunyadi Mátyás már serdülő korában gyűjtöttés apjától, Hunyadi Jánostól is örökölt könyveket, majd uralkodóként a budai várban akirályi könyvtár kódexeivel találkozhatott. Saját könyvtárát Vitéz János példájára, az itáliaihumanisták hatására fejlesztette. Első könyvtárosa is egy olasz humanista, Galeotto Marziovolt. Az uralkodó maga is reneszánsz szellem volt, könyvszeretetét már 1464 táján emlegettékaz itáliai levelezők. 1476-tól új fejlődési szakasz kezdődött, amikor házasságot kötötta nápolyi Beatrixszal. Ekkor alakult át udvartartása itáliai mintára, meghonosodott azolasz reneszánsz művészet és tudományosság, némelyek hosszabb időre letelepedtek. Különösenszoros volt a kapcsolat Firenzével: elsősorban ott másolták, festették Mátyás királyremekmívű kódexeit, a korvinákat, amelyek esztétikai szempontból is kiemelkedők, jellegzetes,egyedik a kötésük és a díszítésük. A városból származott második könyvtárosa,Taddeo Ugoleto is, aki sokat tett a könyvtár gyarapításáért, jól tudott görögül, ő alakítottaki a Corvina görög-latin kettősségét. Az uralkodót reprezentációs szándék vezérelte, ám azállam kormányzását, tágabban az ország javát is szolgálni akarta. A könyvtár helyiségeielpusztultak, ám a korabeli leírásokból tudjuk, hol voltak és hogyan néztek ki. A budai44
A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI <strong>II</strong>.királyi palota keleti frontján, az első emeleten kapott helyet. Előcsarnokból és két teremből(az egyikben a latin, a másikban a görög szerzők műveit őrizték). A könyvek a falak mentiaranyozott, faragott hárompolcos állványokon feküdtek, tudományszakok szerint csoportosítva.10. kép Bibliotheca Corviniana helye a budai királyi palotában6.3.5 A Bibliotheca Corviniana összetétele. Mátyás király könyvtárának igazi értékéttartalmi összetétele adta. Hasonlóan az itáliai törekvésekhez, ő is olyan könyvgyűjteménytakart létrehozni, amely humanista értelemben teljes, befejezett. A gyarapítás során akönyvtárosok valamennyi korabeli tudomány- és ismeretág alkotásait gyűjtötték, különösgonddal az antik és a kortárs humanista szerzőkét, vagyis a könyvtár magában foglalta azantik világ és a reneszánsz századának szellemi kincseit. Gazdagságát, értékét növelték agörög kódexek, illetve azon görög szerzők munkái, amelyeket elsőként a BibliothecaCorviniana (ez utólagos megnevezés) számára fordítottak latinra. A fennmaradt vagy adatokbólismert kb. 650 műnek több mint egyharmada antik görög szerzőtől való, kb. ugyanannyi,mint a latinoktól és több mint a XV. század második felének íróitól. Mindezeknekhatvan százaléka Mátyás életében nem jelent meg nyomtatásban, és maradtak fenn olyankódexek is, amelyek klasszikus auktorok műveinek egyetlen példányai. Vannak adatok45