A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.dolkodású, a nemzetnek elkötelezett személyeknek, mozgalmaknak köszönhető. A belsőmunka színvonala elmaradt az élenjáró európai könyvtárakétól. Megindult a fővárosközpontúságkialakulása (Pest-Buda), noha a vidéki gyűjtemények szerepe is jelentős.Végeredményben létrejöttek a polgári jellegű könyvtártípusok, bár nemegyszer kezdetlegesen,torzan. A polgári kor könyvtártípusai a magyarországi és erdélyi nemzetiségek körébenis kialakultak: pl. a szász „nemzeti” gyűjtemény (Nagyszeben), a görög katolikus románságkönyvtára a balázsfalvi püspöki papneveldében, Szerb Matica, Szlovák Matica.10.3.3 A dualizmus kori könyvtárügy általános jellemzői. A kiegyezést követően felgyorsultpolgári átalakulás kedvezően hatott a könyvtári kultúra fejlődésére is. A polgárijellegű könyvtári struktúra alapjai megszilárdultak, különösen szembeötlő a mennyiséginövekedés (gyűjtemények száma, mérete, az olvasóközönség bővülése stb.), a minőségielemek viszont egyenetlenséget tükröznek. Továbbra is csekély az állami feladatvállalás,komoly finanszírozási gondok jelentkeztek, de Eötvös József vallás- és közoktatásügyiminiszter jóvoltából már tudatos könyvtárpolitikáról beszélhetünk. Egyebek között a háromnagy budapesti könyvtárt (múzeumi, egyetemi, akadémiai) össze akarta vonni (jogilagezt nem lehetett), aztán a könyvtárak közötti feladat-megosztást szorgalmazta, de ez semvalósult meg (később sem vetették fel). A szervezési-irányítási modell átmenet a centralizáltés decentralizált változat között, és inkább az utóbbi felé hajlott. A század végére(1897) létrejött a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, illetve Főfelügyelősége; azutóbbinak jeles könyvtárosok (Ferenczi Zoltán, Gulyás Pál stb.) közreműködésével számoselőremutató kezdeményezése volt. Az első világháború előtt Szabó Ervin és munkatársaikorszerű polgári, némely elemében radikális könyvtár-politikai programot dolgoztak ki.10.3.4 A magyarországi könyvtári kultúra a két világháború között. A rövid életű tanácsköztársaságkönyvtárügyi törekvései szovjet-orosz mintára a centralizált modell meghonosításátcélozták. A trianoni békediktátummal új határok közé szorított, szétdarabolt országbana fejlődés lassú és továbbra is egyenetlen, a korábbinál súlyosabb ellentmondásokterhelték. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter (1921-től) újfajta koncepciója: az erőkkoncentrálása, központban a tudományos könyvtárak, az OSZK és az iskolai könyvtárak.Módosult az irányítási struktúra, egy ideig (1922–1934) eredményes kísérlet volt az OrszágosMagyar Gyűjteményegyetem szervezete, amelyben az állami intézményeket vontákössze. Utána közgyűjteményi felügyelő és könyvtári előadó működött a minisztériumban.A központi irányítást is segítette az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ(1923-tól), például a külföldi könyvek és folyóiratok lelőhely-katalógusával, a katalogizálásiszabályzattal. A statisztikai mutatók a kezdeti és elkerülhetetlen mennyiségi visszaesésután a növekedés tendenciáját jelzik. Az 1930-as években az ország bekapcsolódott a nemzetközidokumentumáramlásba.10.3.5 A nemzeti könyvtár (1802–1945). A nemzeti könyvtár Széchényi Ferenc nagylelkűadományából keletkezett: a gróf 1802-ben ajánlotta fel hungarica-gyűjteményét (kb.tizenötezer kötet) a magyar nemzetnek. 1808-ban törvényt hoztak a Magyar Nemzeti Múzeummegalapításáról; az intézménynek (amelyet a rendi országgyűlés felügyelt és a nádorirányított) volt a része az Országos Széchényi Könyvtár. 1804-ben királyi rendelet, majd1848-ban törvény született a kötelespéldány-szolgáltatásról. A gyarapítás egyéb formái:ajándékok (köztük Széchényi Ferenc külföldi anyaga), vásárlások, csere. Az országgyűlés68