A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI <strong>II</strong>.olyan könyvekről is, amelyeknek pusztulásával az illető mű utolsó példánya veszett el. Afejlődés tetőpontján, a király halálakor gyűjtemény kb. két-két és fél ezer kötetet tett ki. Azállomány túlnyomó része kódex, ám kevés nyomtatott könyv is akadt. Kb. egytizedük ismert,ezek alapján képet alkothatunk a gyűjtemény tematikai gazdagságáról. A következőtudományágakból származó kötetek találhatók benne: filozófia, teológia, történelem, filológia,szépirodalom, retorika, csillagászat, orvostudomány, matematika, hadtudomány,építészet, földrajz. A szövegek filológiai szempontból nagyjából megfelelnek az itáliaifejedelemi kódexek átlagának.6.3.6 A Bibliotheca Corviniana sorsa. A történelem úgy fordult, hogy a király művével,a magyar reneszánsz állammal együtt a könyvtár is széthullott. Mátyás halála után törvénytelenfia, Corvin János (aki nem örökölhette a trónt) szerződést kötött a nemzet képviselőivel,mely szerint a Corvina országos könyvtár, a nemzet tulajdonosa, a királyi udvarbankell tartani és kezelni. A Jagelló uralkodók, <strong>II</strong>. Ulászló és <strong>II</strong>. Lajos alatt a pompás gyűjteményapadni kezdett (megengedték a kölcsönzést, ajándékozgattak belőle). Majd a törökhódítás nyomán közelebbről nem ismert módon szétszóródott, elpusztult: Szulejmán szultánzsákmányként vitt magával kódexeket, a zömét Izabella királyné állítólag Erdélybeszállította, ahol valószínűleg tűzvészben elégtek. Csapodi Csaba számításai szerint a hiteles,fennmaradt korvinák száma 216, ebből 53 található magyarországi könyvtárakban.Mindegyik megbecsült értéke az emberi szellem örökségének, tárgya a digitalizálási programnak.6.3.7 A Bibliotheca Corviniana könyvtár- és művelődéstörténeti jelentősége. A budaikirályi gyűjtemény nemcsak a középkori, hanem az egész eddigi magyar könyvtártörténetcsúcsteljesítménye, a magyar művelődés egyik kiemelkedő alkotása. A maga idején Európamásodik legnagyobb könyvtára, kódexei kivételes művészi alkotások voltak. Tartalmiösszetételénél fogva talán a legkorszerűbb reneszánsz gyűjtemény, alighanem megközelítettea korabeli humanista szemlélet szerinti befejezettséget. A kortársak őszinte csodálattalírtak, beszéltek róla, görög-latin kettőssége a firenzei Lorenzo Medici számára is mintáulszolgált. Mivel a budai reneszánsz királyi udvar kulturális, tudományos központként isfunkcionált, a könyvtár a kutatóknak is segítséget nyújtott.6.3.8 A magyarországi könyvtárak Mátyás király halála után. A reneszánsz szellem,Mátyás király ösztönző példája leginkább a főpapok körében hatott. Már uralkodása idejénvolt néhány püspöknek könyvtára, halálát követően aztán a reneszánsz műveltség, így akönyvtári kultúra is a főpapi udvarokba decentralizálódott. Állományukról kevés ismerettelrendelkezünk, mert a török háborúk folyamán többségük elpusztult. A XV. század végén, aXVI. század elején szinte mindegyik érseknek, püspöknek volt humanista gyűjteménye,akárcsak jó néhány kanonoknak, prépostnak. Az első hazai nyilvános könyvtár HandóGyörgy pécsi püspök tulajdonában volt. Beatrix királyné unokaöccse, Este Hippolit bíboros(aki gyermekként lett esztergomi érsek, majd egri püspök is volt) könyvjegyzéke jellegzetesehumanista nevelési-oktatási anyagot tükröz. A szórványos források, korabeliemlékek arra vallanak, hogy igazi világi könyvtári kultúra nem alakult ki. A zömmel elsőgenerációs főnemesek nem érdeklődtek a könyv iránt, a köznemes Werbőczy István nádor,jogtudós viszont művelt humanista volt. A királyi hivatalnokok, városi polgárok és iskolamesterek,a világi nők könyvei jórészt vallásos munkák voltak.46
A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI <strong>II</strong>.Az egyházi könyvtárak fejlődését a nyomtatott könyv megjelenése és beáramlása fellendítette,de – a humanista főpapi székhelyek kivételével – az új, reneszánsz kultúra csakkis részüket érintette. A budai királyi kápolna könyvtára, amely Mátyás király jóvoltából amásodik legnagyobb hazai könyvgyűjteménnyé gyarapodott, tartalmilag (és külsőleg) ellentétevolt a Corvinának: többsége nyomtatott könyv és jellegzetesen egyházi állomány, akódexek és a nyomtatott könyvek kivitele szerény. Még mindig számottevő maradványaitBuda 1686-os felszabadításakor találták meg. A plébániai könyvtárak növekedését a nyomtatottkönyvek beáramlása lendítette előre (pl. Lőcse, Bártfa, Selmecbánya). Kevés adatmaradt fenn a kolostori (bencések, premontreiek, pálosok, Ágoston-rendiek) bibliotékákról.A dominikánusok rendszeresen bejegyezték a birtokló klastrom nevét a kódexekbe.Hasonlóan jártak el karthauziak, akik igen lelkiismeretesen gondozták könyvgyűjteményeiket.Az apácakolostorok elsősorban azzal tűntek ki (a margitszigeti domonkosrendiek),hogy a kódexek mind nagyobb hányada magyar nyelven íródott.6.4 ÖSSZEFOGLALÁSA kereszténység felvételével a magyar könyvtári kultúra beilleszkedett a nyugateurópaifejlődés áramlatába. Ennélfogva a középkor századaiban a következő könyvtártípusokjöttek létre: kolostori, székesegyházi, plébániai, káptalani, főpapi. Megemlítendőkmég az iskolázott világiak és a királyi család nőtagjainak a könyvei, továbbá a királyikönyvtár csírái. Az utóbbi története átvezet a magyar művelődés egyik csúcsteljesítményéhez,Mátyás király Bibliotheca Corviniana néven emlegetett reneszánsz könyvgyűjteményéhez.A humanista könyvtári kultúra magyarországi meghonosítása az olasz Vergerio, valamintkét magyar püspök, Vitéz János és Janus Pannonius nevéhez fűződik. Hunyadi Mátyásreprezentatív uralkodói könyvtára a pápai Vaticana után a második legnagyobb európaibibliotéka, tartalmi összetétele viszont annál is korszerűbb. A Mátyás halálát követőévtizedekben a remek gyűjtemény kezdett szétszivárogni, majd XVI. század közepén szétszóródott.Ekkortájt a hazai reneszánsz könyvtári kultúra a humanista főpapi udvarokbadecentralizálódott. A világi humanisták gyűjteményeiről nagyon kevés adatunk van, a korabelifőnemesség meg egyáltalán nem érdeklődött a könyv iránt. A tárgyalt időszakbantovább éltek a hagyományos egyházi gyűjtemények. A magyar nemzeti művelődés és irodalomfejlődése szempontjából különösen jelentősek a XVI. század eleji apácakolostorokkönyvtárai, amelyek a magyar nyelvű irodalom őrzésében jeleskedtek.6.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK1. Milyen könyvtártípusok léteztek a középkori Magyarországon?2. Sorolja fel a Bibliotheca Corviniana fontosabb jellemzőit!47