A MÅ°VELÅDÃSTÃRTÃNET KÃNYVTÃRI VONATKOZÃSAI II.
A MÅ°VELÅDÃSTÃRTÃNET KÃNYVTÃRI VONATKOZÃSAI II.
A MÅ°VELÅDÃSTÃRTÃNET KÃNYVTÃRI VONATKOZÃSAI II.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI <strong>II</strong>.8. A POLGÁRI KOR KÖNYVTÁRAI8.1 CÉLKITŰZÉSMegismertetni a hallgatókat a polgári kor könyvtári kultúrájának fejlődését meghatározópolitikai, gazdasági, kulturális és technikai feltételekkel. Rámutatni a könyvtárak történeténekáltalános jellemzőire a francia forradalomtól a második világháború végéig. Vázolnia korabeli könyvtártípusok (a nemzeti, az általános gyűjtőkörű tudományos és aszakkönyvtárak, az iskolai, az ún. közművelődési és a házi könyvtárak) sajátos vonásait, akönyvtárügy szervezeti alapmodelljeit. Közölni a könyvtári belső munka átalakulásával ésa könyvtáros-képzés kialakulásával kapcsolatos tudnivalókat.8.2 TARTALOMA könyvtárak fejlődésének történelmi háttere a XV<strong>II</strong>I. század végétől napjainkig. Akönyvtárak történetének általános jellemzői 1789–1945 között. A polgári kor új könyvtártípusaiés szerveződési struktúrái, az ún. szovjet modell. A nemzeti könyvtárak. A tudományosés szakkönyvtárak. Az iskolai könyvtárak. A közművelődési könyvtárak. A házikönyvtárak. A könyvtári belső munka átalakulása. A könyvtárosképzés kialakulása és fejlődésea polgári korban.8.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE8.3.1 A könyvtárak fejlődésének történelmi háttere a XV<strong>II</strong>I. század végétől napjainkig.Célszerű elkerülni a címben jelzett bő két évszázad történelmi folyamatainak, eseményeinekkronologikus ismertetését, mert az csaknem reménytelen és szükségtelen kísérlet lenne.A középiskolai tanulmányokra támaszkodva és a tudományos ismeretterjesztés szándékávalszületett történeti összefoglalások alapján elsősorban azokat a fejlődési tendenciákatkellene megragadni és konkrét példákkal szemléltetni, amelyek meghatározták, befolyásoltáka könyvtári kultúra változásait, alakulását. Elsősorban a következőkre lehet gondolni.A polgárosodás, majd a modernizáció és a vele szorosan összekapcsolódó nemzeti öntudatosodás,a nemzeti egységért vagy a nemzeti önrendelkezésért folytatott harc. A gyarmatosításúj formái, később a gyarmati rendszer felszámolása. Az ipari forradalom kibontakozásaés a technikai forradalom máig tartó újabb hullámai; a gépipari nyomdászatlétrejötte és kibontakozása. A távközlés és a számítástechnika fejlődése, az internet szerepe.A társadalmi átrétegződés, az urbanizáció (városiasodás) és az iskolázottsági szint módosulása.A politikai mozgalmak és a forradalmak, a demokratizálódás, és ezek ellenében atotalitarizmus. A nyilvánosság gondolatának előtérbe nyomulása; a tömegkönyv és a tömegsajtóhódító útja. A fontosabb ideológiai áramlatok (liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus,nacionalizmus, rasszizmus stb.). A művelődés (oktatás, tudomány, művészet,közművelődés stb.) terén végbement változások. A második világháború utáni ún.világrendszerek (kapitalista, szocialista, harmadik világ), a szocialista kísérlet kudarca. Azitt elsajátított ismereteket indokolt felhasználni a lecke további kérdéseinek, valamint ajelen könyvtári kultúrájának és az időszak magyarországi fejleményeinek tárgyalásánál is.55