A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.A Library of Congress (Washington) az észak-amerikai parlament belső hivatali könyvtárakéntalakult 1800-ban. Lassan gyarapodott, csak a polgárháborút követően gyorsult fela fejlődése. 1870-től nemzeti gyűjtemény. Amikor 1897-ben új épületet kapott, már milliósállománya volt. Putnam igazgatása alatt tervszerű állománygyarapítás folyt, és kifejlesztettéka központi szolgáltatásokat is: nyomtatott katalóguscédulák közreadása (ami nagy lépésvolt a címleírás egységesítése felé), központi katalógus szerkesztése a külföldi munkákról(amely a könyvtárközi kölcsönzés nélkülözhetetlen segédlete lett).A Deutsche Bücherei (Lipcse) kései kezdeményezés. Bár a berlini porosz állami könyvtára teljes németországi anyagot gyűjtötte, Altfhoff javaslata ellenére sem kapott nemzetifunkciót. A német könyvkiadók és könyvterjesztők egyesülése, a szász tartományi kormányés a lipcsei városvezetés 1912-ben alapította meg az első német nemzeti könyvtárt.Az 1913-tól megjelent németországi és a külföldi német könyvtermést őrizte, a korábbiidőszakból a berlini könyvtár szerezte be a dokumentumokat. Az első világháború után anemzeti bibliográfia centrumává vált.A Szovjetunió területén korábban nem volt nemzeti könyvtár (hasonló feladatot látott ela pétervári cári és a moszkvai Rumjancev gyűjtemény). A bolsevik kormány 1924-benhozta létre a nemzeti könyvtárt, amelyet a következő évben Leninről neveztek el. Hamarosanhatalmas állománnyal rendelkezett, és módszertani központként is ténykedett.8.3.5 A tudományos és szakkönyvtárak. Két csoportja különböztethető meg: az általánosgyűjtőkörű tudományos könyvtárak és a speciális gyűjtőkörű, részben tudományos, részbenszakmai irodalmat őrző szakkönyvtárak. Az első kategória voltaképpen az enciklopédikusgyűjteményeket váltotta fel; itt az akadémiai és a tudományegyetemi bibliotékák ameghatározóak, de jelentősek a volt udvari és az egyházi, valamint a nagy nyilvános gyűjteményekis. A belső munkában és az elméleti kutatás terén legszínvonalasabb tevékenységeta német egyetemi könyvtárak (pl. a berlini, a müncheni) folytattak. A második csoportfokozatosan bővült, egyenes következményeként az ipar, a közlekedés, amezőgazdaság, a hitelélet, az állami adminisztráció és a szakfelsőoktatás fejlődésének ésdifferenciálódásának. 1880 után szakkönyvtári keretben indult meg a dokumentáció és ittalakult ki a tudományos tájékoztatás jó néhány eljárása és módszere.8.3.6 Az iskolai könyvtárak. A tankötelezettség széles körű bevezetése és a középfokúoktatás kiterjedése következtében az iskolai könyvtárak száma többszörösére emelkedett.Az életükben is fordulat történt. Feladatkörük bővült: a tanulók tanulmányi munkájánaksegítése, számukra önképzési és szórakozási lehetőség biztosítása, a pedagógusok oktatónevelőés a középiskolákban kutató munkájuk támogatása. A képzési szintek és középszinten a képzési irány (általános vagy szakképző) szerint differenciálódtak, a középiskolákbanés a nagyobb elemi tanodákban külön-külön tanári és tanulói gyűjtemény működött.8.3.7 A közművelődési könyvtárak. A tárgyalt korszakban a legszembeötlőbb fejlődés aközművelődési (vagy nyilvános), azaz a polgárság közép- és alsó rétege, a munkásság és aparasztság, valamint az ún. művelt középosztály könyvellátását szolgáló könyvtárak típusábanment végbe. Az időrendet követve először a forradalom és a napóleoni császárságidején a városokban felülről szervezett francia nyilvános könyvtárak említendők. A XIX.század első felében a németeknél népkönyvtárak (Volksbibliothek) alakultak, amelyekettudatosan választottak el a városi tudományos könyvtáraktól. A népfelvilágosítás szándé-58