A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.lami dotáció és felügyelet), hierarchizált, a párt által irányított, a művelődés és a politikaiideológiaiagitáció együttes szolgálata, a tömegkönyvtárak magas száma. Vannak átmeneti,köztes formációk is, például a németeknél (inkább állami dominancia) és az olaszoknál(területileg decentralizált).8.3.4 A nemzeti könyvtárak. A polgári korban a nemzeti könyvtárak váltak a legtöbb országkönyvtárügyének meghatározó intézményeivé. Létrejöttük indítékai: a felvilágosodásnemzeti programja, a nemzeti öntudatosodás tendenciája, a nemzeti önismeret, a nemzetiértékek megőrzésének és felmutatásának, a nemzeti kultúra (irodalom, tudomány) ápolásaés eredményeinek számbavételének szándéka. Elsődleges feladatuk az állam területén közreadottkönyvek, egyéb nyomtatott dokumentumok, az ott keletkezett kéziratok és a külföldönmegjelent, az országra (nemzetre) vonatkozó kiadványok, vagyis a patriotika anyagteljességre törő gyűjtése és megőrzése. Többnyire vállalkoznak a kutatás támogatására is, akülföldi irodalomból való válogatással. Az előzményeik szerint szokás őket csoportosítani:korábban uralkodói (udvari) könyvtárak voltak (pl. francia, osztrák, svéd, spanyol); magánalapításúak(pl. angol, magyar, orosz); valamely intézmény gyűjteménye vált nemzetikönyvtárrá (pl. USA, japán, finn); állami létesítés (pl. görög, bulgár, ír).Az egyetemes könyvtártörténetben játszott szerepük folytán öt nemzeti bibliotéka fejlődésétkülön is indokolt áttekinteni. A British Museum (London) könyvtára a XIX. századközepén, Panizzi munkássága révén és a parlamenti bizottságok vizsgálatai nyomán váltkorszerű könyvtárrá. Panizzi három fontos alapelvet fejtett ki: a múzeum (és könyvtára)nem látványosság, hanem a kultúra terjesztésének intézménye; része a közszolgálatnak;használatában a lehető legnagyobb liberalizmust kell alkalmazni. Sikerült kivívnia a tekintélyesés állandó dotációt, a kötelespéldány-rendelet szigorú végrehajtását; megújította azállománygyarapítást, a feldolgozását, az olvasószolgálatot. Megálmodta a kerek alaprajzú,építészetileg is igen látványos olvasótermet (1857), ahol felállította az első nyílt polcosreferensz-kézikönyvtárt. A raktárakban a tűz ellen jobban védő vasállványzatot helyezett elállítható polcokkal. A parlament később, a huszadik század elején az újságok számára különraktárt emeltetett, távol a főépülettől.13. kép British Museum olvasótermeA Bibliothèque Nationale (Párizs) sokáig a forradalom idején elkobzott hatalmaskönyvanyaggal birkózott, majd a század derekán és második felében sikerült megoldani aleltározást és a feldolgozást. Közben új olvasóterem is létesült (1868). Jeles igazgatója voltDelisle, akinek irányításával az intézmény méltóképpen betölthette a rá háruló szerepet.57