A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.lyezés, tömör és toronyraktárak. Az információk szabad áramlásának követelménye visszaszorítottaa zárt anyagok arányát. Új szolgáltatásként jelent meg a fény-, majd a digitálismásolás. A feltárás terén korszakos változás a nemzetközi bibliográfiai leírási szabványokelfogadása (1977); folytatódott az ETO karbantartása, módosítása (előbb a FIID, majd egye célra létrehozott nemzetközi konzorcium keretében), elterjedtek a tárgyszó-katalógusokés a tezauruszok. A dokumentációs tevékenység az információszolgáltatás irányába fejlődötttovább. Szinte minden munkaágban kibontakozott az országokon belüli együttműködés.Megnőtt a szakmai szerveződések száma és szerepe. Az elméleti kutatások során elkülönülta könyvtárakkal és az információszolgáltatással foglalkozó ismeretág, a könyvtár- éstájékoztatástudomány, újabban a könyvtár- és információtudomány. A könyvtárospályatovábbi differenciálódása, az újfajta munkaterületek létrejötte, a szakma átalakulása (pl.dokumentalisták, informatikusok alkalmazása) minőségi változásokat gerjesztett a szakképzésterén is. A könyvtárosképzés világszerte egyetemi vagy főiskolai rangra emelkedett,több országban megvan a szakosodás, illetve a tudományos továbbképzés lehetősége.A középfokú képzés nagy változáson megy keresztül.9.3.5 A nemzetközi együttműködés a jelenkorban. Markáns eleme a könyvtári kultúra jelenkorifejlődésének a nemzetközi együttműködés eleinte lassú előrehaladása, majd felgyorsult,a számítástechnika (főként az internet) jóvoltából szinte ugrásszerű fellendülése.Különösen hatékony a nemzetközi szervezetek szerepe: UNESCO (Egyesült NemzetekOktatásügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, 1946), az IFLA, az ISO (NemzetköziSzabványügyi Szervezet, 1947), és amíg létezett a FIID (Nemzetközi Dokumentációs ésInformációs Szövetség); ám ezeken kívül igen sok nemzetközi könyvtáros egyesület isműködik.Fontos fejlemény volt a nemzetközi dokumentum-azonosító számok (ISBN – könyvek,ISSN – időszaki kiadványok, ISDS – folyóirat-nyilvántartás) bevezetése. Feltétlenül kiemelendőaz IFLA öt munkaprogramja: egyetemes bibliográfiai számbavétel (UBC), kiadványokegyetemes hozzáférhetősége (UAP), egyetemes adatáramlás és távközlés (UDT),megőrzés és konzerválás (PAC), a harmadik világ könyvtárügyének fejlődése (ALP).Nemzetközi összefogással, támogatással épült fel az új, a korszerűség (szűkebben az elektronikusbibliotéka) jelképének tekintett Alexandriai Könyvtár.9.3.6 A számítógép és a távközlési forradalom hatása a könyvtári munkára. Az utóbbiévtizedek kétségkívül legfontosabb fejleménye a számítástechnika könyvtári alkalmazása.Különösen kiemelendő az integrált könyvtári rendszerek létrejötte. Az új technika a könyvtárimunka csaknem minden mozzanatát áthatja. A gyarapítás fontos eszköze, az elektronikusdokumentumok növekvő arányban kapnak helyet az állományban, a komputer alkalmasa nyilvántartására és a raktári rend vezérlésére. A feltárás során az információkrendkívül nagy mennyisége tárolható, integrált és közös katalógusok, különféle bibliográfiai,faktográfiai és szöveges (full-text) adatbázisok építhetők. Az olvasószolgálat szinténelképzelhetetlen számítógép nélkül: beiratkozás, kölcsönzés, felszólítás, statisztikák,könyvtárközi kölcsönzés, elektronikus folyóiratcikk-szolgáltatás stb. Felgyorsult az elektronikusismeretközvetítés, az adat- és a fakszimile-átvétel stb. A könyvtári tájékoztatásvisszakereső és szétsugárzó módja egyaránt megújult: pl. hivatkozás- vagy linkgyűjtemények(a portálok) létrejötte, elektronikus publikálás. Újra összekapcsolható a dokumentumokelőállítása és őrzése, felhalmozása. A könyvtári szolgáltatások marketingjére, megis-64