A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.7411. A MAGYARORSZÁGI KÖNYVTÁRI STRUKTÚRA ÉSFONTOSABB INTÉZMÉNYEI11.1 CÉLKITŰZÉSRöviden ismertetni a magyarországi könyvtárügy főbb fejlődési tendenciáit a másodikvilágháború utáni évtizedekben, közelebbről a szocialista kísérlet időszakában. Rámutatnia magyarországi könyvtárak életének meghatározó jellemzőire a rendszerváltást követően.11.2 TARTALOMA magyarországi könyvtártörténet szakaszai 1945 után. A könyvtárügy helyzete a másodikvilágháborút követő években. A könyvtári kultúra főbb fejlődési tendenciái a szocialistakísérlet időszakában. A könyvtárhálózatok, a könyvtártípusok. A rendszerváltás hatásaa hazai könyvtárak életére. Az 1997. évi CXL. törvény a nyilvános könyvtári ellátásról.11.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE11.3.1 A magyarországi könyvtártörténet szakaszai 1945 után. A második világháborúutáni hazai könyvtártörténet periodizációját célszerű a köztörténeti felosztáshoz igazítani,mert a politikai-gazdasági fordulatok mély hatást gyakoroltak a könyvtárügy fejlődésére is.Ennélfogva három szakasz határolható el: 1945–1948 – az ún. koalíciós évek, próbálkozásoka polgári demokrácia helyreállítására és fenntartására; 1948–1989/90 – a szocialistakísérlet évtizedei, 1989/90-től napjainkig – az ún. rendszerváltás (rekapitalizáció, a politikaidemokrácia alapelemeinek kibontakozása).11.3.2 A könyvtárügy helyzete a második világháborút követő években. Az első periódusról,a koalíciós évekről keveset mondhatunk. A könyvtári örökség történelmileg ellentmondásosvolt, 1945 körül a magyarországi könyvtárügy általában elmaradt az élmezőnytől.E rövid szakaszban tulajdonképpen a korábbi állapotok maradtak meg, az újkezdeményezések megvalósítására nem jutott idő.11.3.3 A könyvtári kultúra főbb fejlődési tendenciái a szocialista kísérlet időszakában.Az ún. fordulat évétől (1948) nálunk is kialakult a centralizált szervezési-irányítási modell,mégpedig annak szovjet (vagy szocialista) változata. Igaz, néhány nemzeti eltéréssel ésérzékelhető angolszász hatással. Feléledtek a nemzetközi kapcsolatok, átvették a nemzetköziszabványokat. Az állami irányítás és felügyelet elvéből következett, hogy magas szintűjogszabályok születtek: 1952. május, Minisztertanács határozata – a megyei könyvtárakalapítása (hierarchia: megyei → járási → községi könyvtárak fölé- és alárendeltsége);1956. 5. sz. törvényerejű rendelet – könyvtári rendszer kialakítása (színvonalas jogalkotás);1976. 15. sz. törvényerejű rendelet – az előzőt erősítette meg. Számos egyéb jogszabály ismegjelent a részterületekről. Enyhítette a centralizációt, a politikai befolyást az országoskönyvtárügyi konferenciák többszöri összehívása: 1952 (az első) – a „tömegkönyvtárakról”,azaz a népkönyvtárakról; 1955 (második) – az 1956-os törvényerejű rendelet előkészítése(Kovács Máté szerepe); 1970 (harmadik) – az általános nyilvános könyvtár azegyik fő téma, elfogadtak egy korszerű számítógépesítési programot (amely így sosem