A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI <strong>II</strong>.emberiség (a nemzet, egy hely) múltjának alaposabb megismeréséhez, másrészt segíti akönyvtárszakmai problémák megoldását és előmozdítja a szakmai hivatástudat, önbecsüléskialakulását, elmélyülését.2.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK1. Vázolja a művelődés fogalmi rendszerét és helyezze el abban a könyvtárt!2. Említse meg a könyvtártörténet tárgyának három értelmezését és kapcsolódásáta társadalomtudományokhoz!20
A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI <strong>II</strong>.3. AZ ÓKORI KÖNYVTÁRAK3.1 CÉLKITŰZÉSMegismertetni a hallgatókat a könyvtárak létrejöttének okaival, az ún. ókori Kelet folyammenti kultúrái, vagyis Mezopotámia és Elő-Ázsia, Egyiptom, Kína és India fontosabbkönyvtáraival, a görög városállamok és a hellenisztikus birodalmak könyvtári kultúrájával,továbbá a római birodalom könyvtárainak jellegzetes vonásaival.3.2 TARTALOMA könyvtárak keletkezése. A mezopotámiai és elő-ázsiai agyagtábla könyvtárak, különöstekintettel az eblai és a ninivei királyi gyűjteményre. Az egyiptomi könyvtárak fennmaradtemlékei. A kínai táblakönyvtárak. Az indiai könyvtárak megkésettsége. A görögvárosállamok és a hellenisztikus birodalmak könyvtárai, az alexandriai könyvtár. A rómaibirodalom könyvtárai.3.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE3.3.1 A könyvtárak keletkezése. A könyvtárak kialakulása az írásbeliség (az írás, akönyv) létrejöttének és elterjedésének egyenes következménye, sajátosságaik kibontakozásaegyütt haladt a folyam menti kultúrák, az ún. ókori keleti államok fejlődésével. Ezeken aterületeken ismerték fel először, hogy a múlandóság legyőzésének egyik hatékony fegyvereaz írásbeli dokumentumok megőrzése, rendszerezése. Az e célra szerveződött első gyűjteményeka mai értelemben vett levéltári (irattári) és könyvtári funkciót egyaránt ellátták.Hármas szükséglet szülte őket: a gazdasági, az államigazgatási és a vallási-művelődési.Tehát a könyvtár a gazdasági, kulturális, politikai fejlődés adott fokán jelent meg. Hogymikor és hogyan, ez a múlt homályába vész. A régészeti leletek tanúsága szerint előszörkönyvtárak valószínűleg az uralkodók udvarában vagy/és a templomok mellett létesültek,majd innen terjedt el a szokás a magánemberek körében. A szerény forrásadatok tehát arrautalnak, hogy a korai, kezdeti szakaszban némi időeltolódással kialakult a könyvtárak kétalapvető fajtája, a köz- (vagy közösségi) és a magánkönyvtár. A két alapfunkció is kibontakozott:a gyűjtemény használatát biztosítani a jelen, a dokumentumokat megőrizni a jövőszámára. Mindkét esetben az évezredek folyamán rengeteg variáns jött létre, illetve a megoldásmódozatai is sokat változtak. Örök tanulság az is, hogy a dokumentum-állománylényegében az emberiség emlékezete, a könyvtár a könyv (a dokumentum) és az olvasó (ahasználó) találkozóhelye (közvetlenül vagy közvetve), legyen szó akár köz-, akár magángyűjteményről.A könyvtárak feladatai közé tartozott a dokumentumok előállítása is; amiaztán a kéziratosság korában mindvégig jellemző vonásuk maradt. Már a legrégebbi iratgyűjteményekben(a könnyebbség kedvéért nevezzük könyvtáraknak) is volt katalógusuk,vagy legalábbis valamiféle nyilvántartási, visszakeresési rendszer.3.3.2 A mezopotámiai és elő-ázsiai agyagtábla könyvtárak. Közöttük kiemelkedő jelentőségűaz eblai (észak-szíriai) királyi gyűjtemény, amely az első ismert levéltár-könyvtárvolt (kb. Kr. e. 2500–1600 között), de mérete és rendezettsége alapján feltételezhető, hogymegelőzte egy ma még ismeretlen fejlődési folyamat. A leghíresebb és legnagyobb az asz-21