A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.1836-ban hozzájárult Jankovich Miklós gazdag (kb. harmincötezer kötetnyi) hungaricakönyvtáránakmegvételéhez, majd 1850 után az uralkodó segítségével megvásárolták HorvátIstván egyetemi tanár, egykori könyvtárőr harmincezres külföldi gyűjteményét. 1846-raépült fel a klasszicista múzeumpalota (ott 1848 elejétől lehetett használni a könyveket).1866-ban nyílt meg a nyilvános olvasóterem. A sokáig rendezetlen, feldolgozatlan állománytEötvös József kultuszminiszter utasítására Barna Ferdinánd rendezte, a müncheniszakrendszer átvételével (1875-re fejezte be). 1884-ben hozták létre a Hírlaptárt (SzinnyeiJózsef kezdeményezésére). 1897-ben európai színvonalú, szigorú köteles példány törvényszületett, 1914-ig meglehetősen hézagtalan a szolgáltatás. Ehhez képest az 1929-es törvénykevésbé hatékony. Az 1930-as évek közepén az új főigazgató, Fitz József átszervezte, modernizáltaaz OSZK-t: ETO alkalmazása, a feldolgozó futószalag bevezetése, referenszszolgálatmegszervezése, cédulák sokszorosítása, a kurrens könyvészet elindítása stb.17. kép A Nemzeti Múzeum a reformkorban10.3.6 A tudományos és szakkönyvtárak. Az általános gyűjtőkörű tudományos könyvtáraktípusába tartozó egyetemi könyvtár hosszabb stagnálás után Toldy Ferenc szakszerűigazgatása (1844–1873) idején vált színvonalas intézménnyé: céltudatos beszerzést folytatott,a belső munka tervszerű, szervezeti szabályzatot dolgozott ki, folyóirat-olvasó szobátlétesített. Az intézkedés eredményeképpen a használók száma megháromszorozódott. 1867után elvesztette a köteles példányt, viszont igyekeztek sok külföldi tudományos dokumentumotgyűjteni. A magyarországi Teleki család harmincezer kötetes adományából jött létre(1826-ban) a Magyar Tudós Társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia könyvtára.Ezt szintén Toldy Ferenc szervezte meg. 1865-ben, az MTA közadakozásból épült palo-69