A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖNYVTÁRI VONATKOZÁSAI II.10. A MAGYARORSZÁGI KÖNYVTÁRAK A POLGÁRIKORBAN10.1 CÉLKITŰZÉSÉrzékeltetni a hallgatókkal, hogy a polgárosodás milyen hatást gyakorolt a hazai könyvtárügyre.Rámutatni, milyen sajátosságai voltak a magyarországi könyvtári kultúra fejlődéséneka XIX. század első felében, az önkényuralom éveiben, a dualizmus idején és a kétvilágháború között. Jellemezni a polgári kor könyvtártípusait, felvillantani a könyvtáribelső munka változásainak és a könyvtáros-képzés kezdeteinek a fontosabb tényeit. Közbenfelhívni a figyelmet a jelesebb magyar könyvtárosok munkásságára.10.2 TARTALOMA polgárosodás időszaka és a polgári kor hazánkban. A magyarországi könyvtárügy fejlődéséneksajátosságai 1802–1867 között. A dualizmus kori könyvtárügy általános jellemzői.A magyarországi könyvtári kultúra a két világháború között. A különféle könyvtártípusok(nemzeti, tudományos és szak-, iskolai, közművelődési, házi) Magyarországon(1802–1945). A könyvtári belső munka változásai és a könyvtárosképzés kezdetei 1802–1945 között.10.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE10.3.1 A polgárosodás időszaka és a polgári kor hazánkban. Akárcsak az egyetemes áttekintésnél,a hazai fejlemények vizsgálatánál is nélkülözhetetlen a mindenkori történelmiháttér megismerése, a középiskolai történelmi tanulmányok és a könyvtártörténeti munkákalapján. Kiemelendő, hogy nálunk is kibontakozott a polgárosodás és a nemzeti öntudatraébredés kettős, egymást erősítő tendenciája, és hazánkban is megfigyelhető ezeknek akönyvtárügyben érvényesülő hatása. A korszak kezdete nem (mert azt a nemzeti könyvtáralapításának évéhez kötjük), de a további időhatárok igazodnak a köztörténeti periodizációhoz.Érdemes különválasztani a polgárosodás kezdeti szakaszát (a kiegyezésig), valaminta dualizmus évtizedeit (az első világháború végéig) és a két világháború közötti időszakot;szűkebb értelmezésben a két utóbbi periódust szokás polgári kornak nevezni.10.3.2 A magyarországi könyvtárügy fejlődésének sajátosságai 1802–1867 között. Azország függő helyzetével, fejlődésének megkésettségével, a polgári átalakulás elhúzódó,lassú voltával magyarázható, hogy egy ideig a könyvtári kultúrában is egymás mellett élteka feudális és a polgárosodás irányába mutató vonások. A katolikus főpapi könyvtárak aszázad első felében élték virágkorukat, a tized eltörlését (és a jobbágyfelszabadítást) követőenviszont a gazdasági alap megingása miatt többnyire teológiai gyűjteménnyé szűkültek.A protestáns könyvtárak fejlődése kiegyensúlyozottabb; 1861-ben közadakozással aDunamelléki Református Egyházkerület számára vásárolták meg a péceli Ráday Könyvtárt.A főúri bibliotékák sorsa különféleképpen alakult: közkönyvtárak lettek, a család tulajdonábanmaradtak, külföldre kerültek. Az állam könyvtárügyi tevékenysége az egyetemiés a római katolikus iskolai (kolostori, gimnáziumi) gyűjteményekre korlátozódott. Az újtípusú könyvtárak (nemzeti, akadémiai, közművelődési, szak) létrehozása a haladó gon-67