2008. június - Színház.net

K RIT I K AI T Ü K ÖRa szálakat, a mozaikdarabkák egységgé állnak össze.A felismerés, a meglepôdés és az intenzív színházi élményutáni felocsúdás következtében a közönségZrínyi Gál Vincével együtt mormolja az elôadás utolsószavát: Úristen.Bár a fizika törvényei szerint a plazma össztöltéseleggyakrabban nulla, a KoMa elôadása bizonyítja, hogya színházi Plazmánál könnyen elôfordulhat, hogy sokkaltöbb pozitív töltés van benne, mint negatív.GARACZI LÁSZLÓ: PLAZMA (Bakelit Stúdió)Dramaturg: Róbert Júlia. Zene: Czabán Gábor, FutóBalázs. Producer: Erôs Balázs.Szereplôk: Ötvös András, Jaskó Bálint, Zrínyi GálVince, Jelinek Erzsébet, Lass Bea.* Az elôadást más befogadó helyszíneken is játsszák. (A Szerk.)Karsai GyörgyMiért nem szeretjükAdmétoszt?EURIPIDÉSZ: ALK É SZTI SZEuripidész elsô, fennmaradt mûve (i. e. 438), azAlkésztisz becsapós dráma. Már a mûfaja semegyértelmû: az athéni Nagy Dionüszia tragédiaversenyénekprogramjában a negyedik helyen szerepel, teháta három, kötelezôen bemutatandó tragédia után, aszatírjáték helyén. Csakhogy nyomós érvek szólnakamellett, hogy költônk esetében valamit elhibázhatotta mûsort márványtáblába vésô rabszolga, hiszen azAlkésztiszben nincsenek szatírok – ami azért egy szatírjátéknálmégiscsak követelmény lehetett (lásd azugyancsak Euripidész írta Küklópszot) –, s olyan nagyonsokat nem is tudunk kacagni azon a történeten, aholmindvégig a halálról van szó (nagyjából a cselekménykétharmadát a gyász tölti ki). Persze az is igaz, hogysenki sem hal meg e drámában. Illetve ez is olyan zavaróanbonyolult: most akkor a férje helyett a haláltvállaló Alkésztisz meghalt, vagy sem? „Él is, de holt is,mind a kettôt mondhatod” – válaszolja a palotából elô -lépô szolgáló a karvezetô aggódó kérdésére (142. sor).Már elnézést, de azt azért csak illenék tudni valakirôl,hogy él-e, vagy meghalt! Hiszen nem arról van szó,hogy Alkésztisz haldokolna – nemsokára meg is jelenika színen, aránylag egészségesen, „mindössze”tényleg meg kell halnia, mert... Miért is? És itt kezdôdtekaz igazán nagy bajok majd’ minden általameddig látott színpadra állításnál. A színrevivôk általábanazt mondják, azért, mert a férje, Admétosz,Thesszália királya, szemét alak, aki hagyja, hogy ifjú,viruló felesége meghaljon helyette, ha már sem apja,sem anyja nem volt hajlandó meghozni fiáért ezt az áldozatot.Olyan kézenfekvô, hatásosan megmutathatóértelmezés: Admétosz az önzô macsó, aki kihasználvaaz Apollón adta kegyet (13–14. sor), most majd eltemetiAlkésztiszt, s él, mint Marci Hevesen. Ez nagyonszép, egyszerû és tetszetôs értelmezés, ha nem azt látnánk,hogy ennek az Admétosznak egyáltalán nemöröm többé az élet, és nem azt hallanánk lépten-nyomon,hogy „holtod után már ne is éljek!” (278. sor),meg hogy „vígy magaddal a föld alá!” (382. sor), és „elpusztulok,ha elhagysz!” (386. sor) stb., stb. Lehet perszeazt mondani, hogy mindez csak szerepjátszás, és dehogyisbánkódik felesége halálán Admétosz, csak úgytesz, mintha. Mondom, ez lehetséges, csakhogy rettentôenleegyszerûsítô, a drámából minden erôt kilúgozóértelmezés, amely szerint Euripidész egy erkölcsinyomorék Admétosz történetét írta meg (ráadásul avégén Héraklész vissza is hozza Alkésztiszt, és akkorminden jóra fordul), és mindenféle megválaszolhatatlancsapdahelyzetet teremt, s ezek nagy részébe TóthMiklós kecskeméti stúdió (pontosabban üzem)-színházirendezése sajnos sorra-rendre bele is esik.1. Admétosz – aki mégiscsak a dráma fôszereplôje! –arisztotelészi tragikus hôsként szóba sem jöhet, hiszenérdektelen jellem; 2. egy ilyen moral insanity pasasértugyan miért áldozná fel magát bárki is, hát méghûséges, tiszta felesége; 3. ugyan miért becsülné mindenkinéltöbbre ezt az Admétoszt Héraklész, a görögmitológia azon hôse, aki azért nem akárkiket szokottkitüntetni barátságával? És még hosszan sorolhatnánkazokat a súlyos „elvi”, dramaturgiai és rendezôi problémákat,amelyeket Euripidész drámájának színpadraállításakor meg kell oldani. Az általam látott sok hazaiés külföldi Alkésztisz közül egyedül Bocsárdi Lászlómajd’ tíz évvel ezelôtti, sepsiszentgyörgyi rendezésekerülte el a fenti csapdákat, s ismerte fel, milyen szédítô,tragikus mélység rejlik Euripidész tragédiájában:2008. június 37 www.szinhaz.net