Országos Doktori Jegyzék III. - Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Országos Doktori Jegyzék III. 117
patrisztikában és a skolasztikában. In Frenyó Zoltán (szerk.): Patrisztikus tanulmányok. Piliscsaba,
PPKE BTK (megjelenés alatt)
PhD munka
PhD idõszak évszámai: 1998–2000
Kutatási téma: Vallásfilozófia a XX. században
Doktori iskola, program: Modern filozófia
vezetõje: Dr. Vajda Mihály
Témavezetõ: Dr. Vajda Mihály
Témavezetõ intézménye: Debreceni Egyetem Filozófiai Intézet
Védés idõpontja: 2000
Fokozat minõsítése: cum laude
Tudományág: filozófia
Dolgozat címe: Modern és posztmodern a vallásfilozófiában
Dolgozat/kutatás ismertetése:
Az európai filozófiában mindig megfigyelhetõ a vallási és a filozófiai elméletek kapcsolódása.
A vallás amennyiben elméleti kifejtésre, megalapozásra törekszik filozófiai tevékenységet folytat.
A teológia ilyen értelemben formai jellege miatt is – axiómákkal rendelkezik, érvelése logikus,
koherens, teoretikusan átfogó ... – mindig egyben filozófia. Ez sok esetben igaz a teológia
tartalmi oldalára is (hagyomány szerepe, értelmezés kérdése, etikai jelleg, emberi-társadalmi
problémák, ... ).
A teológia mint filozófia határozott megnyilvánulásának helyei a katolikus egyház zsinatainak
dokumentumai. Ez kiemelten igaz lehet a II. Vatikáni zsinat „Dei verbum” címû konstitúciója
esetén, amely a kinyilatkoztatásról szól.
A konstitúció a keresztény vallás szempontjából két jelentõs gondolatot hangsúlyoz, a Krisztus
központúságot (a vallás „lényege” Krisztus, minden vallási tan ide vezethetõ vissza) és a párbeszéd
jelleget (a vallás Isten és ember párbeszéde).
E két gondolat hangsúlyozása a XX. század két irányzatához a Husserl-i fenomenológiához és
a Buber-i dialógusfilozófiához való közvetett kapcsolódást is jelenti. Ezen kapcsolódást elõsegítette,
hogy mindkét irányzat alapjegye – a lényegkeresés és a párbeszéd jelleg – a kereszténység
„forrását” jelentõ zsidó vallási gondolkodásban megtalálható.
A fenomenológiához való kapcsolódás – Karl Rahner és Edith Stein nézetein keresztül – áttételes,
míg a határozottan vallási jellegû dialógusfilozófia esetén nyilvánvalóbb.
A lényegszemlélet és a dialógusszemlélet a vallási gondolkodás nyitottságát, sokszínûségét,
személyességét, pluralizmusát erõsíti. És így a vallás filozófiai vizsgálatának, reflexiójának – a
vallásfilozófiának – a modern-posztmodern attitûd váltását is elõsegíti.
Hasznosulások: Könyv formában megjelent a PPKE BTK kiadójánál. A dolgozatban leírt ismeretek
beépülnek az egyetemi elõadásokba.
Tárgyszavak: vallásfilozófia, fenomenológia, dialógus filozófia, kinyilatkoztatás, II. Vatikáni zsinat,
Aquinói Szt. Tamás, Edmund Husserl, Martin Buber, Karl Rahner, Edith Stein,