Országos Doktori Jegyzék III. - Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Országos Doktori Jegyzék III. 223
2. Tóth Valéria–(Hoffmann István–Rácz Anita), Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból
I. Abaúj–Csongrád vármegye. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 1.) Debrecen, 1997.
156 lap, 33 térképmelléklet. (http://nevarchivum.klte)
3. Tóth Valéria–(Hoffmann István–Rácz Anita), Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból
II. Doboka–Gyõr vármegye. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 3.) Debrecen, 1999.
(http://nevarchivum.klte)
4. Birtokos jelzõs szerkezetû mikrotoponimák a korai ómagyar korban: Magyar Nyelvjárások
33 (1996): 59–70. (http://mnytud.arts.klte.hu/mnyj/xxxiii/ mnyj33.htm)
5. Vizsgálódások a korai ómagyar kor képzett neveinek körében: Magyar Nyelvjárások 34
(1997): 147–70. (http://mnytud.arts.klte.hu/mnyj/xxxiv/mnyj34. htm)
6. Földrajzi köznevek szóföldrajzi szempontú vizsgálata a korai ómagyar korban: MNyTK. 209
(1997): 262–5. (http://mnytud.arts.klte.hu/mnytk/209/ default.htm)
7. Ómagyar helyneveink és a névföldrajz: Magyar Nyelvjárások 35 (1998): 121–34.
(http://mnytud.arts.klte.hu/mnyj/xxxv/mnyj35. htm)
8. A helynevek jelentéstani vizsgálatához: Névtani Értesítõ 21 (1999): 55–61.
9. Helynevek a helynevekben: Magyar Nyelvjárások 37 (1999): 435–42.
10. Mutatvány Abaúj vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótárából: Magyar Nyelvjárások
38 (2000): 411–423.
PhD munka
PhD idõszak évszámai: 1995–1998
Kutatási téma: Abaúj és Bars vármegye korai ómagyar kori helyneveinek névtani vizsgálata
Doktori iskola, program: KLTE magyar nyelvtudományi doktori program Névtani alprogram
vezetõje: Dr. Nyirkos István
Témavezetõ: Dr. Hoffmann István
Témavezetõ intézménye: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék
Védés idõpontja: 2000; Fokozat minõsítése: summa cum laude
Tudományág: történeti helynévkutatás
Dolgozat címe: Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban (Abaúj és Bars vármegye helynevei)
Dolgozat/kutatás ismertetése:
Dolgozatom Abaúj és Bars vármegye teljes Árpád-kori helynévanyagának feldolgozásán alapul.
Alapvetõ forrásul Györffy György történeti földrajzi munkája szolgált, de áttekintettem és az adatbázisba
beemeltem az e munka megjelenését követõen napvilágot látott forráskiadványok adatait is. Az
adatbázis egységes szempontú történeti-etimológiai szótárrá állt össze, és könyv formájában megjelenés
elõtt áll. Doktori értekezésemben ennek a névanyagnak a rendszerszerû nyelvi feldolgozását végeztem
el. A rendszervizsgálatokhoz az alapot a Hoffmann István által kidolgozott helynévvizsgálati
modell képezte, melynek konkrét névanyagon való alkalmazására a korábbiakban már történtek kísérletek,
s ezek eredményessége jelzi a történeti névkincs vizsgálatára való alkalmasságát is.
Munkám I. fejezetének három alfejezetében az Árpád-kor helynévadását tekintem át: a névkutatás
forrásait, a szórványokat, a honfoglalás elõtti (magyar és Kárpát-medencei) helynévadást, illetve önálló
tudománytörténeti fejezetben a történeti névkutatásban közvetlen elõzményül szolgáló szakmunkákat
mutatom be. A II. fejezetben a helynevekrõl mint a nyelv általános történetének forrásairól szólok,
ám ezek körébõl (azaz a szûkebb értelemben vett névtanon valójában kívül esõ területek közül)
csupán egyet emelek ki, azt, amelynek története a helynévi szórványok segítségével a legjobban vizsgálható:
a hangtant, a hangtörténetet. A III. fejezet dolgozatom központi része: a helynevek névrendszertani
leírását tartalmazza. Szempontom e fejezet megírásában az volt, hogy többféle nézõpontból,
belsõ összefüggéseiben, kapcsolatában (úgy is mondhatnám: egységében és különbözõségeiben) láttassam
a két vármegye helynévállományát. A nevek szerkezeti és keletkezéstörténeti leírása mellett
egy másik lényeges aspektus, a területiség is helyet kapott a névföldrajzi vizsgálatban, amelyhez térképlapok
is kapcsolódnak. Szükségesnek tartottam továbbá – mintegy a névvizsgálat bevezetõjeként
– egy rövid rendszertani összefoglalásban vázolni elképzeléseimet a helynevek rendszerszerûségérõl.