Országos Doktori Jegyzék III. - Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Országos Doktori Jegyzék III. 21
7. Bank K.: A primer energiaforrások változó szerepe az Európai Unióban. Földrajzi Közlemények.
Budapest (megjelenés alatt)
8. Bank K.: Energiagazdaságunk fõbb kérdései. In: Társadalom és átalakulás (szerk. Tésits R.
– Tóth J.) Pécs (megjelenés alatt)
9. Bank K. – Rudl J. – Tésits R.: Demográfiai viszonyok a Dé-Dunántúlon. Változó környezetünk:
Tiszteletkötet Fodor István professzor 60. születésnapjára (szerk. Tóth J. – Wilhelm Z.)
JPTE Földrajzi Intézete és az MTA RKK DTI, Pécs, 1999. 62-73.
10. Bank K.: A szén szerepe a XX. század végén, különös tekintettel az Európai Unió országaira.
In: Területfejlesztés – regionális kutatások: Tiszteletkötet Tóth József professzor 60. születésnapjára
(szerk. Lovász Gy. – Szabó G.) JPTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs 327-337.
PhD munka
PhD idõszak évszámai: 1997–2000
Kutatási téma: Energiagazdálkodás kérdései
Doktori iskola, program: A társadalmi-gazdasági aktivitás területi-környezeti problémái
vezetõje: Dr. Tóth József, DSc
Témavezetõ: Dr. Tóth József, DSc
Témavezetõ intézménye: JPTE Földrajzi Intézet
Védés idõpontja: 2000
Fokozat minõsítése: summa cum laude
Tudományág: földrajztudomány
Dolgozat címe: A primer energiaforrások változó szerepe az Európai Unió országainak energiagazdaságában
Dolgozat/kutatás ismertetése:
Az energiagazdálkodás gondjai a legfontosabb társadalmi-gazdasági kérdések sorába tartoznak a
XX. sz. végén is. Azok a természeti erõforrások, amelyek az energiaátalakítás kiindulási pontjai
voltak napjainkig, a korábbi hasznosítási módszerek valamint a várható igénynövekedési trendek
mellett aligha biztosíthatják zavartalanul az emberiség jövõbeni szükségleteinek kielégítését.
Európa nyugati felén a hazai energiaforrások szûkössége és a környezetszennyezési gondok
szaporodása ellenére is sikeres energiagazdasági modell valósult meg. Az értekezés áttekinti az
utóbbi fél évszázadban zajló fejleményeket, rendszerezi az energiafelhasználás szerkezetének átalakulását
az országos adatok alapján és a „tizenötök” együttes adatára is.
A természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági hajtóerõk együttes megfigyelésével jut el az
energiagazdaság megújulási lehetõségének és a racionális elõrelépés esélyeinek a bemutatásához,
amely jól hasznosítható a nyugat-európai integrációhoz kapcsolódni szándékozó magyar
energiagazdaság jövõképének formálásához is.
Tárgyszavak: energiaellátás, energiagazdálkodás, természeti erõforrások, környezetszennyezés