Országos Doktori Jegyzék III. - Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Országos Doktori Jegyzék III. 33
PhD munka
PhD idõszak évszámai: 1997–2000
Kutatási téma: A magyar figyelõ- és jelentõszolgálat története
Doktori iskola, program: ZMNE Doktori Iskola, “D” alprogram
vezetõje: Dr. Kõszegváry Tibor, Dr. Kurta Gábor
Témavezetõ: Dr. Sorosy Tamás
Témavezetõ intézménye: ZMNE
Védés idõpontja: 2000
Fokozat minõsítése: summa cum laude
Tudományág: hadtudomány
Dolgozat címe: A figyelõ- és jelentõszolgálat története Magyarországon 1917–1945, releváns
külsõ és belsõ katonai környezete a két világháború között
Dolgozat/kutatás ismertetése:
Az „Elõhang”-ban foglalkoztam a repülõeszközök megjelenésével, a hadseregekre gyakorolt hatásával,
fejlõdésükkel az elsõ világháborúban, differenciálódásukkal, s a figyelõ- és jelentõszolgálatok
megjelenésével.
Az 1. fejezetben röviden áttekintettem Magyarország helyzetét az elsõ világháborút követõen,
foglalkoztam a „Békeszerzõdés” okozta gondokkal, annak a magyar légvédelemre gyakorolt hatásaival.
Bemutattam a figyelõ- és jelentõszolgálat hazai kialakulását, feladatait az 1. világháborúban
és a Tanácsköztársaság idején.
A 2. fejezetben elemeztem a figyelõ- és jelentõszolgálat külsõ, illetve belsõ katonai környezetét
a két világháború között, részletesen a kisantant légierejét, átfogóan a magyar légierõ és a légvédelmi
tüzérség rövid történetét. A figyelõ- és jelentõszolgálat legfontosabb külsõ környezetének
a szomszédos kisantant országok légierejét tartottam, s ezért ezt a kérdéskört részletesen feldolgoztam.
A belsõ környezet legjelentõsebb területeinek a légierõt és a magyar légvédelmi tüzérséget
jelöltem meg, hiszen tevékenységük, ha nem is volt lehetetlen a szolgálat nélkül, de
mindenesetre erõsen korlátozott, alacsony hatásfokú volt. A külsõ környezettel azért is részletesebben
foglalkoztam, mivel az említett három cikk kivételével – melyek 1930-ban a Magyar Katonai
Szemle hasábjain jelentek meg – nincs igazán összefoglalva, leírva a vizsgált kérdés. A magyar
légierõrõl már jóval szélesebb körû, hozzáférhetõbb irodalom rendszer létezik (mint például
Dr. Szabó Miklós mûvei és disszertációja, melyet felhasználtam dolgozatom megírásához),
így ennek a területnek csak egy általánosabb bemutatását tettem meg. A légvédelmi tüzérségrõl
a már említett két mû szintén kiváló áttekintést, leírást ad, bár sajnos meglehetõsen szûk kör számára.
Ennek ellenére errõl a fegyvernemrõl is csak áttekintést adtam munkámban.
A 3. fejezetben leírtam, összefoglaltam a magyarországi figyelõ- és jelentõszolgálat történetét.
Foglalkoztam területi felosztásával, alárendeltségével, szervezeti felépítésével, felszerelésével,
állományával, mûködésével, együttmûködésével más katonai és polgári szervezetekkel. Ezt öt fõ
idõszakban vizsgáltam: 1920–1930, az elmélet, a tervezés idõszaka; 1930–1936, a tényleges
megszervezés elõkészítése; 1936–1941, a figyelõ és jelentõ szolgálat kiépítése, majd bõvítése és
fejlesztése a területgyarapodásokkal összefüggésben; 1941–1945, a teljes kiépítés és a háború
idõszaka, s végül, a Magyar Honvédség elsõ lokátorainak megjelenése.
A Befejezésben összegeztem az elvégzett munkát, következtetéseket vontam le a szolgálat történetébõl
és összefoglaltam az elért eredményeimet.
Hasznosulások: Eddig két egyetemi tansegédlet elkészítéséhez használtam fel kutatásaim eredményeit.
Tárgyszavak: légvédelem, figyelõ- és jelentõszolgálat, kisantant légierõ