Országos Doktori Jegyzék III. - Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Országos Doktori Jegyzék III. 145
5. Oktatás az ezredelõn Magyarországon – Az informatikai Érdekegyeztetõ Fórum Cd kiadványa,
1999. tél
6. Az informatikaoktatás paradigmaváltásai Magyarországon – Új Pedagógiai szemle 2000. április
7. Uhrin mester és a .hu HVG 22000. Szeptember 1.
8. Magyar Nemzet 1999. November 5. Információs Társadalom rovat. Jobb a sör az
Internetnél?
9. Informatikai Intelligencia (Educatio 1998/4 Kutatás közben rovat)
10. Civil a pályán? – az ifjúsági intézményrendszer struktúrái a rendszerváltás után: a civil részvétel
(Politikatudományi Szemle, 2000/1-2)
PhD munka
PhD idõszak évszámai: 1997–2000
Kutatási téma: Informatikai Intelligencia – Curriculumkísérlet …
Védés idõpontja: 1999
Fokozat minõsítése: cum laude
Tudományág: neveléstudomány
Dolgozat címe: Informatikai Intelligencia – Curriculumkísérlet …
Dolgozat/kutatás ismertetése:
Definiáltam és bevezettem az Informatikai Intelligencia fogalmát, amely az egyénnek az a globális
készsége, amely lehetõvé teszi az informatikai problémahelyzetben a célszerû cselekvést, a
racionális informatikai gondolkodást és az informatikai környezettel való eredményes bánást. Ez
tulajdonképpen az állandóan változó informatikából adódóan a változó informatikai helyzethez
való önfejlesztõ alkalmazkodási és problémamegoldó készség. Alkalmaztam az Informatikai Intelligenciát
a pedagógusok informatikaoktatásában, így gyakorlatorientált és dinamikus, ezért
önfejlesztõ és adaptív alkalmazásra leltem. Sikerült belátni, hogy az Informatikai Intelligencia
korrelál az informatikai problémamegoldó-készséggel.
Sikerült új szempontok szerint négy generációra osztani a hazai nem szakmai informatikaoktatást,
úgymint programozás-oktatás, algoritmuselmélet-oktatás, alkalmazói programok oktatása,
információs írástudás oktatás. Bevezettem a készség/jártasságtársadalom fogalmát, és vitára érdemesnek
tartom, hogy az a tudástársadalommal nem azonos társadalomszervezési alapelv.
(Tudva azt, hogy a tudástársadalom paradigmája nem elsõsorban arról szól, hogy az emberek
„össztudása” nagyobb lesz, hanem, hogy a tudással foglalkozók száma nõ, így az nem pszichológiai,
hanem szociológiai, kultúrantropológiai fogalom inkább).
Curriculumot dolgoztam ki a tanárképzésben, ennek részeként új célt, tananyagot, értékelési
eljárásokat javasoltam. Így, ha Weber nyomán hatékonyságon értjük a kitûzött célok gyors és
zökkenõmentes végrehajtását, míg maguk a célok helyessége – amely legalább ugyanolyan fontos,
komplex jelzõ – az eredményesség jellemzõje, akkor kijelenthetõ: kidolgozásra került egy
olyan curriculum, amely lehet eredményes az oktatásban és bizonyosan hatékony. Az eredményesség
megítélése pedagógiai értelemben azonban elõfeltevések, eszmék kérdése, s így inkább
vita, mint bizonyítás tárgya lehet. A curriculum tanítása elõtt és után mérve az oktatni kívánt populáció
informatikai attitûdjét beláttam, hogy a kísérleti csoportban a legkeményebb elfogadott
„elõítélet” számottevõen gyengébb lett. Felmérve a hallgatói véleményeket a tanulási igényekrõl,
azok tükrében a módszerekvivalencia tétele többé-kevésbé elfogadást nyert.
Tárgyszavak: informatikai intelligencia, információs társadalom, információs írástudás