Országos Doktori Jegyzék III. - Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Országos Doktori Jegyzék III. 31
5. Bencsik M.: Összecsapási helyet tartalmazó fröccsöntött termékek törésmechanikai vizsgálata,
Mûanyag és Gumi, 35/3, 90-92 (1998)
6. Bencsik M.: Gyenge helyet tartalmazó szferolitos szerkezetû fröccsöntött próbatestek törésmechanikai
vizsgálata, Mûanyag és Gumi, 35/12, 379-381 (1998)
7. Bencsik M.: Morphologie der Spritzgussteile aus teilkristallinnem POM Thermoplast, Mûanyag
és Gumi 36/9, 277-279 (1999)
8. Bencsik M.: Abhaengigkeit der Bindenahtfestigkeit von Spritzgiessparametern, Kunststoffberater,
44/9, 38-40 (1999)
PhD munka
PhD idõszak évszámai: 1998–2000
Kutatási téma: Hegedési helyek tönkremenetele
Doktori iskola, program: Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
vezetõje: Dr. Molnár Károly
Témavezetõ: Dr. Marosfalvi János
Témavezetõ intézménye: BME Gépszerkezettani Intézet
Védés idõpontja: 2000
Fokozat minõsítése: summa cum laude
Tudományág: gépészmérnöki
Dolgozat címe: Gyártási paraméterek hatása a fröccsöntött polimer termékek tönkremenetelére
Dolgozat/kutatás ismertetése:
Különbözõ fröccsöntési technológiával elõállított polisztirol és poli(oximetilén) szerkezetek
tönkremenetelét vizsgáltam.
Vizsgálataimhoz a törésmechanika módszereit alkalmaztam, amit a fröccsöntött szerkezetekben
meglévõ, repedésként felfogható hibahelyek és hegedési helyek léte indokol.
A technológiai paraméterek hatásainak tanulmányozásához pont- és filmbeömlésû próbalapokat
készítettem. A tényleges paramétereket megfelelõen elhelyezett nyomás-, hõmérséklet- és
útjeladók segítségével regisztráltam és az adatokat számítógéppel dolgoztam fel.
A eredményeket egy és többváltozós regresszió analízissel és a többváltozós statisztika körébe
tartozó faktoranalízis módszerével értékeltem.
A polisztirol L és T irányokba meghatározott feszültségintenzitási tényezõi szignifikáns eltérést
mutatnak, a POM modellanyagnál nincs szignifikáns különbség a két irány között. A beömlés
típusa nem okozza a feszültségintenzitási tényezõ szignifikáns eltérését.
Az ömledékhõmérséklet növelése mindkét anyagtípusnál javítja, a kitöltési nyomásé pedig
rontja a hegedési hely szilárdságát. A többi, szerszámkitöltéshez és megszilárdulási folyamathoz
kapcsolódó paraméterek anyagtípusonként eltérõ hatásúak.
Memóriaeffektus segítségével megmutattam az ömledékfrontok találkozására kidolgozott modell
helyességét, továbbá azt, hogy a meleg hegedési helyek kifejtõdõ áramlásnak megfelelõ
áramlási viszonyok mellett alakulnak ki.
A POM homo- és kopolimer típusok terhelés alatti, in-situ vizsgálatai a károsodási zónák eltérõ
alakját igazolták és I. terhelési módban a POM kopolimereknél, függetlenül a minta készítés
módjától, makroszkópikus repedésszétválást is tapasztaltam.
A töretek elektronmikroszkópos vizsgálata mindkét anyagtípusnál, a hegedési helyek tönkremenetelénél
is crazing képzõdést igazolt.
A gyakorlati tapasztalatok és a fenti eredmények összevetése alapján összefoglalva megállapítható,
hogy a technológiai paraméterek hatásai összetetten, gyakran egymást erõsítve okozhatják
a gyenge helyek tönkremenetelét.
Tárgyszavak: összecsapási hely, hegedési hely, faktoranalízis, repedésszétválás, törésmechanika